Informatikusként dolgozna a végtagok nélkül élő Szabolcs

Kollinger Szabolcsnak egy genetikai betegség következtében az anyaméhben nem fejlődtek ki a karjai és a lábai. A férfi meglepően lazán, humorral fűszerezve beszél az állapotáról.

– 30 ÉVE EBBEN A BŐRBEN ÉLEK.

Ezt igyekszem vidáman felfogni, mert egyébként sincs más választásom – mondta a Borsnak Szabolcs. A mozgássérült fiatal jelenleg munkát keres a Facebookon, mert komoly terveket szövöget az interneten megismert barátnőjével.

– EGY GYEREK FELNEVELÉSÉHEZ SOK PÉNZRE VAN SZÜKSÉG.

Miután egy bejegyzésben közzétettem, hogy el szeretnék helyezkedni, valaki egy hozzászólásban kinyilvánította, neki sem segít senki immár két éve. Neki csak annyit tudnék mondani, hogy ilyen nincs, ugyanis kétkezi munkát bárki talál, aki akar – fogalmazott a férfi. A kérdésre, hogy szándékosan figurázza-e ki saját magát a szófordulataival, könnyedén válaszolt.

– Ez mindenki számára üzenet lehet! Az ember nevethet a saját poénjain. Számomra egyébként leginkább otthon végezhető feladat jöhet számításba, mert nem várhatom el, hogy plusz egy embert odahozzanak, hogy nekem segítsen a szükségleteimben, túl macerás. Szívesen dolgoznék call centeresként vagy informatikusként – mondta Szabolcs, és elárulta, elsősorban a tisztálkodásban, az ételkészítésben és az öltözködésben kényszerül másokra hagyatkozni.

ELENLEG AZ ÉP PÁROMMAL ÉLEK AZ Ő LAKÁSÁBAN. HOZZÁSZÓLT A POSZTJAIMHOZ A FACEBOOKON, ÉS EGYRE KÖZELEBB KERÜLTÜNK EGYMÁSHOZ.

Talán a személyiségemmel hódítottam meg, és az ő bevallása szerint a szép szemeimmel – árulta el a férfi, akinek meggyőződése, hogy az élet úgy szép, ahogy van.

– Képes vagyok örülni a napsütésnek és egy park, egy táj szépségének. Az emberek pedig segítőkészek – sorolta a fiatalember, és hozzátette: a nehézségek mindenki életében jelen vannak. Gyermekkorában ugyan látta, hogy más gyerekek a labdát kergetik, de beletörődött abba, hogy sosem fog hozzájuk csatlakozni.

MEGBARÁTKOZTAM AZ ÁLLAPOTOMMAL. HIÁBA SZERETNÉK ŰRHAJÓS LENNI, TUDOM, HOGY NEM LESZEK AZ.

A jelenlegi technológia szerint olyanok a lehetőségeim, amilyenek, de remélem, hogy az is fejlődik. Az erőt a mindennapokból merítem. Vannak kisebb-nagyobb sikereim. Most az új projektem a hózentrógeres nadrágfelvétel. A Youtube-on láttam, hogy egy sorstársam képes valahogy belelépni és felhúzni. A vágtagjaim helyén levő csonkokkal meglepően sok mindent meg tudok oldani. Többek között az írással és a billentyűzet kezelésével sincs problémám. Éppen a napokban beszéltem állásügyben egy cégvezetővel, aki arról érdeklődött, hogy milyen speciális eszközökre van szükségem. Neki is elmondtam: semmilyenre! – szögezte le Szabolcs.

A férfit az édesanyja a születése után a kórházban hagyta, végül befogadta egy család. Hogy a vér szerinti szülei tudták-e már a terhesség alatt, hogy hogyan fog megszületni, arról Szabolcsnak nincs ismerete, viszont azt tudja, megszületett-e volna, ha maga döntött volna a sorsáról.

– Mindenképpen! Jó dolgokat élek át az életben! Ültem már szuper autókban, de például szeretnék ugrani ejtőernyővel. Mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb, ezért nem cserélnék senkivel!

(Forrás:Borsonline)