Csak néhány száz mozgássérült emberen segít az útdíj-kompenzáció

A MEOSZ egyetért azzal, hogy a legsúlyosabb állapotú mozgáskorlátozott emberek ne fizessenek dupla összegű útdíjat azért, mert állapotuk miatt csak kisbusszal tudnak közlekedni. A Szövetség üdvözli a számukra kidolgozott útdíj-kompenzációs rendszert, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a könnyítés a mintegy negyedmillió mozgáskorlátozott emberből legfeljebb néhány száz főt érinthet, miközben a mozgássérültek közlekedését súlyosan megnehezítő, 2011-től bevezetett kormányzati intézkedések változatlanul érvényben vannak, és ez idő alatt a kabinet alig tett valamit a közösségi közlekedés akadálymentesítéséért.

A tegnap megjelent kormányrendelet szerint a D2 kategóriába tartozó kisbuszokkal közlekedő, parkolási kártyára jogosult mozgáskorlátozott embereknek kérelemre visszatérítik a megyei és országos, 10 és 30 napos matrica árának felét (a D2 és a D1 kategóriájú gépjárművek autópálya-matrica díjának különbözetét). Ez könnyebbséget jelent majd néhány száz, súlyosan mozgáskorlátozott embernek, akiknek az elektromos kerekesszéke csak nagyobb járművekben fér el, de a januártól kiterjesztett útdíjat továbbra is fizetniük kell, ahogy közel negyedmillió sorstársuknak is. A MEOSZ nem érti, hogy a kormány miért nehezíti meg a mozgáskorlátozott emberek közlekedését, ahelyett, hogy minden eszközzel támogatná a munkába, iskolába járásukat. Megszüntette a súlyos mozgássérülteknek járó pénzbeli közlekedési támogatást, majd úgy alakította át a súlyosan mozgássérült embereket segítő autóvásárlási (gépjárműszerzési) támogatást, hogy a választható új gépkocsik (néhány Suzuki modell) egyike sem felel meg a kerekesszékesek jelentős részének. A gépjárműszerzési támogatás, a parkolási igazolvány, a súlyadó-kedvezmény és a lakás-akadálymentesítési támogatás megszerzéséhez a mozgáskorlátozottaknak a legtöbb esetben át kell esniük a 2012-ben bevezetett közlekedőképességi vizsgálaton. Ezen a korábbi jogosultak mintegy 60%-a nem megy át. A MEOSZ szerint azért, mert a vizsgálat alapjául szolgáló rendeletet a munkaképesség felmérésére dolgozták ki, és alkalmatlan a közlekedőképesség minősítésére. Annak, akinek például lecsökkent a járástávolsága és nem képes lépcsőn menni, legfeljebb 20%-os mozgásszervi károsodás állapítható meg, ha állásában is bizonytalan és járásához segítséget igényel, legfeljebb 30%, míg a parkolási igazolvány csak 40%-tól jár. Ugyanakkor minden, fogyatékossági támogatásban részesülő siket, autista, látás- és értelmi sérült ember automatikusan, külön vizsgálat nélkül jogosult a parkolási igazolványra és a gépjárműszerzési támogatásra, függetlenül attól, hogy gyaloglási, lépcsőn járási, teherhordási képességében korlátozott-e egyáltalán. A MEOSZ évek óta jelzi ezeket a problémákat és a megoldási javaslatokat a kormány felé, mindhiába. A Szövetség reméli, hogy ez alkalommal elkezdődik végre egy szakmai egyeztetés a mozgáskorlátozott emberek közlekedési lehetőségeinek javításáról.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.