Közünk van a másikhoz – Batthyány-napot és konferenciát tartottak a vakok svábhegyi otthonában

A szakértelem, türelem és figyelem csodákra képes

Akik valaha elmentek már a budapesti Batthyány téri Szent Anna-templomba, hogy megnézzék a Vakok Boldog Batthyány László Intézetének pásztorjátékát és zenés műsorát, tudják, milyen hihetetlen eredményekre képes a szerető gondoskodás. Látássérült, sokszor halmozottan fogyatékos fiatalok több szólamban énekelnek, hangszeren játszanak, Braille-írással készült elmélkedéseket olvasnak fel az ünnepi alkalommal.

A névadó boldoggá avatásának 23. évfordulóján is felemelő műsort adtak Csont Tamásné Jutka énektanárnak, kórusvezetőnek köszönhetően immár saját otthonukban, a svábhegyi Mátyás király úton. Műsorukban elhangzott a kórusművek, szólóművek között egy gyönyörű Miatyánk és Varga Attila Szeretethimnusza is, valamint ismertették Batthyány-Strattmann László életét.

Az ünnepség elején az intézet névadójának dédunokája, Batthyány Ádám lánya, Kata köszöntötte a Magyar Batthyány Alapítványt vezető édesanyja, Batthyány-Schmidt Margit nevében az egybegyűlteket, aki levelében kiemelte, a szakértelem, türelem, figyelem mind nagyapja munkásságát, mind az intézményben folyó munkát áthatja. Biztosította az alapítvány támogatásáról az otthont, melyben valódi keresztény összefogás valósul meg.

Boldog Batthyány-Strattmann Lászlóhoz köthető egy csodás gyógyulás

Csont Tamásné Jutka rövid előadásában beszámolt találkozásáról azzal a csodásan meggyógyult szembeteg idős hölggyel, Erzsébettel, akinek felépülése szükséges volt Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásához. Jutka 2003-ban jelen volt ezen a nagy ünnepen, és mint mondta, a gyerekek is nagy becsben tartják intézetük névadóját, rengeteg idézetet tudnak tőle.

Erzsébet Topolyán született, a délszláv háború idején került Magyarországra. A XXIII. János Szeretetotthonban mindenes volt, de több templomban sekrestyésként szolgált. Egy óriási fájdalommal járó szembetegség alakult ki nála. Elment Batthyány-Strattmann László sírjához, és zokogva, nagy hittel imádkozott. Másnapra meggyógyult a szeme. Erzsébet egy rózsafüzért őrizget, mely állítólag a szegények orvosáé volt.

Konferencia a felkaroló törődés kötelességéről

Inotay György a Szeretettel – Szakértelemmel a fogyatékos emberekért az ökumenizmus jegyében című konferencia elején köszöntőjében kiemelte XIV. Leó pápa gondolatát, melyben az egyházfő kimondja,

minden keresztény kötelessége észrevenni azokat, akik hátrányt szenvednek.
Leó pápa arra buzdít, hogy megkülönböztetés nélkül forduljunk a betegekhez, rászorulókhoz.

Az autonóm élet felé

Gyurok Ernő gyógypedagógus Pécsről érkezett. Előadásában a gyógypedagógiai paradigmaváltásokat mutatta be a hatvanas évektől kezdve, és ismertette a 2009-ben Pécsen indított atipikus támogatott lakhatás programjukat.

Előadásában rámutatott, hogy

a végtelenített pozitív diszkrimináció sem jó, mert az is diszkrimináció. Becsapjuk vele a fogyatékossággal élőket, és magunkat is.
2016-ban nyitottak Pécsett támogatott lakhatást a fogyatékossággal élők számára, panelövezetben vásároltak lakást akkor hat, majd 24 fő részére. Látják, hogy a programban részt vevők kiteljesednek, párkapcsolatok, házasságok is létrejönnek az egyre autonómabbá váló életükben. Ugyanakkor az elfogadás feléjük sokszor látszólagos, sokan átverik, kihasználják őket. Igazi integráció az, ami a támogatott lakhatás programmal valósul meg, melynek előnyeiről és nehézségeiről is részletesen beszámolt a pécsi gyógypedagógus.

A magyar Teréz anya, Fehér Anna nővér

Békeffy Magdolna orvos, a Fehér Anna nővér által alapított, később Hummel Kornél nevét viselő alapítvány kuratóriumi elnöke az intézményalapító életét mutatta be.

Fehér Anna 1947. szeptember 14-én született látássérültként, földműves családban. 1959-ben költözött Budapestre, a Táncsics Mihály Gimnáziumba járt, ott találkozott először sérült emberekkel. Az egyetemről elutasították látássérültsége miatt. A zugligeti plébánián elköteleződött, majd később fogadalmat tett a Szent Erzsébetről nevezett betegápoló rendben. A hit erőt adott neki, megszerezte a diplomát, majd a Vakok Állami Intézetében tevékenykedett. Ő készítette el a Braille-írásos magyar nyelvű Bibliát.

1982 szeptemberében a Szent Anna-plébánián egy pincehelyiségben kezdett el gondoskodni a vak gyerekekről, harminc gondozottja volt. Megélte, hogy a nehézségekben jön Isten segítsége. George Bush magyarországi látogatásakor az amerikai elnök felesége, Barbara Bush meglátogatta az intézményt, és közbenjárt értük. A Mátyás király úti régi épületet odaadták neki, melyet felújíttatott, óvodai és iskolai alapfokú oktatást indított el benne. A gyerekek közül lett tanár, ügyvéd és zenész is, soknak van szakmája. Anna nővér perspektívát nyitott a halmozottan sérült embereknek. Megmutatta, hogy

egy betegség sokszor sokkoló, de betegként is lehet szeretetet adni.
A Makovecz Imre tervei szerint bővített épületben harminc fiatal kapott helyet.

Anna nővér találkozott II. János Pál pápával és Teréz anyával is, aki biztatta, soha ne adja fel. Sokszor borzalmas körülmények közül szedte össze és karolta fel a látássérült és fogyatékos gyerekeket. Gyógypedagógusok, gyógytornászok segítették a gondozottak fejlődését, akik hitoktatásban is részesültek. Anna nővér átadta nekik:

a nehézségükben jelek, nem véletlenül kapták ezt a keresztet, amellyel együtt lehet élni.
Ugyan Anna nővér életét számtalan elismerés kísérte, neki csak az a szeretet számított, amit a gyerekektől kapott.

Néhány ember is elég, hogy egy város hozzáállása megváltozzon

Sántha Csilla szakmai vezető a Te is lehetnél fesztivált mutatta be, melyet Kalocsán indítottak el 2011-ben azért, mert szerették volna megismertetni a település lakóival a fogyatékkal élők mindennapjait, a várost közelebb hozni az értelmi fogyatékosok nappali intézményéhez. A Te is lehetnél fesztiválba 3200 gyereket és szüleiket, pedagógusaikat, valamint 500 fogyatékkal élő személyt vontak be nyolc év alatt. Érzékenyítő projektnapokat is tartottak évente öt alkalommal száz gyerek részére középső csoportos óvodás kortól. Munkájuk eredménye, hogy jó kapcsolat alakult ki a gyerekek, felnőttek és a fogyatékosok között, akikre most már az egész város elfogadóan, szeretettel reagál. Már nem megy át senki az utca túloldalára, sőt, örömmel integetnek egymásnak.

Sántha Csilla hangsúlyozta,

az érzékenyítésben fontos az élményalapú közelítés, az együtt cselekvés. Aktivitásra van szükség, nem passzivitásra. Közös világ akkor kezdődik, amikor elkezdünk egymás történeteiben jelen lenni.
Jézus gyógyító lelkületéről

Inotay György, a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) főigazgatója a főként gyógypedagógusoknak, szociális munkásoknak tartott szakmai napon nagyböjti elmélkedést tartott. A Filippieknek írt levélből választotta kiinduló gondolatát: ugyanaz a lelkület legyen bennetek, mint Jézusban volt, aki kiüresítette önmagát.

A segítő szakma mintha a nyomor szolgálata lenne, de Jézus rávilágít, embernek emberhez köze van. Ugyan az intézményesítéssel eltüntetjük a szemünk elől a rászorulókat, hospitalizáljuk a születést és a halált, de

közünk van a másik emberhez, dolgunk van vele, nem fordíthatjuk el a tekintetünket.
Mindig el kellene képzelnünk a fordított helyzetet: mi van akkor, ha én vagyok az az ember, aki szenved? Jézus észreveszi az embert, bárhol és bárhogy van, és elkezd a legfontosabb problémájára fókuszálni.

A főigazgató három gyógyításjelenettel világított rá, milyen a jézusi lelkület.

Hangsúlyozta, felmentéseket adunk magunknak az alól, hogy közünk legyen a másik bajához vagy öröméhez.

A segítő szakma maga az ember küldetése. Lehet közönnyel járni a világban, de minden férfinak és nőnek dolga, hogy az elesetthez lehajoljon.
Mint mondta, a keresztúton Veronika „elvetemülten” jót akar tenni. Áttör a barátságtalan tömegen, leküzdi a félelmét a katonáktól, és megszabadul a tömeg által sugallt előítélettől. Cirenei Simon közömbös, nem önként, hanem felszólításra cselekszik. A kényszert azonban felváltja az empátia, és segítségnyújtása ugyanolyan értékes, mint aki a kezdetektől megindult a másik fájdalmától.

Inotay György végül felhívta a figyelmet arra, hogy korunk legnagyobb betegsége a közöny. Bár virtuálisan támogatást nyújtunk, de nem vesszük észre, hogy a szomszédunkban valaki fázik.

A konferencia állófogadással, intézménybejárással folytatódott. Délután kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyet Rostáné Riez Andrea szociálpedagógus moderált.

Forrás: Magyarkurir.hu