Az oldal akadálymentesített
Hobby rádió – a Hang-adó

Rádió hallgatása

Az adatkezelési tájékoztató elolvastam és nyilatkozom arról, hogy annak megfelelő jogosultsággal

Lejátszás

Online rádió hallgatása
Rádió hallgatása
Hallgatás Media Player-el
Rádió hallgatása

Android-os alkalmazás (Készítette: Benkő Dániel)
Rádiónk a T-home támogatásával a Web-rádió (pdf) alkalmazásával is hallható.


Műsorajánlat -
45
hallgató

Eredménytelen volt a rokkantak tárgyalása a kormány megbízottjával

- 2012. május 11. 14:36 - 976 megtekintés

Eredménytelen volt a Magyar Szociális Fórum és az Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért csoport képviselőinek múlt szerdai tárgyalása a kormány megbízottjával.

A rokkantakat képviselő Demeter Évának, és Güthné György Katalinnak, valamint Simó Endrének, az MSZF szervezőjének nem sikerült elérnie a törvény visszavonását, az új komplex minősítő vizsgálati rendszer végrehajtásának felfüggesztését, sem pedig ígéretet kapniuk az emberiességi normákat leginkább sértő rendelkezések megváltoztatására – jelentette az MSZF.

Dávid István, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának foglalkoztatási rehabilitációs főosztályának vezetője nem rendelkezett felhatalmazással, hogy tárgyalásba bocsátkozzon a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. december 29-i (CXCI.) törvény visszavonásáról, és az “új komplex minősítő vizsgálatok” néven elhíresült intézkedés felfüggesztéséről.

Demeter Éva és Güthné György Katalin írásban is átnyújtotta “Bűnös vagy áldozat a rokkant?” című 13 pontos dokumentumot, melyben a legsúlyosabb következménynek a rokkantévek nyugdíjjogosító idejének elvesztését jelölték meg mind visszamenőlegesen, mind 2012-től. A rokkantévek nem számítanak be az öregségi nyugdíjba, így a fiatalabb korban megrokkant személy sohasem lesz jogosult öregségi nyugdíjra.

Ezért a nyugdíjjogosultsági rokkantévek beszámításának visszaállítását sürgetik. Komoly gond a felülvizsgálaton visszaminősített betegre nézve, ha egészségi állapota 50 százalék feletti, mert őt nem illeti meg az állandó özvegyi nyugdíjjogosultság.

A 40 százalékos egészségkárosodást el nem érők kiesnek az ellátórendszerből.

A törvény korlátozza a felülvizsgálati jogot azzal, hogy a fellebbezés idejére nem jár ellátás, a perek viszont akár évekig is elhúzódhatnak. Így a beteg évekig ellátatlan marad.

Komoly probléma az életkor szerinti diszkrimináció azonos társadalmi csoporton belül, hiszen míg a 62 év feletti rokkantak élvezhetik a nyugdíjrendszer minden előnyét, az 57 év felettieknek nem jár automatikusan az öregségi nyugdíj, hanem igényelniük kell, és félő, hogy a készülő új nyugdíjtörvény miatt kiszorulnak az öregségi nyugdíjra jogosultak köréből.

Kb. 150 ezer 57 év alatti rokkanttól máris megvonták a kedvezményes utazási lehetőséget, emiatt a beteg nem tud orvoshoz járni. A feljegyzés szerint a rokkantak elvesztik pénzintézeti hitelképességüket is nyugdíjas státusuk megszűnése miatt, az új komplex minősítő rendszer pedig valósággal hippokráteszi esküjük megszegésére buzdítja az orvosokat.

Az új rendszer megalkotói olyan nemzetközi és hazai standardokra hivatkoznak, amelyekbe a betegeknek nem engednek betekintést, ezzel megsértik a tájékozódáshoz való jogukat.

Dávid István főosztályvezető “hatalmas előnynek” nevezte a jogszabály parlamenti megalkotását, emberi és szakmai szempontból egyaránt helytállónak tartotta azt. Céljuk az volt vele, hogy minél több embert rehabilitáljanak és visszahelyezzenek a munka világába – mondta.

A rokkantak képviselői esetekkel, példákkal mutatták ki, mennyire nem felel meg a törvény ennek a célnak.

Dávid elismerte: egy jó jogszabályt is meg lehet tölteni rossz tartalommal. Dávid Soltész Miklós szociális ügyi államtitkártól kapott megbízást a szerdai találkozó lebonyolítására, Soltész pedig Orbán Viktortól, akihez az MSZF március 25-én továbbította a Népi Gyűlés 13 pontos követelését, benne a rokkantakra vonatkozóval.

A megbeszélés eredménytelenségét kommentálva a három civil képviselő a sajtónak elmondta, hogy komolyabb tárgyalásra számítottak erről a 400 ezer embert érintő kérdésről. Tekintettel arra, hogy a rokkantak helyzete egyszerre egészségügyi, emberjogi és gazdasági kérdés, a témát nem lehet szétszabdalni, és mindegyikről külön-külön tárgyalni, hanem olyan vezető politikussal akarnak asztalhoz ülni, aki kompetens az egészben.

Kitartanak követeléseik mellett, mert emberéleteket és sorsokat érint, készek a tárgyalásra, de ha az nem hoz eredményt, akkor más eszközökkel is készek kiállni a létében fenyegetett réteg emberi jogainak védelmében.

BŰNÖS VAGY ÁLDOZAT A ROKKANT ? (A kérdésre a választ Magyarország kormányától várjuk)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011.évi CXCI. törvény és az “új komplex minősítő” felülvizsgálati rendszer visszavonásának szükségessége nem kétséges.

A rendszerváltás utáni húsz évben az ország egyre jobban eladósodott. A mindenkori kormányok hibás társadalompolitikai döntéseinek következménye a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlansága. A kormány bűnbakokat keresett ahhoz, hogyan csökkenthetné a nyugdíjkiadásokat. Meg is találta a legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb réteget. A korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat emelte ki a nyugdíj ellátórendszerből. A folyamatos kormány kommunikáció a mai napig kb. 900 ezer fő rokkantat emleget. Valójában, ebből a létszámból, kb. 500 ezer fő 62 év feletti. A korhatár alatti “volt rokkantnyugdíjasok” száma kb. 300 ezer fő. A “volt rehabilitációs járadékosok”, szociális és átmeneti járadékosok pedig együttesen kb.100 ezren vannak. A kb. 300 ezer fő korhatár alatti “volt rokkantnyugdíjast” azzal büntették, hogy a nyugdíjas státusukat megszüntették. Nyugdíjukat szociális segélyszerű pénzbeli ellátásra változtatták. Érthetetlen, hogy miért büntették a törvényhozók ezeket az embereket, amikor ők átlag 30 évig dolgoztak, progresszív járulékokat fizettek, átlag 50 évesen rokkantak meg, de az átlagéletkoruk, csak 63 év.

A 2012.01.01.-től bekövetkező nyugdíjas státusuk elvesztése számos joghátránnyal, rendkívüli anyagi veszteségekkel jár:

1./ A legnagyobb veszteségforrást a rokkantsági évek nyugdíjjogosító idejének elvesztése jelenti. A rokkantévek nem számítanak be az öregségi nyugdíjhoz, így a fiatalabb korban megrokkant személy nem lesz jogosult soha öregségi nyugdíjra? A rokkantévek nyugdíjjogosultsági idő beszámításának visszaállítását kérjük.

2/ Az előző probléma – tovább gyűrűzve – kihat a rokkantat gondosan ápoló, eltartó házastársra is. Ugyanis, a rokkant személy halála esetén, a túlélő házastársat is tovább bünteti a törvény azzal, hogy nem kap az elhunyt rokkant házastárs után özvegyi nyugdíjat, ha annak kevés volt a szolgálati ideje.

3./ A rokkantévek miatt a kevés szolgálati időnek további kihatása lehet, a rokkant szülő halála esetén az árvaellátásra is, mivel annak összege, az elhunyt szülő nyugdíjának a 30%-a.

4./ Komoly problémát okoz a felülvizsgálaton visszaminősített beteg szempontjából, ha a munkaképesség változásának mértéke nem éri el az 50%-ot, mert azt a személyt nem illeti meg az állandó özvegyi nyugdíjjogosultság.

5./ A 40% egészségkárosodási mértéket el nem érők kiesnek az ellátórendszerből.

6./Az új Alaptörvény (Alkotmány) tovább bünteti a rokkantak családját, arra kötelezve őket, hogy a tartós beteg családtagról gondoskodniuk kell. Sok családban, csak minimálbérből, vagy segélyből élnek, gyermekeket nevelnek. Így, a beteg szülőt sem anyagilag, sem más egyéb módon nem tudják segíteni.

7./ A 2011.évi CXCI. törvény 18.§.(2.) alapján a jogorvoslati lehetőség csorbul. A fellebbezés idejére ellátás nem jár. A perek évekig elhúzódóak. A megélhetést biztosító ellátás megvonása a per véghezvitelét akadályozza, ellehetetleníti. Évekig ellátatlan marad a beteg. Az új típusú rehabilitációs ellátás nagyon alacsony összege, sem elfogadható. Az sem ésszerű, ha a beteg újra kéri a rokkantság megállapítását, a rendszerbe nem tud visszakerülni, ugyanis, az előző 5 évben nem lesz 3 éves (1095 nap) biztosítási jogviszonya. Ennek hiányában nem lesz jogosult az ellátásra. A megváltozott munkaképességű beteg állapota változhat. Amennyiben egészségi állapota súlyosbodik, akkor sem fogadja őt vissza az ellátórendszer. Ez a rokkantak számára elfogadhatatlan. A rendszert folyamatosan átjárhatóvá kell tenni úgy, hogy onnan ne csak kikerülni lehessen, hanem vissza is juthasson a beteg, ha állapota súlyosbodik.

8./ A 2008.01.01.-től bevezetésre kerülő rehabilitációs járadékkal nagyon megszigorodott a felülvizsgálati rendszer. A rehabilitációs ellátórendszer ilyen munkaerő piaci és demográfiai problémákkal nem hoz megoldást az 50 év felettiek számára. 2012.07.01.-től tervezik, hogy a táppénz alatt is felmondhat a munkáltató a munkavállalónak. A rehabilitáció után, egy egészségkárosodott személy gyakrabban megbetegszik, mint egy egészséges munkavállaló. Azt a személyt szabadna kizárólag rehabilitálni, akinek az egészségi állapota valóban rehabilitálható és a munkaerő piacon őt tartós foglalkoztatási lehetőség várná. A rendkívül alacsony rehabilitációs ellátás melletti tiltott munkavégzés, nem érthető. A napi 4 órás csökkentett idejű foglakoztatással azt a célt lehetne szolgálni, hogy a beteg fel tudjon készülni a rehabilitációs idő alatt a későbbi munkavégzésre. Lehetne tesztelni, hogyan bírja egészségileg is a munkavégzést. Miközben, a felnőttképzésbe integrálva, szakképzésben is rész vehetne. Közben, a rendkívül alacsony rehabilitációs ellátás összegét a napi 4 órás munkavégzés után járó csekély összegű keresete kiegészíthetné. Kérjük ennek a javaslatunknak a figyelembevételét.

9./ Komoly problémát okoz az életkor szerinti diszkrimináció azonos társadalmi csoporton belül is a rokkantak és rokkantak között. Elfogadhatatlan a törvényhozók által kiépített kasztrendszer, miszerint:

A./ A 62.év feletti rokkantak a nyugdíjrendszer minden privilégiumát kiélvezhetik. Közülük sokan, mindössze 10 év szolgálati időt szereztek a rokkantévekkel együtt a nyugdíjhoz.

B./ Az 57.év feletti rokkantak ellátásának összegét ugyan meghagyták, de az öregségi nyugdíj nem jár nekik automatikusan, azt meg kell igényelniük. Közülük, aki fiatalabb korban rokkant meg, az majd nem lesz jogosult nyugdíjra. A korhatár egyre növekszik, az induló nyugdíjak összege egyre csökken, a rokkantévek pedig nem számítanak be a nyugdíjjogosultsági időhöz. Így az 57.év felettiek jövőképe is teljesen bizonytalan.

C./ Az 57.év alattiak már most is óriási anyagi veszteségeket szenvednek el. Akár rokkantellátásra, akár rehabilitációs ellátásra jogosultak, ellátásaik összege jelentősen csökkent a 2011.évi CXCI. törvény miatt. Utóbbiak a törvény legnagyobb kárvallottjai. A rokkantság nem életkorfüggő állapot. Így, ez a súlyos diszkrimináció elfogadhatatlan. Az 57. év alattiakat, kb.150 ezer főt érint a kedvezményes utazási lehetőségek megvonása. A beteg a pénzhiány miatt orvoshoz sem jut el, nem tud elutazni.

10./ A nyugdíjas státus megszűnésével a rokkantak a pénzintézeti hitelképességüket is elvesztették. A régebben felvett hiteleiket sem tudják törleszteni, a drasztikusan lecsökkentett ellátásaikból. A másik probléma, ami a volt rokkantnyugdíjasok kedélyét borzolja, az a különböző nyugdíj megtakarítási számlákon elhelyezett pénzeikhez való hozzáférés megvonása, korlátozása. Önkéntes magánnyugdíj pénztári megtakarítás után, akár 43% is lehet az elvonás mértéke, mivel a 27% egészségügyi hozzájárulás és 16% SZJA megfizetésre kötelezett a nem nyugdíjcélú megtakarításnak minősülő pénz felvétele. A NYESZ-R számlán elhelyezett összeg felvétele esetén 16% SZJA fizetési kötelezettség van. Az adójóváírás igénybevételénél 20% büntető kamattal növelten kell visszafizetni az adókedvezményt. A 2011.évi CXCI.(XII.29.) törvény kihirdetése és 2012.01.01. hatályba lépése között csupán egy-két nap állt rendelkezésre a rokkantnyugdíjasok számára, hogy az ilyen jellegű megtakarításaikhoz hozzájuthassanak. Így, nem állt rendelkezésre megfelelő felkészülési idő számukra a megtakarításaik pénzintézeti felvételéhez. Számukra lehetővé kellene tenni, a pénzintézetnél elhelyezett nyugdíj megtakarítási befektetéseik elvonások nélküli hozzáférhetőségét.

11./ Az új komplex minősítő rendszer a betegek számára elfogadhatatlan. A 2011.évi CXCI. törvény előírásai szerint, a 2012.01.31.-ig kiküldött Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság általi tájékoztatóban foglaltak, a betegeknek2012.03.31.-ig kötelező nyilatkozattétellel, önkéntes felülvizsgálatra való jelentkezést írtak elő. Aki ennek nem tett eleget, azt a törvény csalónak vélelmezi és 2012.04.30. után megszűnteti az ellátását. Az I. és II. fokú szakhatóság határozata, valamint a munkaügyi bíróság jogerős végzése alapján a végleges állapotú 57 év alattiak is kötelezettekké váltak a nyilatkozatuk alapján az önkéntes felülvizsgálatra történő jelentkezésre. Ez azért sérelmes, mert az ő állapotukban javulás nem vélelmezhető.

12./ Az új komplex minősítő rendszer megalkotásával a nemzetközi és hazai standardra hivatkoznak. A beteg, csak a postai úton kézhez vett szakhatósági határozat alapján szembesülhet a felülvizsgálati dokumentáció adataival. Gyakran előfordul, hogy a betegségek felsorolása hiányos, így az egészségi állapotra vonatkozó orvos szakértői vélemény megkérdőjelezhető. A beteg számára nem áll rendelkezésre semmilyen információ arról, hogy az orvos szakértők mi alapján állapították meg az ösz – szervezeti károsodás mértékét? Az új komplex minősítő felülvizsgálatokat rohamtempóban kell elvégezni ahhoz, hogy azokkal 2013.12.31. határidőig végezzenek. A 195 ezer fő megváltozott munkaképességű személy objektív felülvizsgálata emiatt kétséges lehet. Mindezek okán számítani lehet arra, hogy az új komplex minősítő rendszer kilök az ellátórendszerből súlyos betegeket is. A felülvizsgálat rendkívüli megszigorítása már a hippokratészi esküszegésre való buzdítást is feltételezheti.

Felvetődik a kérdés: ha az orvos szakértők téves, vagy szándékos megítélése miatt kerül ki a beteg az ellátórendszerből és a visszaminősítés okozta életminőség romlás, anyagi ellehetetlenülés miatt veszíti életét, akkor kit terhel a felelősség? A nyílt munkaerő piaci elhelyezkedésnél kötelező munka alkalmassági vizsgálaton kell megjelenni. Előfordul, hogy a komplex minősítő felülvizsgálaton visszaminősített beteg kiesik az ellátórendszerből, ugyanakkor a munka alkalmassági vizsgálaton “nem alkalmas” minősítést kap. Hogyan lehet értelmezni ezt az ellentétet?

13./ Az új komplex minősítésre vonatkozó szabályozás extrém, a valóságos munkaképességnek nem megfelelő eredményeket produkál. Lásd: Mellékletben, a komplex minősítő rendszer táblázataiban szereplő néhány példát, a betegségek össz-szervezeti károsodásának megállapítására:

A./ Veleszületett, halmozott trombózishajlam, ismétlődő trombózissal: 31-40% funkciókárosodás.

B./ Több porckorongsérv esetén is, csak: 7-14% funkciókárosodás.

C./ Csípőprotézis: 10-30% funkciókárosodás.

D./ Alsóvégtag, combközép amputáció: 36% funkciókárosodás.

E./ Agyvérzés után, domináns végtag közepes bénulása: 30-39%-os funkciókárosodás.

F./ Rendszeresen dokumentált, malignus szívritmus zavarok, pacemaker mellett is, rendszeres napi panaszok a szokásos napi tevékenység során: 30-49% funkciókárosodás.

G./ Vastagbél tumor műtét, vendégnyílással:20-39% funkciókárosodás.

Ezek a példák azt mutatják, hogy ezekkel a betegségekkel, az új komplex minősítő rendszer szerint a betegek munkaképesek, egészségesnek számítanak, nem pedig megváltozott munkaképességűeknek. Miközben az ismétlődő agyvérzéssel és trombózissal, vagy a malignus szívritmus zavarral bármikor meghalhatnak. Az orvosi szakirodalom szerint, ezek mind, rokkantsági kórképet mutató betegségek. Ezek a példák is mutatják, hogy súlyos betegektől meg akar szabadulni az ellátórendszer. Kérjük, a túlzottan szigorú, “új komplex” minősítő rendszer visszavonását és a 2011.12.31.-i állapotú komplex minősítő rendszer visszaállítását.

Az ONYF statisztikák folyamatos beteg visszaminősítési adatokat mutatnak. A rendszerben bent lévőket igyekeznek kiszorítani. A rendszerbe újonnan belépők nagyon keskeny folyosón juthatnak csak be. Az általunk megfogalmazott kifogások valós tényeken alapuló, rendkívül súlyos hátrányokat idéznek elő a korhatár alatti megváltozott munkaképességű személyek számára. A költségvetési megtakarítási kényszer, nem lehet a felülvizsgálatok motorja úgy, hogy a megtakarítási cél határozza meg az ellátórendszerben maradók számát.

Az ország nehéz gazdasági helyzetét nem mi idéztük elő. A nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanságának sem mi vagyunk az okai. Becsülettel dolgoztunk, járulékot fizettünk a megrokkanásunkig. Arról sem tehetünk, hogy mikor születtünk és arról sem, hogy mikor rokkantunk meg. Hazánkban, még soha senkinek nem kellett ennyit küzdeni a saját jogú nyugdíjáért, mint a korhatár alatti rokkantaknak. Ők, a rövid átlagéletkoruk miatt meg sem érik a folyton emelkedő öregségi nyugdíjkorhatárt. Nem értjük, hogy miért a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegű, súlyos betegeit bünteti a kormány? Kérjük, szíveskedjenek figyelembe venni, ha átlag 50 évesen rokkan meg a beteg, de már 63 évesen meghal, akkor életében miért nem juthat rokkantnyugdíjhoz, ha a társadalombiztosítás elve alapján jogosult lenne nyugdíjra? A nyugdíj helyett, a segélyszerű ellátásból az életmentő gyógyszereire sem futja a betegnek. Humánkatasztrófa fogja sújtani a betegek tömegeit. Éhhalál, fagyhalál, hajléktalanság, öngyilkosság. Bűnös, vagy áldozat a rokkant? A válasz nem lehet kétséges.

Kérjük, szíveskedjenek figyelembe venni, hogy a 2011.évi CXCI. törvény és az “új komplex” minősítő rendszer ellentétes az Európai Emberjogi, a Szociális és Betegjogi Chartában foglaltakkal, ezért azok újragondolását kérjük. Amennyiben erre a kormány nem hajlandó, úgy a törvényes eszközeinkkel igénybe fogunk venni minden jogorvoslati fórumot.

Magyarország, 2012.04.29.

“Összefogás a korhatár alatti rokkantak emberi jogaiért” csoport

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

*


3 * = három

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Reklám

MVGYOSZ. székházának felújítása

Online rádió

Erikkancs - a digitális újságos

Alko-soft

Keresés az oldalon

Facebook oldalunk

Mai műsor

Bejelentkezés

Regisztráció| Elfelejtette jelszavát?

Mai napi információk

Ma 2022. július 1. péntek, Tihamér, Annamária napja van.
Ma van a(z) A Magyar egészségügy napja, építészek napja.
Az év 26. hete és 182. napja.
Holnap Ottó napja lesz.

1697. Zemplén megyei zendülés. A sárospataki kapitány, ki az újhelyi vásárra menő néptől vámot zsarolt, július 1-én 17 közlegénnyel együtt agyonveretett. A következő éjjel a nép Tokaj és Patak várakat elfoglalta.


1836. A "Törvényhatósági Tudósítások" keletkezése. Kossuth Lajos megindította írott és írva sokszorosított tudósításait a megyei közgyűlések tárgyalásairól.


1969. Budapesten megkezdődik a villamosok és az autóbuszok kalauz nélküli járatása.


Gulyás Pál: A méhekhez

Süt a szép Nap, szép virágot
nyit a boldog július,
most születnek a villámok,
ott, ahol az ég borús.
Kicsi méhek, ti a füvek
halkan zörgő fiai,
legyetek a nyárhoz hűek,
ajtajához hajlani!..."

BKK Információk

Hírlevél

Add meg az E-mail címed, majd kattints a feliratkozás vagy leiratkozás gombra.


kilenc mínusz három = (Írja be számmal a művelet eredményét!)


Feliratkoztak: 312
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com