Kevésbé becsült hungarikum-tíz éve egyik napról a másikra él a Pető Intézet

Az EMMI tőkeinjekciója mentette meg a napokban a világhírű magyar Pető Intézetet a csődtől. A hivatalos közlésekből azt gondolhatnánk, hogy a veszély elhárult, ugyanakkor a dolgozók szerint legalább tíz éve egyik napról a másikra élnek, a tető beázik, az ablakkereteken befúj a szél. Az ellenzék a „Lipótmező-ügyhöz” hasonló ingatlanpanamát sejt a háttérben, amit a megnevezett szereplők határozottan cáfolnak. A Hetek cikke.

Az ügyet az index.hu robbantotta ki azzal, hogy belső forrásokra hivatkozva havi mínusz 20 milliós veszteségről és fideszközeli ingatlanbizniszrõl értekezett. Tény, hogy a mozgássérült gyerekekkel nemzetközi szinten is egyedülálló módon foglalkozó, félmagán félállami intézet támogatása három év alatt 2,2 milliárdról 1,5 milliárd forintra csökkent, és a közalapítványi formában való működést (a vele járó egyszázalékos adófelajánlások többletével) a nagyobb állami rálátást garantáló közhasznú nonprofit kft. forma váltotta fel.

Az is tény, hogy ennek élére korábbi „kádereket” nevezett ki a kormány, s ők – a Párbeszéd Magyarországért társelnökének megfogalmazása szerint – rendületlenül sürgetik a Pető Intézet milliárdos Villányi úti és Kútvölgyi úti ingatlanjainak átvezetését a kft. könyveibe.

Szabó Tímea egyenesen úgy értesült, hogy a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) nézte ki magának az egyik épületet, ám az infó kacsának bizonyult, miután a minisztérium háttérintézménye (és maga a tárca is) határozottan cáfolta annak még elméleti lehetőségét is. A „fideszes ingatlanpanama”-teória szerint lakóparkot is terveznek a budai örökpanorámás telkekre, a mozgássérült gyerekek pedig mehetnek fel egy üres hegytetőn álló kúriába. Ami még tudható, hogy folyamatos vita zajlik az azóta már a kft. kezelésébe került ingatlanokon fekvő épületek tulajdoni és birtokviszonyairól.

A Pető Intézet körülbelül tíz évvel ezelőtt a fenntartó közalapítvány által generált munkaügyi perek elvesztése miatt „feküdt meg” anyagilag. Azóta nem áll rendelkezésre az a tartalék büdzsé, ami addig minden évben segített áthidalni az „adminisztrációs késéseket” – mondta el a lapnak Makk Ádám.

Az intézmény szóvivője szerint a csődhelyzet csak elméletben állt fenn arra az esetre, ha a lejártához érkezett tízéves köznevelési szerződést az EMMI nem újította volna meg újabb egy évre. De mivel megtette, a vészhelyzet elhárult, és az aláírásig egy egyösszegű, 420 milliós átutalást is kapott az intézmény. Az új köznevelési szerződés alapján a minisztérium tanulónkénti 230 ezer forinttal, a jelenlegi létszámadatok alapján 100,5-110 millió forinttal fogja támogatni az intézményt a következő egy évben. Emellett a minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkárságától is kapnak 317,6 millió forintot.

„Összehívtak minket az ebédszünetben, és a rektor mindenkit megnyugtatott, hogy nem lesznek elbocsátások” – mesélte a Heteknek az egyik konduktor a 300-ból, aki azért tudni véli, hogy az ellátó személyzet tagjaira ez nem vonatkozik. Ezt egyébként Schaffhauser Franz is elismerte, amikor a leépítések kapcsán az adminisztráció és az ellátó személyzet fenyegetettségéről beszélt, hogy a konduktorok szaktudása ne vándoroljon – még nekik köszönhetően is – külföldre. A helyzet ugyanis az, hogy a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetében végzett konduktorok nagy része internetes hirdetések alapján külföldi családoknál helyezkedik el. Míg a 2006-ban magyar szellemi hungarikummá nyilvánított konduktív pedagógiai módszer szellemi központjának számító budapesti intézményben korábban 20-25 fős nemzetközi tagozat volt a jellemző, mára ez a létszám éves szinten 4-6 főre csökkent.

Makk Ádám is azt mondja, hogy a ’80-as évek végére és a ’90-es évek elejére jellemző nagy kereslet az akkor csak Magyarországon elérhető konduktív pedagógia iránt mára leszelídült, szerte Amerikában és Európában konduktív centrumok indultak be, melyek kielégítik a helyi igényeket. Ennek következtében a beáramló források jelentősen szűkültek, ezért most az intézetnek kell új piacokat találnia a nemzetközi színtéren. Ez már csak azért is így van – magyarázza a szóvívő –, mert állami támogatásból élő szociális, felsőoktatási és köznevelési intézményként nekik kell gondoskodniuk költségvetésük azon részéről, amelyet más intézmények például az önkormányzattól mint fenntartótól kapnak meg. Mivel a magyar gyerekektől a fejlesztésnek csak a törvény által meghatározott időkereten felüli hányadára kérnek pénzt, ezért autonómiájuk megőrzéséhez újabb pénzeszközök után kell nézniük.

Noha egy több évtizede pályán lévő diplomás konduktor is csupán havi 130 ezer forintot kap kézbe (a pályakezdők 80-90-et), beszámolója szerint forrásaik 90 százalékát így is elviszi a humánerő: fejlesztésre nem jut. Pedig a hőközpont teljes felújításra szorul, a lapos tető miatt pedig még a tél beállta előtt gyors állagmegóvó beruházásra lesz szükség. Ezt erősítette meg lapunknak több intézményi dolgozó is, akik a nagy esőzések idején az igazgatói iroda folyosójára kihelyezett vödrökről és a télvíz idején az ablakok résein át befújó hóról meséltek, amely után a csoportok összeköltöztetése, a rolók nappali le-húzása, illetve a „cúggátló” plédek elhelyezése következik. Egyikük hallotta, amint egy skandináv gyermek anyukája a toalettről visszatérve így szólt: ilyen állapotokat utoljára egy skanzenban látott.

„Talán egy jogszabály-módosítás megoldhatná azt az irracionális helyzetet, hogy a számunkra átutalt normatíva ugyanannyi, mint azon szociális és oktatási intézményekben, ahol nem zajlik egész évben, három műszakban, bentlakással egybekötött és speciális szaktudást igénylő szakmai munka” – reménykedik Makk Ádám, és nincs tudomása arról, hogy költözniük kéne a közeljövőben. Mint mondja, a fenntartó nem azonos azokkal a feltételezett érdekkörökkel, amelyekről a dolgozók közötti öltözői pletykák szólnak, és akiknek állítólag a Pető Intézet ingatlanjaira „fáj a foguk”. Más kérdés – teszi hozzá –, hogy kik és milyen politikai célokra használják fel a konduktorok által végzett nemzetközi hírű szolgálatot.

Forrás az atv.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .