Hiába már 27 éve, hogy egy orvosi műhiba miatt amputálták a lábát egy 68 éves asszonynak, mégsem kapta meg az ingyenes parkoláshoz szükséges mozgáskorlátozott-igazolványát.

Az új év mindig számos változással jár a törvényeket, kormányrendeleteket illetően is, amelyek ugyan nem vonatkoznak minden érintettre, mégis érdemes megfelelő körültekintéssel megismerni az újonnan alkalmazandó vagy módosuló szabályokat. A mozgáskorlátozott emberekre vonatkozó szabályok közül több ugyancsak átalakításon és kiegészítésen esett át. Ezek sorában meg kell említeni, hogy 2020. január 1-jétől módosultak a megváltozott munkaképességű személyekről és ellátásaikról, a szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, a rokkantsági járadékról szóló jogszabályok egyes rendelkezései. 2020. március 1-jétől életbe lépő fontos változás lesz az egyfokú közigazgatási eljárás bevezetése közel 700 ügykörben. Ekkortól ugyanis ezekben az ügyekben megszűnik a fellebbezési lehetőség a járási hivatalok döntései esetében, az ügyfelek közvetlenül a bíróságnál élhetnek jogorvoslati jogukkal. Az ellátások igénylésekor célszerű a jogorvoslat módjáról is előre tájékozódni az illetékes kormányhivataloknál. Az alábbiakban a legfontosabb jogszabályi változásokat mutatjuk be, valamint kiemelten szerepelnek, hogy mely esetekben lett egyfokú a hatóság eljárása.

Az MVGYOSZ munkatársai is részt vettek azon a konferencián, melyet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szervezett Győrben az „Ésszerű alkalmazkodás a mozgáskorlátozott emberek mindennapjaiban” című EFOP-5.2.2.-17-2017-00038 jelű nemzetközi projektje zárásaként.

2020. január 31. péntek – február 1. között „ Önálló életvitel kiskamasz korban” címmel VI. Országos CP-s kongresszust tartanak a Semmelweis Egyetem, Nagyvárad téri dísztermében.

A társadalom részéről gyakran bizonytalanság, szánakozás vagy elutasítás éri azokat, akiket egy maradandó sérülésük megakadályoz a normális(nak mondott) életvitel kialakításában. A személyt mindössze a korlátai alapján meghatározó hozzáállás – és sajnos a fogyatékos megnevezés is – a hiányosságot identitássá duzzasztja, pedig egy embert, legyen akár ép, akár sérült, soha nem az definiál, hogy mi mindenre nem képes. Íme négy kulcsgondolat, ami segíthet egymásból és magunkból is – szó szerint – kinézni azt, amiben nem sérültek, hanem kiválóak vagyunk.

„Mindenki ugyanúgy repül” – vallja Holló Attila tandempilóta, aki három éve mozgássérült embereket is a magasba emel, hogy más perspektívából mutassa meg nekik a világot. Nem magasztos cél vezérelte, amikor – francia mintára – mozgáskorlátozottakat reptetett. Holló Attila egyszerűen úgy gondolta, hogy jó figyelemfelkeltő kampány, ha mozgásukban korlátozott és/vagy szellemileg sérült emberekkel „tesznek valami jót”. […]

Michel Aupetit, Párizs érseke 2019 szeptemberében új helynökséget hozott létre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők könnyebben bekapcsolódhassanak a plébániai életbe.

A felesleges eljárás ráadásul majdnem tragédiával végződött.

Magyarországon az elmúlt harminc évben jelentős lépések történtek annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott emberek élete javuljon, s a kormány a jövőben is mindent megtesz azért, hogy segítse a mindennapi életüket és boldogulásukat – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára pénteken Győrben, a Velünk színesebb a világ – Észszerű alkalmazkodás a mozgáskorlátozott emberek mindennapjaiban című európai uniós program zárórendezvényén.

Szombaton egy autós leütött egy mozgássérült férfit a siófoki áruház parkolójában. Simon József észrevette, hogy az áruház parkolójában egy luxusautó állt a rokkantaknak fenntartott parkoló helyen. A kocsi vezetőjét arra kérte, hogy ha jogosult, tegye ki a parkolókártyáját. Ettől lett ideges a másik sofőr – számolt be a hírről az ATV. A csatornának nyilatkozott is a megvert férfi, aki így emlékszik vissza a történtekre: