Hajléktalan ellátástól a rokkant-felülvizsgálatig

A kongresszus egyik fókusztémája a hajléktalanok egészségügyi ellátása volt, mely népegészségügyi szempontból sok tekintetben komoly gondot jelent ma hazákban – erről Dancsi Irén, V. éves orvostanhallgató beszélt előadásában. Mint elmondta, létrejött ugyan egy az utcán élők ellátására és befogadására alkalmas szociális és egészségügyi ellátórendszer, ám a hajléktalanok folyamatosan növekvő száma, a társadalomból való kirekesztettségük, az átlagosnál rosszabb egészségügyi állapotuk sok problémát jelent az ágazat számára. A hajléktalanok túlnyomó többségének nincs biztosítási jogviszonya, ráadásul rossz tapasztalataik miatt sokszor nem szívesen veszik igénybe az ellátást, gyakran saját sorsukkal, jövőjükkel kapcsolatban teljesen érdektelennek bizonyulnak. S mivel nincsenek kötelező szűrések, gyógykezelések, a többségi társadalom számára veszélyt jelenthetnek az általuk hordozott esetleges fertőzések. S hiába kötik a hajléktalanszállókon friss tüdőszűrő-lelethez az ellátást, mivel maga a szűrés pénzbe kerül, a legtöbb utcán élő nem vállalja. Felmerül a kérdés, hogy a hajléktalanok ellátása integrálva vagy teljesen külön történjen, ám a magyar egészségügy mai helyzetében nehéz megoldást találni, vélte az előadó. Számos településen felvállalták a háziorvosok, hogy a hajléktalanszállókra kijárva gyógyítsák az ott élőket, arra azonban nehéz lenne forrást találni, hogy különálló kórházakban lássák el az utcán élőket, ez ráadásul fokozná is a társadalmi kirekesztettségüket.

Az igazságügyi, orvosszakértői tevékenység apropóján dr. Pósfai Gábor, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet főigazgatója a rokkantellátás 2012-ben bevezetett új rendszerének első tapasztalatairól beszélt. A régi és az új szisztéma között filozófiai különbség is van: míg a korábbi a károsodás mértékére, az új sokkal inkább a megmaradt, kamatoztatható képességekre koncentrál, vagyis arra, hogyan lehet az adott személy foglalkoztatását elősegíteni. Amint dr. Pósfai Gábor kiemelte, a korábbi évekhez képest tavaly jelentősen csökkent az új ellátás iránt benyújtott kérelmek száma és az elutasított kérelmek aránya, ebből adódóan az új ellátásra jogosultak száma alig változott. A frissen felállt Rehabilitációs Szakigazgatási Szervek maguk végzik a komplex eljárást. A létrehozott foglalkoztatási társaságok munkanélküliség és a munkaerőpiac között teremtenek kapcsolatot, ahol a rehabilitáltak fejlesztésére fordítanak gondot, a későbbi munkavállalás elősegítéséhez. Emellett a rehabilitációs kártya is segíti az elhelyezkedést, melyet mostanáig mintegy 67 ezren váltottak ki.

Forrás: Hírstart

Ezeket is olvassa el:

Kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából

Fülöp Attila piaci szereplőkkel egyeztetett az Érték Vagy! program folytatásáról

Mutass meg egy hétköznapi pillanatot, amit mások talán nem látnak vagy nem értenek!

Fogyatékosságügyi párbeszéd Genfben

Otthoni segítő szolgálat kiterjesztésére hirdetett pályázatot az EMMI.

Bemutatkozik a Szimbiózis Alapítvány