Hajléktalan ellátástól a rokkant-felülvizsgálatig

A kongresszus egyik fókusztémája a hajléktalanok egészségügyi ellátása volt, mely népegészségügyi szempontból sok tekintetben komoly gondot jelent ma hazákban – erről Dancsi Irén, V. éves orvostanhallgató beszélt előadásában. Mint elmondta, létrejött ugyan egy az utcán élők ellátására és befogadására alkalmas szociális és egészségügyi ellátórendszer, ám a hajléktalanok folyamatosan növekvő száma, a társadalomból való kirekesztettségük, az átlagosnál rosszabb egészségügyi állapotuk sok problémát jelent az ágazat számára. A hajléktalanok túlnyomó többségének nincs biztosítási jogviszonya, ráadásul rossz tapasztalataik miatt sokszor nem szívesen veszik igénybe az ellátást, gyakran saját sorsukkal, jövőjükkel kapcsolatban teljesen érdektelennek bizonyulnak. S mivel nincsenek kötelező szűrések, gyógykezelések, a többségi társadalom számára veszélyt jelenthetnek az általuk hordozott esetleges fertőzések. S hiába kötik a hajléktalanszállókon friss tüdőszűrő-lelethez az ellátást, mivel maga a szűrés pénzbe kerül, a legtöbb utcán élő nem vállalja. Felmerül a kérdés, hogy a hajléktalanok ellátása integrálva vagy teljesen külön történjen, ám a magyar egészségügy mai helyzetében nehéz megoldást találni, vélte az előadó. Számos településen felvállalták a háziorvosok, hogy a hajléktalanszállókra kijárva gyógyítsák az ott élőket, arra azonban nehéz lenne forrást találni, hogy különálló kórházakban lássák el az utcán élőket, ez ráadásul fokozná is a társadalmi kirekesztettségüket.

Az igazságügyi, orvosszakértői tevékenység apropóján dr. Pósfai Gábor, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatója a rokkantellátás 2012-ben bevezetett új rendszerének első tapasztalatairól beszélt. A régi és az új szisztéma között filozófiai különbség is van: míg a korábbi a károsodás mértékére, az új sokkal inkább a megmaradt, kamatoztatható képességekre koncentrál, vagyis arra, hogyan lehet az adott személy foglalkoztatását elősegíteni. Amint dr. Pósfai Gábor kiemelte, a korábbi évekhez képest tavaly jelentősen csökkent az új ellátás iránt benyújtott kérelmek száma és az elutasított kérelmek aránya, ebből adódóan az új ellátásra jogosultak száma alig változott. A frissen felállt Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek maguk végzik a komplex eljárást. A létrehozott foglalkoztatási társaságok munkanélküliség és a munkaerőpiac között teremtenek kapcsolatot, ahol a rehabilitáltak fejlesztésére fordítanak gondot, a későbbi munkavállalás elősegítéséhez. Emellett a rehabilitációs kártya is segíti az elhelyezkedést, melyet mostanáig mintegy 67 ezren váltottak ki.

Forrás: Hírstart

Ezeket is olvassa el:

Hatályba lépett az egyes termékek és szolgáltatások akadálymentességét előíró törvény

Átadták a fogyatékossággal élők nappali intézményét Sümegen

A KézenFogva Alapítvány segít...

Biztosítási jogviszony nélkül is igényelhetnek CSOK-ot a megváltozott munkaképességű emberek

Fülöp Attila: 46,5 milliárd forintot fordít az állam jövőre a megváltozott munkaképességűek foglalko...

Emelkedik a fogyatékossággal élő személyek gépkocsiszerzéshez igényelhető támogatásának összege