smondb - 2020. március 30. 17:58 -
779 megtekintés
A magyar munkajogi szabályozás a fogyatékos gyermeket nevelő szülők mellett szélesebb munkavállalói kör számára is biztosít némi kedvezményt. A hozzátartozója (így pl. gyermeke) tartós, személyes gondozását végző, illetve a gyermeket saját háztartásban nevelők számára néhány, az általánostól kedvezőbb szabály szerepel a munka törvénykönyvében. A fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalóknak két plusz nap pótszabadság is jár, de kifejezetten a fogyatékos gyermekre tekintettel járó más munkajogi kedvezmény sajnos nincs és a jelenlegi, koronavírus okozta járványügyi helyzetben sincs a fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalókra vonatkozó kedvezmény.
A hozzátartozóját személyesen ápoló munkavállaló a munkavégzési helyétől eltérő helységben csak a munkavállaló hozzájárulása esetén foglalkoztatható, illetve ha előreláthatólag egy hónapot meghaladóan szükséges a hozzátartozó személyes ápolása, akkor a munkavállaló két év fizetés nélküli szabadságra mehet. A gyermek 4 éves koráig a munkavállaló 4 órás részmunkaidőt kérhet, illetve a gyermeke tartós betegségére vagy fogyatékosságára tekintettel folyósított gyes időtartama alatt (a gyerek 10 éves koráig) fizetés nélküli szabadság jár a gyermek személyes gondozása érdekében, amely alatt a munkáltató nem mondhat fel. Előbbiek részletesebb munkajogi szabályai lent olvashatók és szót ejtünk arról is, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma azt a munkavállalót is védi, akit gyermeke fogyatékossága miatt ért hátrány.
A fogyatékos, 16 évesnél fiatalabb gyermek után plusz 2 nap pótszabadság jár
Valamennyi munkavállaló számára pótszabadság jár a 16 évesnél fiatalabb, saját háztartásában nevelt gyermeke után. A pótszabadságot a szülő, örökbefogadó szülő, nevelőszülő, a szülővel együtt élő házastárs/élettárs, illetve az veheti igénybe, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság jár.
A munka törvénykönyve kifejezetten a fogyatékos gyermeket nevelő munkavállalók számára biztosított kedvezménye, hogy a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként további két munkanappal emelkedik. A plusz 2 munkanap pótszabadság arra a gyermekre tekintettel jár, aki fogyatékosságára magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg.
Fontos tudni, hogy a gyermek utáni pótszabadságokat az a munkavállaló veheti igénybe, akivel a gyermek életvitelszerűen együtt él, tehát aki a gyermeket saját háztartásában neveli és gondozása alól rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy bentlakásos intézetben elhelyezett gyermek után pótszabadság nem jár.
Tehát annak a munkavállalónak, aki saját háztartásában neveli és életvitelszerűen együtt él a 16 évesnél fiatalabb gyermekével, és e gyermekre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg, az alábbi pótszabadságra jogosult összesen:
- egy gyermek után 4 munkanap
- két gyermek után 6 munkanap (ha mindkét gyermek fogyatékosnak számít, akkor 8 munkanap)
- kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap + fogyatékos gyermekenként két-két munkanap.
A hozzátartozó tartós, személyes gondozását, ápolását végzők kedvezményei
A munka törvénykönyve hozzátartozókat meghatározó felsorolása tágabb a hétköznapi értelemben vett „szűk családtagoknál”. A törvény hozzátartozónak tekinti a munkavállaló házastársát, egyeneságbeli rokonát (pl: szülő, nagyszülő, gyermek), az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermekét, az örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülőjét, a munkavállaló testvérét, élettársát, a munkavállaló egyeneságbeli rokonának házastársát, továbbá a munkavállaló házastársának egyeneságbeli rokonát és testvérét, illetve a munkavállaló testvérének házastársát is. Ez alapján tehát kedvezőbb szabályok vonatkoznak pl. arra a munkavállalóra is, aki szüleit, nagyszüleit, házastársát, élettársát, sógorát vagy a házastársa szüleit/gyermekét/testvérét gondozza.
Aki hozzátartozóját gondozza, az a munkaszerződéstől eltérő helységben csak a munkavállaló hozzájárulása esetén foglalkoztatható
A munka törvénykönyve alapján a munkáltató fő szabály szerint jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni, tehát eltérő munkakörben, eltérő munkahelyen vagy más munkáltatónál történő munkavégzést rendelhet el egyoldalúan (a munkavállaló beleegyezése nélkül). A munkavállalóra kedvező szabály, hogy a gyermek 3 éves koráig, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermek 16 éves koráig, illetve a hozzátartozója tartós, személyes gondozását végző munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más településen végzendő munkára. A személyes gondozást, annak indokoltságát és időtartamát a hozzátartozó kezelőorvosa igazolja.
Két év fizetés nélküli szabadság a hozzátartozó ápolására
A munkavállaló a fent felsorolt hozzátartozója (pl. gyermeke, szülője, házastársa) tartós személyes ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe legfeljebb két évre. A fizetés nélküli szabadság a hozzátartozó ápolásának idejére jár, és csak akkor igényelhető, ha a munkavállaló személyesen végzi az ápolást, amely időtartama előreláthatólag meghaladja a harminc napot. A fizetés nélküli szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A kezdőnapját legalább 15 nappal előtte, a fizetés nélküli szabadság megszüntetését pedig 30 nappal előtte írásban be kell jelenteni a munkáltatónak.
Az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolni kell az ápolás indokoltságát és időtartamát is. A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat annak is, aki a hozzátartozója otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van, azonban a felmondási idő legkorábban a fizetés nélküli szabadsága lejártát követő napon kezdődik (tehát a munkaviszony csak a fizetés nélküli szabadságot követően szűnik meg ténylegesen).
A gyermekre tekintettel kedvezőbb szabály
Kötelező 4 órás munkaidő, ha a munkavállaló kéri
A gyermekét saját háztartásában nevelő munkavállalót a gyermeke négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – a munkáltató köteles 4 órás (a teljes munkaidő fele) részmunkaidőben foglalkoztatni, ha a munkavállaló ezt kérelmezi. A munkáltató engedélye a 4 órás részmunkaidőhöz nem szükséges, de megjegyezzük, hogy a felek közös megegyezéssel más időtartamú (pl. 6 órás) részmunkaidőben is megállapodhatnak.
Fizetés nélküli szabadság a gyes idejére
A magasabb összegű családi pótlékra is jogosító, jogszabályban (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet 1. melléklete) felsorolt tartós betegségben szenvedő vagy súlyos fogyatékos gyermeket saját háztartásában nevelő szülő a gyermeke 10. évének betöltéséig gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) jogosult. A gyes folyósításának időtartama alatt, gyermeke 10. évének betöltéséig a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a gyermeke személyes gondozása érdekében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gyes annak is jár, aki a fizetés nélküli szabadságot nem veszi igénybe.
- A fizetés nélküli szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg, és akkor is igénybe vehető, ha a munkavállaló a gyermek 10. évének betöltése előtt munkába állt (pl. a gyerek 7 éves korában visszament dolgozni a szülő, de gyermeke nem bírja az egész napos iskolát, akkor a szülő jogosult ismét fizetés nélküli szabadságot igénybe venni).
- A fizetés nélküli szabadság kezdőnapját legalább 15 nappal, a megszüntetését pedig 30 nappal előtte írásban be kell jelenteni a munkáltatónak.
- A fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató köteles az időközben történt bérfejlesztéshez mérten megemeli a munkavállaló munkabérét.
- A gyes folyósítására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkáltató nem jogosult felmondani.
Beteg gyerek ápolása esetén a felmondási idő a betegállomány lejártával kezdődik
Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkáltató felmondhat betegség és táppénz ideje alatt is, de aki beteg gyermeke ápolása miatt van keresőképtelen állományban (gyermekápolási táppénzen), annak a felmondási ideje a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik.
Hátrányos megkülönböztetés tilalma
A magyar és az európai közösségi jog is tiltja a fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és védelemben részesíti azt a munkavállalót is, akit gyermeke fogyatékossága miatt ért hátrányos megkülönböztetés. Diszkriminációnak minősül tehát, ha kedvezőtlenebb bánásmódban részesül az a munkavállaló, akinek gyermeke fogyatékossággal él, mint a munkatársai. Tehát, pl. akit azért nem vesznek fel egy olyan munkakörbe, amelyre egyebekben megfelelne, mert a leendő munkáltató tudomására jutott, hogy a pályázó gyermeke fogyatékossággal él, vagy aki ugyanezért nem kap fizetésemelést, továbbá az is, akit gyermekére tekintettel illetlen, sértő megjegyzésekkel illetnek, akkor bár önmaga nem számít fogyatékos személynek, mégis jogvédelmet kérhet hátrányos megkülönböztetés miatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, vagy az ügy jellege szerint személyiségi jogi vagy munkajogi keresettel bíróságtól.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Vélemény, hozzászólás?