LÁTÁSSÉRÜLT NŐK SEGÍTIK A MELLRÁK KORAI FELISMERÉSÉT – WMN

Harminc látássérült nő, akiket arra képeztek ki, hogy felismerjék a legapróbb csomókat is egy nő mellében: ez a Discovering Hands. Egy globális projekt, amelynek résztvevői az elmúlt évek során úgynevezett orvosi tapintásvizsgálóként dolgoztak. Mózes Zsófi írása.

Felfedező kezek segítenek ott, ahol a szükséges felszerelés nem elérhető
A Discovering Hands projektet 2007-ben, Németországban hívta életre dr. Frank Hoffman nőgyógyász. „Megdöbbentett azoknak a korai stádiumban lévő mellrákos eseteknek a száma, amelyeket világszerte nem ismernek fel időben. Arra gondoltam, javíthatnánk az emlővizsgálatok eredményén, ha az orvosokat segítő személyzet kifejezetten erre kiképzett emberekből állna” – mondja. Úgy döntött, hogy a vakok képzésére összpontosít – tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy a látássérült emberek sok esetben fokozott tapintásérzékeléssel rendelkeznek.
A képzés kilenc hónapig tart: egy hat hónapos tanfolyamból és egy három hónapos szakmai gyakorlatból áll, amely során látó oktatók tanítják a női test, különösen a mell anatómiájára a látássérült segítőket. A képzéseken szilikonmellekkel ellátott plasztikus modelleken gyakorolnak.
„Az egyik első dolog, amit megtanultunk, az volt, hogyan kell feltérképezni a mellet” – meséli a 31 éves Meenakshi Gupta, aki születése óta vak. Bőrbarát szalaggal négy zónára osztják fel az egyes melleket, majd az ujjbegyekkel óvatosan, különböző nyomásokat alkalmazva alaposan megvizsgálják annak minden centiméterét. A folyamat a két mell esetében akár egy órát is igénybe vehet. Ha a vizsgálók csomót találnak, a mell ilyen módon történő feltérképezése segít az orvosnak, hogy gyorsan és pontosan megtalálja azt a további vizsgálathoz.
„Feljegyezzük a csomó helyét, mélységét, méretét és alakját. Feladataink azonban a vizsgálattal véget érnek, nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy megmondjuk, rákos lehet-e, vagy sem”
– mondja Gupta, aki ma már naponta öt–nyolc pácienssel foglalkozik.
A programot végül 2017-ben vezették be Indiában, és mára már az ország összes nagyobb kórházában hozzáférhető – ami kritikus fontosságú, tekintve, hogy a mammográfia elvégzéséhez szükséges berendezés sok intézményben nem elérhető.
A korai felismerés kritikus lehet a rák esetében
A németországi Erlangeni Egyetemi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztálya által 2023-ban több mint száz beteg bevonásával végzett kísérleti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a látássérült segítők által végzett klinikai mellvizsgálat ugyanolyan pontosan azonosítja a potenciálisan rákos daganatokat, mint az erre kiképzett orvosok.
„Mivel sok esetben a rák kizárásához további vizsgálatokra van szükség, minél korábban észrevesszük a csomót, annál több időnk van, annál jobb – mondja dr. D Pooja D. nőgyógyász, az APAR Health egészségügyi szervezet vezérigazgatója. –
A vizsgálók munkája nagy segítség, különösen egy alacsony technológiai színvonalú környezetben, ahol nem mindenki férhet hozzá a mammográfiához. Az orvosokra rótt terhet is enyhíti, akik kapacitáshiánnyal küzdenek.”
A program indiai meghonosításában két nő játszott meghatározó szerepet
Az egyikük Shalini Khanna Sodhi, a Vakok Országos Szövetségének alapító igazgatója. „Amellett, hogy ezek a nők diagnosztikai támogatást nyújtanak a várótermek súlyos túlzsúfoltságával küzdő orvosoknak, a segítő szerep méltóságot és célt ad számukra, ugyanis a látássérültek gyakran küzdenek azzal, hogy munkát találjanak” – mondja.
Sodhi erőfeszítéseit támogatta dr. Kanchan Kaur sebész, aki masztektómia utáni mellrekonstrukciókat végez, és aki a Medanta kórházban praktizál, ott, ahol Gupta jelenleg dolgozik. Mindkét nő Németországba utazott, hogy megtanulják a technikát.
Kaur szerint egy másik probléma az indiai nők „melltudatosságának” hiánya, az országban ugyanis a mellrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, évente nagyjából 75 ezer halálesettel. Ennek egyik fő oka a mammográfiás eszközökhöz való hozzáférés hiánya, különösen a vidéki területeken, ahol a mammográfia nem része a rutinellátásnak.
„Nagyon is tudatában vagyok annak, hogy olyan betegséget kezelek, amely potenciálisan gyógyítható, ha a nők időben jönnek – mondja Kaur. – De Indiában ez hatalmas probléma. A nők gyakran megtalálják a csomót, de a melleik vizsgálatával kapcsolatos szégyenérzet miatt sokan addig halogatják a kezelést, amíg már túl késő nem lesz.” Indiában ugyanis még mindig stigma övezi a vizsgálatokat, a társadalom konzervativizmusa hatására a nők vonakodnak felfedni a melleiket még egy orvos előtt is. Kaur szerint a nők az esetek közel felében már a betegség előrehaladott állapotában fordulnak orvoshoz, „amikor a rák nagyon agresszív és a halálozási arány magas” – mondja.
Az Indiai Orvosi Kutatási Tanács (ICMR) jelentése szerint Indiában minden második mellrákkal diagnosztizált nőből csak egy éli túl a betegséget. A tanulmányok szerint a betegség az indiai nőknél fiatalabb korban (45–49 éves kor között) jelentkezik, mint nyugaton, és emiatt a túlélési arányok is alacsonyak – ezért is lenne kulcsfontosságú a csomók korai felismerése.
A vak segítőknek hála, kevesebb a vizsgálattal járó szégyen
Az a tény, hogy a mellvizsgálatokat vak nők végzik, segített enyhíteni a szűrővizsgálattal kapcsolatos stigmát Indiában. Mivel a segítők vakok, a vizsgálatra érkező nők nem érzik magukat zavarban, kevésbé szégyenkeznek, ha felfedik a melleiket. „Ez olyan szempont, amire az egészségügyi szakemberek korábban nem gondoltak, amikor Németországban elkezdték a programot” – mondja Hoffman.
„Ha több vizsgálót képeznének ki, és az emlővizsgálatok az ország kórházaiban a rutinellenőrzés részévé válnának, sokkal több életet lehetne megmenteni” – véli Sodhi. Ez azonban még a legjobb esetben is csak távoli cél.
A kamaszkori éves labor a hosszú távú egészséget alapozza meg
Jelenleg ugyanis egy vizsgáló intenzív képzése körülbelül 2500 dollárba kerül. „Magánadományozók finanszíroznak minket, és az évente képzett segítők száma ettől a finanszírozástól függ – meséli Sodhi. – De reméljük, hogy hamarosan bővülni tudunk. Ha így lesz, a Discovering Hands még több életet menthet meg.”

Források:

https://www.bbc.com/future/article/20230406-the-blind-women-detecting-early-stage-breast-cancer-in-india
https://www.bayer.in/en/development/discovering-hands
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8966510/
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0173064

Forrás: WMN.hu
Mózes Zsófi

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41