Hogyan köthetnek szerződést a fogyatékkal élők?

Az átlagember számára nem okoz gondot egy szerződés megkötése, egy okirat aláírása. De mi a helyzet azokkal, akik nem tudják elolvasni és aláírni a szerződések szövegét, mert vakok, gyengénlátók vagy egyéb fogyatékkal élnek? Hogyan biztosítható, hogy ne kerüljenek hátrányba, valahányszor fontos dokumentumok elkészítése válik szükségessé a számukra?

Aki járt már a vakok életét a látók számára bemutató kiállításon, az pontosan tudja, milyen nehézséget jelent a fogyatékkal élőknek akár az egyszerű hétköznapi feladatok elvégzése is. Hát még az, amikor szerződéskötésre vagy bármilyen okirat aláírására kerül sor, hiszen már a dokumentum elolvasása is akadályokba ütközik. A hazai törvények igyekeznek biztosítani, hogy az érintett embertársaink jogaik gyakorlása terén se szenvedjenek hátrányt a többiekkel szemben.

A Polgári Törvénykönyv szerint az írni nem tudó vagy nem képes személy írásbeli jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt közokiratba foglalják, vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti, illetve két tanú vagy ügyvédi ellenjegyzés igazolja, hogy azt előttük írták alá vagy az aláírást a nyilatkozó a sajátjaként ismerte el. Az olvasásra képtelenek – például vakok és gyengénlátók, írástudatlanok, az adott nyelvet nem beszélők – esetében az érvényesség további feltétele, hogy az okiratból ki kell tűnnie annak is, hogy a tartalmát elmagyarázták a nyilatkozó félnek.

Fontos dokumentumok, szerződések, okiratok elkészítéséhez, hitelesítéséhez a fogyatékkal élőknek célszerű közjegyzőhöz fordulniuk. A közjegyző több szempontból is garanciát jelent arra, hogy az érintettek jogai ne sérüljenek. Először is, a közjegyző minden esetben teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást nyújt, ami az írásra vagy olvasásra képtelen emberek esetében különösen fontos. A közokirati forma is az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes körűen bizonyíthatja a dokumentumban foglaltakat, az ott szereplő adatok és tények valódiságát. Fontos garanciális szabály az is, hogy a közjegyzőnek minden esetben az elejétől a végéig fel kell olvasnia az okiratot az ügyfél előtt, aki így pontosan tudni fogja, mit ír alá. A hallássérült személy saját kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban, a siket-vak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével, a beszédfogyatékos személy pedig írásban kommunikálhat a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás során, ami szintén azt hivatott biztosítani, hogy az érintett személy a leginkább biztonságban legyen.

Forrás:kisalföld.hu

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.