Az ombudsman közleménye a fogyatékos sportolók elismeréséről

A fogyatékossággal élő sportolók elismeréséről és az olimpiai járadék szabályairól

A biztos egy panaszbeadvány vizsgálata kapcsán állapította meg, hogy a Speciális Olimpián szerzett helyezés feltétlen állami elismerésre méltó eredmény, a jogalkotó ugyanakkor mérlegelheti, hogy az elismerést milyen formában, egyszeri jutalommal, életjáradék jellegű kedvezménnyel kívánja-e kifejezni. Az ombudsman szerint indokolt az olimpiai járadék megállapítása szabályainak folyamatos felülvizsgálata, mivel az egyes világversenyek elismertsége, az olimpiai mozgalomhoz való kötődése is változhat.

Egy fogyatékossággal élő korábbi sportoló kifogásolta a biztosnál a sporttörvény olimpiai járadék megállapítására vonatkozó szabályainak alkotmányosságát. A panaszos korábban több Speciális Olimpián is érmes helyezést ért el, ennek nyomán pedig 2012-ben olimpiai járadék iránti kérelemmel fordult az illetékes minisztériumhoz. Ott azonban közölték vele, hogy a hatályos sporttörvény alapján nem jogosult a járadékra. A panaszos szerint hátrányos megkülönböztetés tilalmát sérti, hogy az értelmi fogyatékossággal élő sportolók előtt nyitva álló Speciális Olimpia a hagyományos Olimpiai Játékokkal, a Paralimpiával, illetve a Siketlimpiával szemben nem szerepel a járulékra jogosító törvényi felsorolásban.

Szabó Máté ombudsman vizsgálatot indított az ügyben és a szabályozás hátterével, indokaival kapcsolatban tájékoztatást kért a sportért felelős helyettes államtitkártól. A válaszban a helyettes államtitkár a megkülönböztetést pedig jogi és sportszakmai indokokkal magyarázta. Rámutatott, hogy a Speciális Olimpia versenyzőinek körét különböző szintű, jellemzően középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő sportolók alkotják, a versenyrendszerben a sportoló teljesítményét elsősorban saját képességeihez és nem a többi versenyző eredményeihez mérik. A sporteredmények így mind egymással, mind az épek sportjában mért teljesítményekkel nehezen vethetők össze. Utalt arra, hogy a fizikai és az értelmi fogyatékossággal élő sportolók részére az 1989-ben alakult Nemzetközi Paralimpiai Bizottság négyévente rendezi meg a paralimpiai játékokat, erre külön kvalifikáló versenyeken lehet részvételi jogot szerezni.

A biztos jelentésében a sporttörvény az olimpiai járadékra való jogosultság megállapítására vonatkozó szabályozása kapcsán nem állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét. Az ombudsman szerint az olimpiai járadék egyfelől nem egy alanyi jogon járó kedvezmény, másfelől nem igazolható az önkényes megkülönböztetés sem. A járadékra jogosultak körének megállapításakor igazolható sportszakmai szempontokra, a Speciális Olimpia sajátosságaira, lebonyolítási rendjére, szervezésére figyelemmel lehet a jogalkotó.

Az alapjogi biztos kiemelte, hogy a Speciális Olimpián szerzett helyezés feltétlenül állami elismerésre méltó eredmény, ugyanakkor azt a jogalkotó mérlegelheti, hogy a hivatalos állami elismerést egyszeri tárgy vagy pénzjutalommal, esetleg további, életjáradék jellegű kedvezménnyel kívánja biztosítani. Az ombudsman ebben a körben külön is értékelte, hogy a 2013-től a Speciális Olimpián 1-8. helyezést elérő sportolók immár pénzjutalmat kapnak. Mindez a biztos szerint arra mutat, hogy hazánk fokozottabban kívánja elismerni a Speciális Olimpián résztvevőinek teljesítményét, e világszintű sportrendezvény fontos célkitűzéseit.

A jelentés a http://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201302223.pdf oldalon olvasható.

A Hobby Rádióval közölte Bernát György Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Sajtóosztályának osztályvezetője

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.