Így változott a rehabilitációs ellátás 2016. május 1-től

Ki jogosult rehabilitációs ellátásra?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és aki a kérelem benyújtását megelőző

.5 éven belül legalább 1095 napon át,
.10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
.15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
.keresőtevékenységet nem végez és
. rendszeres pénzellátásban nem részesül, továbbá aki rehabilitálható és
.akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, és egészségi állapota 51-60 % közötti (B1 kategória),
. aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 % közötti (C1 kategória).

A rehabilitációs ellátás keretében mire jogosult a megváltozott munkaképességű személy?
.a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges rehabilitációs szolgáltatásra, valamint
.rehabilitációs pénzbeli ellátásra.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét?
A 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben (referencia-időszak) nem rendelkezik jövedelemmel?
A 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén, ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa alapján állapítják meg az ellátást.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a referencia időszakban táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült?
A 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén, ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi alapján állapítják meg a rehabilitációs ellátás összegét, ha az igénylő a vizsgált időszakban egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel?
Ebben az esetben az ellátást a 2016. április 30-át követően indult ügyekben az alapösszeg (94.500 Ft) figyelembevételével állapítják meg.

Az alapösszeg a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.

Mennyi a rehabilitációs pénzbeli ellátás összege a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén?

.akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a jogszabályban meghatározott mértékű alapösszeg 30 százaléka (28.350,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (37.800,- Ft),

.aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (37.800,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (47.250,- Ft).

A 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén mennyi a rehabilitációs ellátás összege, ha az igénylő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik?
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak,

.akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), az alapösszeg 30 százaléka (28.350),
.aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), az alapösszeg 40 százaléka (37.800 Ft).

Méltányosságból lehet-e emelni a rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét?

Nem, a pénzbeli ellátás összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség.

Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni?

Igen, abban az esetben, ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységből származó a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát (166.500,- Ft).

Lehet-e a rehabilitációs ellátás folyósítása mellett vállalkozói tevékenységet folytatni?

Igen, abban az esetben, ha az ellátásban részesülő személy vállalkozásból származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a garantált bérminimum 150 százalékát (193.500,- Ft).

Van-e időbeli korlátja a rehabilitációs ellátásban részesülő személy munkavégzésének?

2016 május 1-jétől a rehabilitációs ellátásban részesülő személy is időbeli korlát nélkül folytathat kereső tevékenységet, a munkavégzésének kizárólag a fentiekben ismertetett jövedelmi korlátja van.

Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek?

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy tíz napon belül értesíti a rehabilitációs hatóságot, ha

.az egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be,
.keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy
.keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150%-át. Ebben az esetben az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét.

Mely időponttól és meddig állapítható meg a rehabilitációs ellátás?

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg. A rehabilitációhoz szükséges időtartamot legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni.

Azon személy esetében, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor, a fentiektől eltérően a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.

A rehabilitációs ellátásra való jogosultság lejártát követően milyen ellátást lehet megállapítani?

A folyósítás megszűnését követően az érintettek, állapotuk esetleges rosszabbodása esetén megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet nyújthatnak be. A rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható, ha a korábbi komplex minősítés során figyelembe nem vett, azt követően bekövetkezett egészségkárosodás és az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak. Abban az esetben, ha a korábbi komplex minősítést követően állapotrosszabbodás állapítható meg, úgy az érintett rokkantsági ellátásra válhat jogosulttá. Amennyiben állapotrosszabbodás nem áll fenn, és rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges jogosultsági feltételekkel akkor álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújthatnak be. Amennyiben álláskeresési járadékra nem jogosultak, a munkaügyi szervvel történő háromhavi együttműködést követően kérhetik az aktív korúak ellátását a lakóhely szerint illetékes járási hivataltól

Hol kell igényelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását?

Az ellátás megállapítását formanyomtatványon,a lakóhely szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalnál, külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén Budapest Főváros Kormányhivatalnál.

Milyen ellátást igényelhet az a megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota nem haladja meg az 50%-os mértéket, de az ellátás megállapításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik?

Ebben az esetben a megváltozott munkaképességű személy a lakóhelye szerint illetékes járási hivataltól kérheti az aktív korúak ellátásának keretében az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás megállapítását, ha családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át (25.650,- Ft) és vagyonnal nem rendelkezik.

Forrás a palyazatfigyelo.info

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .