Javult a közgondolkodás a fogyatékossággal élőkről.

Balog Zoltán a tanácskozást köszöntő beszédében azt mondta: az utóbbi 20 évben jó irányban változott, javult a közgondolkodás a fogyatékossággal élő emberekről, talán azt is lehet mondani, hogy paradigmaváltás történt. Ha nem is mindenki, de sokan messzebb kerültek attól, hogy betegként tekintsenek a fogyatékossággal élőkre, ők pedig az elszigetelt, láthatatlan környezetből kilépve láthatóvá váltak – közölte.

A miniszter hozzátette: tovább kell dolgozni azon, hogy a kerekesszékesek tánca vagy éppen egy siket európai parlamenti képviselő ne idegenkedést vagy csodálkozást váltson ki a többségi társadalom tagjaiból, hanem megszokott jelenség legyen.

A Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében rendezett tanácskozáson Balog Zoltán hangsúlyozta: a fogyatékosokat jellemző nem mindennapi kitartás és munka ösztönözheti a társadalom többi tagját is. Tanulnunk kell a fogyatékossággal élőktől és ők is tanulhatnak tőlünk – mondta. Kiemelte: fontos, hogy a fogyatékossággal élők tehetségüket kibontakoztassák, ez a mi felelősségünk is, és fontos, hogy ezt ne kegyből, hanem magától értetődően segítsük.

„Közösség, önrendelkezés, részvétel” – idézte a jubileumi év jelmondatát a miniszter, aki szerint a magyar kormány igyekszik komolyan venni ezeket az elveket, és biztosítani az ehhez szükséges jogszabályokat, anyagi eszközöket, lehetőségeket. Balog Zoltán ezek közé sorolta a gyermekek korai fejlesztésével kapcsolatos programot, a szülősegítő szolgáltatások pályázati keretének emelését és az otthonokban élő fiatalokat segítő program támogatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2018-től emelkedik a segítő kutyák kiképzésének pályázati kerete, és duplájára nő a fogyatékosok a autóvásárlását segítő program kerete is. Jelezte: elkezdődött a speciális igényű hallgatókat segítő fogyatékosügyi koordinátorok országos hálózatának kiépítése és egy audionarrációs modellprogram kidolgozása is a látássérültek számára.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatban Balog Zoltán úgy fogalmazott: „csapataink harcban állnak”, fontos, hogy a fogyatékossággal élők számára a járműpark nagy része hozzáférhető legyen minden vonalon. Kiemelte azt is: 4 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a fogyatékossággal élők mindennapjait segítő infokommunikácós alapú távszolgáltatás kialakítására.

Földesi Erzsébet, az Országos Fogyatékosságügyi Tanács társelnöke felidézte, hogy 1998 márciusában az Országgyűlés egyhangúan szavazta meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényt. Hozzátette: a 20 éves évforduló alkalmat ad arra, hogy értékeljék az azóta eltelt időszakot, méltassák a sikereket, és megnézzék, hogy az akkor kijelölt irány megfelelő volt-e.

Kósa Ádám, fideszes európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az 1998-ben elfogadott törvénnyel a fogyatékosság ügye olyan lökést kapott, amelynek lendülete máig kitart. Feltette a kérdést: vajon 20 évvel ezelőtt elképzelhető lett volna, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége a főpolgármesterrel tárgyaljon? Hangsúlyozta: ma már a különböző érdekképviseleti csoportok helyi, megyei és országos szinten is megkerülhetetlenné váltak.

Szekeres Pál a fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos azt mondta: a fogyatékos emberek rendszerváltása 1998-ban jött el, itt lett a problémából feladat, addig ugyanis a többségi társadalom problémaként kezelte a fogyatékossággal élőket. Szekeres Pál megköszönte a kormánynak, hogy ez az ügyet nem csak feladatnak, hanem erkölcsi kötelességnek is tekinti.

Forrás:MTI/csalad.huhttp://www.csalad…al-elokrol

Ezeket is olvassa el:

Az iskolákban is beteg gyerekeknek ad bátorságot a Bátor Tábor

AAK-Módszertani Központok nyíltak a MONTÁZS projekt keretében

Érdekegyeztetés érintettek nélkül - avagy mindent rólunk nélkülünk

Kórházakban is jótékonykodik az alapítványi Mikulás

Átláthatóbb lesz a szociális támogatás

Az egyesületek működésére vonatkozó eltérő szabályok veszélyhelyzet idején