Hogyan köthetnek szerződést a fogyatékkal élők?
Az átlagember számára nem okoz gondot egy szerződés megkötése, egy okirat aláírása. De mi a helyzet azokkal, akik nem tudják elolvasni és aláírni a szerződések szövegét, mert vakok, gyengénlátók vagy egyéb fogyatékkal élnek? Hogyan biztosítható, hogy ne kerüljenek hátrányba, valahányszor fontos dokumentumok elkészítése válik szükségessé a számukra?
Aki járt már a vakok életét a látók számára bemutató kiállításon, az pontosan tudja, milyen nehézséget jelent a fogyatékkal élőknek akár az egyszerű hétköznapi feladatok elvégzése is. Hát még az, amikor szerződéskötésre vagy bármilyen okirat aláírására kerül sor, hiszen már a dokumentum elolvasása is akadályokba ütközik. A hazai törvények igyekeznek biztosítani, hogy az érintett embertársaink jogaik gyakorlása terén se szenvedjenek hátrányt a többiekkel szemben.
A Polgári Törvénykönyv szerint az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt közokiratba foglalják, vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti, illetve két tanú vagy ügyvédi ellenjegyzés igazolja, hogy azt előttük írták alá vagy az aláírást a nyilatkozó a sajátjaként ismerte el. Az olvasásra képtelenek – például vakok és gyengénlátók, írástudatlanok, az adott nyelvet nem beszélők – esetében az érvényesség további feltétele, hogy az okiratból ki kell tűnnie annak is, hogy a tartalmát elmagyarázták a nyilatkozó félnek.
Fontos dokumentumok, szerződések, okiratok elkészítéséhez, hitelesítéséhez a fogyatékkal élőknek célszerű közjegyzőhöz fordulniuk. A közjegyző több szempontból is garanciát jelent arra, hogy az érintettek jogai ne sérüljenek. Először is, a közjegyző minden esetben teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást nyújt, ami az írásra vagy olvasásra képtelen emberek esetében különösen fontos. A közokirati forma is az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes körűen bizonyíthatja a dokumentumban foglaltakat, az ott szereplő adatok és tények valódiságát. Fontos garanciális szabály az is, hogy a közjegyzőnek minden esetben az elejétől a végéig fel kell olvasnia az okiratot az ügyfél előtt, aki így pontosan tudni fogja, mit ír alá. A hallássérült személy saját kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban, a siket-vak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével, a beszédfogyatékos személy pedig írásban kommunikálhat a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás során, ami szintén azt hivatott biztosítani, hogy az érintett személy a leginkább biztonságban legyen.
Forrás:kisalföld.hu
Ezeket is olvassa el:

Andrea Bocelli-t megajándékozta a Magyar vak énekesnő!
A vakok felé is nyit a makói Hagymatikum - Németh Pál és Pece Merilin segít a fürdőnek
Okostévén és iPhone-on is online tévézünk a Gépházban
Bemutatkozik a Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Egyesülete
Az Erkel Gyula Újpesti Zenei Alapfokú Művészeti iskola bemutatja zenei tehetségét
MEGROKKANT KARÁCSONY
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
12°C






Vélemény, hozzászólás?