Individualitás négy keréken

Bizonyos extrák segítségével a kerekes székesek saját autójukkal utazhatnak. Az egyéni szabadság álma tehát valóra válik – jóllehet a luxuskocsi sokak számára továbbra is álom marad -, de hát ez a megállapítás a nem kerekes székesekre is érvényes.

Hermann Sonderhüsken cikke

Néhány hónapja azt lehetett olvasni, hogy egy kerekes székes ember átalakíttatott a szükségleteinek megfelelően egy Maybachot és egy Mercedes SLR-t. A két kocsi ára mintegy 800.000 euró. Akadt egy mozgássérült, aki annyira megharagudott – még e cikk szintén mozgássérült szerzőjére is -, hogy az illetőt egyszerűen „agyament idiótának” minősítette. Kerekes székes ilyennel nem közlekedik, értelmetlen, ostoba dolog, és kész.

Sok mozgássérült panaszkodik amiatt, hogy másképp bánnak velük, mint az egészséges emberekkel. Semmi kétség, ezek a panaszok – legalábbis részben – teljesen jogosak. Az azonban már nem elfogadható, hogy nekünk másképpen kellene viselkednünk, mint a nem fogyatékosoknak. Ugyan miért ne engedhetné meg magának egy mozgássérült, ha egyszer anyagi körülményei olyanok, hogy extrém kocsit vezessen? Csak azért nem, mert rokkant? Milyen is tulajdonképpen a számukra megfelelő kocsi? Olyannak való például, aki segédeszköz nélkül be tudja emelni a kerekes széket az autóba? Ha csak arról van szó, hogy A-ból el kell jutni B-be, bizonyára megteszi egy kétajtós, automata váltós, kézi vezérlésű kis dízel kocsi. Ha azonban a rokkantság okozta fogyatékosságot maradéktalanul ki akarjuk egyenlíteni, akkor az „extrák” segítségére valóban nagy szükség van. Rendszerint: Minél olcsóbb egy autó, annál kevesebb rajta a standard extra és fordítva.

De még a legdrágább autók esetében is egy csomó extra segédtartozékot kell vásárolni. A költségviselők ebben bizonyos mértékig kiveszik a részüket, és általában bázisként olyan összegeket ismernek el, amennyibe az extra egy olcsóbb kocsinál kerülne. Újra meg újra megállapíthatjuk, hogy vannak, akiknek fogyatékosságuk ellenére ugyanaz a feladat nem jelent problémát, például a kerekes szék önálló bepakolása. Másoknak ez segédeszköz nélkül nem megy. Van, aki az egyszerű kézi kezelésre esküszik, mások ezzel szemben a kényelmes BRUHN technikát részesítik előnyben, megint mások egyéb megoldásokat részesítenek előnyben.

Van, aki baloldali, s van, aki csakis jobboldali kézi vezérlést szeretne. Van, akinek a biztonság okán nagy karosszériás kocsi kell légzsákokkal, nagy teljesítményű motorral és erős fékekkel és mindig kéznél lévő poroltóval. Mások nem is törődnek a biztonsággal, még az övet sem csatolják be, és kihangosító nélkül telefonálnak vezetés közben. Fantasztikus zsonglőröket látni néha. Van, aki úgy véli, a kerekes széket csakis az „anyós ülés” mögé tudja betenni, másoknak nem okoz gondot a merev vázas kerekes szék bepakolása sem. Vannak mozgássérültek, akiknek nem probléma felkapaszkodni óriás méretű terepjárókra, lakókocsikba, kisbuszokba vagy családi autókba. Mások felétlenül „transzportert” szeretnének jó nagy raktérrel, emelőpaddal vagy rámpával. Megint mások nagy élvezettel hajtogatják bele magukat aprócska sportkocsikba, amelyekhez képest egy Porsche beltere bálterem.

Egy Kassel környéki kerekes székes hölgy Mercedes CLK-t vezet, ahol az ülés mögött fikarcnyi hely sincs. Az ifjú hölgy a kerekes széket éppen ezért a csomagtartóban szállítja annak árán, hogy mindig odafüttyent valakit a járókelők közül segíteni. Tényleg rájuk fütyül. Mások szidnak mindent, csakis a Golf osztályú kombi felel meg nekik. Érdekes megfigyelés az is, hogy viszonylag súlyosan rokkant tetraplégek maguk pakolják ki-be a kerekes széket, viszonylag kis mértékben sérült paraplégek ezzel szemben beemelő segédeszközöket használnak.

Nos, milyen akkor a mozgáskorlátozottnak megfelelő autó? Ezt mindenki saját maga döntse el testi és anyagi lehetőségei, az autóvezetésről alkotott felfogása és egyéni biztonsági igényei alapján.

Forrás
www.ottobock.com/cps/rde/xchg/ob_hu_hu/hs.xsl/1241.html

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .