Komolyan mondjuk: léteznek vak focisták!

A Látássérültek Szabadidős Sportegyesülete (LÁSS) szervezésében heti rendszerességgel edzhetnek az érdeklődők Budapesten. Lássuk hát, mi is a vakfoci!

A sportág gyökerei az 1920-as évekig nyúlnak vissza, amikor Európa és Dél-Amerika szerte vak fiatalok kezdtek a látássérült tanulók speciális iskoláiban futballozni. Nemzeti bajnokságot először Brazíliában rendeztek 1974-ben. A sportág gyorsan elterjedt világszerte, és a B1-es, azaz vak, vagy minimális fényérzéssel rendelkezők mezőnye 2004-ben az athéni paralimpián hivatalosan is bemutatkozott.

A vakfocit öt-öt játékos játssza – angolul ezért leggyakrabban five-a-side footballként említik, ami az egy térfélen tartózkodó öt játékosra utal. A pályán négy látássérült mezőnyjátékos és egy látó vagy gyengénlátó kapus szerepel csapatonként. A B1-es, valamint a B2-es és B3-as játékosok – utóbbiak aliglátók és gyengénlátók – külön mezőnyben játszanak. A B1-es mezőnyjátékosok szemtakarót viselnek annak érdekében, hogy mindenki azonos feltételek mellett játszhasson, függetlenül attól, hogy van-e bármilyen kismértékű látása.

A játék speciális csörgő focilabdával zajlik. Nagyon fontos, hogy a nézők csendben maradjanak a meccs közben, mert a zaj megnehezítheti a játékosok tájékozódását. Paradox módon egy vakfoci meccsen azt tapasztalhatjuk, hogy míg a szurkolók csendben drukkolnak, addig maguk a játékosok folyamatosan beszélnek, kiabálnak egymásnak. Ez nem meglepő, hiszen nemcsak azt kell tudniuk, hol van a labda, hanem azt is, hol járnak a csapattársak és az ellenfél. A vakfociban különleges szabály, hogy a labdát megszerezni próbáló játékosnak hangosan be kell kiáltania: „Voy!”, ami spanyolul azt jelenti: „Megyek!”. Ez segít elkerülni az ütközéseket.

A vakfoci mérkőzéseket palánkos pályán játszák, ami  egyaránt segíti a labda játékban tartását és a tájékozódást. A pálya hossza 40-42 m, szélessége 20-22 m. A mérkőzés két 20 perces félidőből áll. A csapatokat edzőjük, a gyengénlátó vagy látó kapus és a kapu mögött álló, látó irányító is szóbeli instrukciókkal segíti.

Azok a látássérült játékosok, akik rendszeresen futballoznak, tapasztalhatják a speciális sport jótékony hatásait, hiszen a  vakfoci hatékonyan fejleszti a hallást és a térbeli tájékozódást is.

Minden érdeklődőt biztatunk, hogy  keresse a LÁSS-t, és próbálja ki a vakfocit!

A sorozat eddigi részeit önkéntesként lektorálta Forgács Szabolcs, aki a bemutatott adaptált sportágak ismerője. A cikk szerzője hálás a segítségéért!

Dr. Gombás Judit – MVGYOSZ.