Külföldön már nem értik, minek kínozni a gyereket

A súlyos anyagi helyzetben lévő Pető Intézet problémáit részben a külföldi megbízások visszaesése okozta. Bármennyire is világhírű a központi idegrendszeri sérülteket önálló életre tanító eljárás, külföldön más a szemlélet. Egy északi országban dolgozó magyar konduktor úgy tapasztalja, hogy egy jóléti országban elektromos kocsit, liftet, lakást, 24 órás felügyeletet kapnak a mozgássérültek, így nem mindig értik, miért kellene őket kemény munkával megtanítani járni.

Ez egy magyar sikertörténet, ami most talán nem ragyog olyan fényesen, mint néhány éve vagy évtizeddel ezelőtt – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, amikor szeptember 19-én bejelentette, megduplázzák a súlyos anyagi gondokkal küszködő Pető Intézet kiegészítő támogatását. (Egy pénteki bejelentés szerint úgy akarják megmenteni a Pető Intézetet, hogy a nonprofit állami kft. által fenntartott intézményt közvetlen állami fenntartásba vennék.) Korában Fehér Miklós, a Nemzetközi Pető Intézetet fenntartó Nemzetközi Pető András Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója is arra utalt az Indexnek, hogy anyagi problémáikat részben a külföldi projektek visszaesése okozza.

Az intézet költségvetése évente 1,5 milliárd forint körül van. Ennek kb. kétharmada az állami támogatás. Saját bevétel ezenkívül nagyrészt abból származik, hogy évente 700 külföldi gyereket és felnőttet látnak el a budapesti intézetben, illetve a kiküldött konduktorok külföldi intézetekben tanítják be a módszert, amiért térítési díjat kérnek. A Pető Intézet honlapja szerint ilyen projektek folytak 1992–2005 között Londonban, és folynak jelenleg is az Egyesült Államokban, Izraelben, Németországban, Norvégiában, Olaszországban, Finnországban, Máltán, Spanyolországban, Ausztriában, és Oroszországban.

Anyagi kényszerek
A módszer zseniális, egy idő után azonban egyre erősebbek lettek az üzleti szempontok, mondja egy szakember, aki korábban közel állt a Pető Intézethez. Forrásunk szerint ebben a korábbi fenntartó, a Nemzetközi Pető András Közalapítvány is hibás volt. Soha nem biztosított ugyanis annyi pénzt, ami a nyugodt minőségi munkához elegendő lett volna.

A módszert már Pető idejében is másolták. Külföldi gyógypedagógusok jöttek Magyarországra, jegyzeteltek, aztán külföldön beépítették a saját módszerükbe. Ez annak idején Pető Andrást nem zavarta. Ő kezdettől úgy gondolta, hogy ez a metodika nyitott. Bárki alkalmazhatja a mozgáskorlátozottak javára. Bár voltak kísérletek rá, a módszert utólag már nem lehetett levédetni, és azoktól sem lehet utólag jogdíjat kérni, akik annak idején megtanulták, hiszen ők ezért komoly tandíjat fizettek.

Az anyagi kényszer szülte külföldi képzések miatt az alapítvány elárasztotta a világot Pető-módszeres konduktorokkal. Ők viszont egy idő után már nem találtak állást maguknak. Forrásunk szerint nem csak az alapítványt lehet hibáztatni ezért. Felelős a magyar állam és az egész magyar társadalom is, amely – hungarikum ide vagy oda – nem becsüli meg ezt az értéket, és nem tudja vonzó fizetésért alkalmazni Magyarországon sem a konduktorokat.

Inkább a gépekben hisznek

„Amikor külföldre jöttem, megkérdezték, mire van szükségem, mit kell megvenni, és minden itt volt” – meséli egy konduktor, aki már több éve egy nagyobb központ kihelyezett intézetét vezeti egy skandináv országban. Anikó (a nevet kérésére megváltoztattuk) Magyarországon egy idő után már nem talált munkát és fizetése is éppen hogy csak elérte a 100 ezer forintot. Most ennek többszörösét keresi, de inkább azt mondja: meghatározóbb, hogy nagyon jó feltételek között dolgozhat.

„Az itteniek számára a budapesti intézmény még mindig a csúcs, az ott dolgozók pedig az istenek. Akkor szoktak meglepődni, amikor elmennek Budapestre, és látják, milyen rossz körülmények között dolgoznak ott” – mondja. Ott, ahol Anikó él, több helyi konduktor is dolgozik. Ők már mind Birminghamben szerezték meg a Pető Intézet diplomáját.

Anikó azt is elmeséli, miért nem olyan vonzó a Pető-módszer náluk. „A jóléti társadalomban a mozgássérültek előtt szinte korlátlanok a lehetőségek. Elektromos kocsit kapnak, a házukba a társadalombiztosítás felvonót vagy liftet épít, felnőttként lakást és 24 órás ápolói felügyeletet kapnak. Még a sípályák is olyanok, hogy speciális eszközökkel a kerekesszékes mozgássérültek is tudnak sportolni a többi családtaggal együtt. Szinte minden eszköz megvan a mozgássérülteknek, ezért a szülők nagy része ezért nem is érti, miért kellene kemény munkával megtanítani a gyerekeket járni vagy bizonyos mozdulatokat elvégezni. Gyakran a szülők kényelme is fontos szempont: nekik is könnyebb kocogni egy kerekesszékes mellett, mint egy önállón, de lassan járó mozgássérült mellett.”

Az északi országban alapvetően más a szemlélet, mint Magyarországon. Mivel van pénz, a mozgáskorlátozottak helyzetén inkább újabb és újabb eszközökkel igyekeznek javítani. Nem is igazán elvárás, hogy túllépjenek saját korlátaikon és megtanuljanak járni. „A központban mesélték, hogy a szülők kezdetben nem értették, miért dolgoztatják a gyerekeket olyan keményen, miért várnak el tőlük annyit, miért nem játszanak inkább többet velük.” Ez az utóbbi időben megváltozott, és amikor Anikó odakerült, már inkább a játékos, gyerekközpontú irányvonal volt az elvárás.

Anikó már komoly eredményeket ért el: volt, akit fél év alatt megtanított önállóan járni. Tevékenységét mégis gyakran idegenkedés övezi. A szülőket is befolyásolja ugyanis az ottani specialisták és orvosok ellenszenve a módszer iránt, pedig sok szakember csak egy régi, Pető-módszerről szóló dokumentumfilmre alapozza állításait, ami leginkább a szigorú, poroszos elemeket mutatta be.

Kiégtek
A Pető Intézet súlyosbodó anyagi helyzetét egyáltalán nem csak a külföldi projektek visszaesése okozta. Az alapítvány kuratóriumának szerepét eddig senki nem vizsgálta abban, hogy miért jutott idáig az intézet, mondta forrásunk. Az alulfizetett konduktorok kiégtek, és az állandó bizonytalanság is sokakat felőrölt. Meghatározó embereknek kellett elmenniük, akik még az eredeti elveket képviselték. Ma így szerinte alig lehet ráismerni Pető egykori elveire és gyakorlatára.

A Pető Intézet volt az első Magyarországon, amelynek egy közalapítvány lett a fenntartója. Diana hercegnő 1991-es magyarországi látogatása után ugyanis a brit kormány 5 millió fontos adományt adott egy új komplexum megépítésére. Az 1995-ben létrehozott Nemzetközi Pető András Közalapítvány feladata az állami és a magánforrások közös kezelése volt. A 2000-es évek közepétől bekövetkező hanyatlást a magánforrások elapadása és az állami támogatás folyamatos szűkülése okozta.

Belharcok
Az intézet anyagi megroppanásához azonban a belharcok és az alapítvány kuratóriumának hibás döntései is hozzájárultak. 2005-ben jogellenesen menesztették Kozma Gyuláné főigazgatót, akinek a helyére a kuratórium 2006-ban kívülről hozott új vezetőt. Őt viszont a főiskola vezetése nem fogadta el, és kinevezésének körülményeit is támadta. Az új főigazgatót nem engedték be irodájába, és demonstrációt is szerveztek ellene. A bíróság később megállapította Kozma Gyuláné jogellenes eltávolítását, és visszahelyezte állásába, így egy időben két főigazgatója is volt az intézménynek (Kozma Gyuláné ezután peren kívüli egyezséggel mondott le visszatéréséről).

Előfordult olyan is a folyamatos belharcok közben, hogy a nyugdíjazása előtt néhány hónappal szabálytalanul menesztették a főiskola egyik tanárát, akinek később több tízmilliós kártérítést ítélt meg a bíróság. Az elvesztett munkaügyi perek szabályosan felemésztették az intézet biztonsági tartalékát. A helyzet most sem sokkal jobb: az elmúlt egy évben is legalább öt gazdasági igazgatót fogyasztott el az intézet, és jelenleg sincs betöltve a poszt.

Komoly gondokat okozott az is, hogy a Pető Intézetet fenntartó közalapítvány 2011-ben nonprofit kft.-vé alakult. A fenntartóváltás elhúzódása miatt a kft. csak 2012 októberétől vette át a feladatokat, a jogelőd közalapítványtól azonban sem a pénzt, sem az ingatlanvagyont nem kapta meg. A nonprofit kft. így a működését 2012-ben rögtön 22 millió forintos hiánnyal kezdte meg.

Forrás: index.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .