Liftgombok

FOGYATÉKOSSÁG – Az előítéletek ellenére sokan vállalkozóként próbálnak boldogulni a munkaerőpiacon A megváltozott munkaképességűek között sok az üzletember, cégtulajdonos. Van, aki azért váltott, mert alkalmazottként csúfolták a munkahelyén, és akad, aki tudatosan készült az üzleti világba. Számukra a legnagyobb gond az akadálymentesség hiánya, illetve a túlzott bürokrácia. A világ felnőtt népességének közel 16 százaléka, azaz […]

FOGYATÉKOSSÁG – Az előítéletek ellenére sokan vállalkozóként próbálnak boldogulni a munkaerőpiacon

A megváltozott munkaképességűek között sok az üzletember, cégtulajdonos. Van, aki azért váltott, mert alkalmazottként csúfolták a munkahelyén, és akad, aki tudatosan készült az üzleti világba. Számukra a legnagyobb gond az akadálymentesség hiánya, illetve a túlzott bürokrácia.

A világ felnőtt népességének közel 16 százaléka, azaz 1,25 milliárd ember fogyatékossággal él. Számuk Magyarországon körülbelül nyolcszázezer. Jelenlétük a foglalkoztatási piacon számos előnyt, egyben többféle munkavállalási formát kínál. Az alkalmazotti státusz mellett az önfoglalkoztatás vagy a vállalkozói forma életképes megoldás számukra, igaz, gyakran segítség kell ezek megvalósításához – derül ki a Vaktában vállalkozni című tanulmányból, amely hazánkban elsőként térképezte fel a fogyatékossággal élő vállalkozók előtt álló kihívásokat és akadályokat.
A kutatások szerint a fogyatékossággal élő emberek általában alacsonyabb jövedelműek, ez a kezdeti finanszírozásban hátrány. Oka, hogy a kezdőtőke vagy annak egy része gyakran magától a vállalkozótól vagy a családjától származik. A bankok eleve nem szívesen nyújtanak hitelt induló vállalkozásoknak, ráadásul ez a fogyatékossággal élőknél még valószínűbb. Csillag Sára dékán, a Budapesti Gazdasági Egyetem Menedzsment és Gazdaságinformatika Intézet vezetője, a tanulmány egyik készítője szerint gyakran nem a pénz, hanem az általános szakmai elvárások teljesítése a legnagyobb kihívás számukra.
A hallás innovációja
– Találkoznak előítéletekkel is. Előfordulhat, hogy kétségbe vonják a szakértelmüket, nem kapnak megbízást, pusztán azért, mert fogyatékossággal élők. Ez kötődik ahhoz a gyakran tapasztalható sztereotípiához, hogy a fogyatékkal élő ember sajnálatra méltó vagy éppen lesajnálandó, nem pedig egyenrangú üzleti partner és szakember. Emellett nagy szerepe van az életükben a tudatosságnak és előre tervezésnek: a mennyiben valaki nem tud önállóan közlekedni, akkor egy tárgyaláson való megjelenés is szervezőmunkát igényel. Kutatásunkban azt láttuk, hogy akik születéskori sérültek és a szüleik vállalkozók, azok tudatosan készültek a vállalkozói létre, és gyorsabban tudnak előremenni. E

nnek ellenpontjaként azoknak, akik balesetben sérültek meg, és esetleg előtte nem foglalkoztak ilyesmivel, gyakran rögös az útjuk. Fontosnak tartom, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok kapjanak tájékoztatást a vállalkozói létről, és induljanak vállalkozói ötleteket támogató állami és üzleti programok – hangsúlyozza Csillag Sára.
– Sokszor nehéz, de az alkalmazotti munkaviszonnyal szemben szabadabb, érdekesebb a fogyatékkal élők vállalkozói világa – erősíti meg a kutatás eredményét Kákái Gábor, aki agyvérzést kapott születésekor. Megsérült a hallóközpontjának egy része, így későn kezdett beszélni. A bajt tetézte, hogy 15 éve szilveszterkor egy petárda felrobbant mellette, és ennek a hanghatása tovább rontotta állapotát. A beszédértése olyan digitális hallókészülékkel oldható meg, amelyhez vezeték nélküli mikrofonokat lehet kapcsolni. Az innovatív eszköz mesterséges intelligencián alapuló szoftverrel működik. A közepesen nagyothalló férfi hallókészülékéhez olyan mikrofon csatlakoztatható, amely szinte bárhol elhelyezhető, így felerősíti és érthetővé teszi a beszédhangot nagyobb térben is – ismerteti az eszköz működését a webfejlesztő vállalkozást működtető 55 éves férfi. Ez a technológia tette lehetővé, hogy akadálymentesen kommunikálva végre új lehetőségek nyíljanak meg előtte.
– Vállalkozóvá válásomhoz a löketet a munkahelyi megalázások sora adta. Akár az óvodában, évtizedekkel később is csúfoltak és kiközösítettek a hallókészülékem és a rossz hallásom miatt. Utólag tudtam meg, amikor konfliktushelyzet volt a hivatalban, hogy „hülye süket” jelzővel illettek. Sajnos nem vagy csak igen lassan változik itthon a fogyatékkal élők elfogadása. A másik probléma – amely szerencsére mostanra megoldódott hogy a beszélgetésekbe, tárgyalásokba nehezen vagy sehogy sem tudtam bekapcsolódni, hiszen a külső zaj olyan mértékű, hogy elnyomta a hozzám beszélő hangját. Ez a hallóknak fel sem tűnik, de rossz fényben tüntetett fel, hiszen képtelen voltam a közösségi életben részt venni. Ezért váltottam a vállalkozói lét felé, a befektetett tőke pedig hamar megtérült – meséli Gábor, aki sikerén felbuzdulva népszerűsíteni kezdte itthon is beszerezhető eszközét. Már több tucat sorstársán segített, akadt olyan orvostanhallgató, aki a berendezésnek köszönhetően sikeresen vizsgázik, de van olyan áruház is, ahol a nagyothalló pénztárosok részére a munkáltató szerezte be ezeket az okosmikrofonokat. – Az informatikai vállalkozásom ma már megtermeli azt a profitot, amelynek köszönhetően a küldetésemmel, azaz az eszköz terjesztésével tudok foglalkozni. Ezért pénzt sem kérek. Elszántságomnak az is oka, hogy jogász feleségemen láttam, mennyire nehéz fogyatékosként egyetemen tanulni, ugyanis ő is hallássérült. Napjainkban a technikának köszönhetően akár nyolcvan méterről is érthető a tanár beszéde, de színházban is jól teljesít a „kütyü” – hangsúlyozza Gábor, aki akkor nyerte vissza önbizalmát, amikor négy évvel ezelőtt véget vetett a kirekesztés miatt alkalmazotti pályafutásának.

Több vasat a tűzben
– Szerencsésebb helyzetben van az, akinek van ideje felkészülni arra, hogy egyszer majd nem tud lábra állni – mondja a 25. születésnapja óta, azaz 15 éve kerekesszékben élő Berecz Balázs, aki több alkalmazottat is foglalkoztat a feltörekvő startupcégénél. A progresszív idegrendszeri betegségben szenvedő közgazdász férfi optimista: otthonról hozta a vállalkozói érdeklődését, hiszen generációkra visszamenőleg a családjában mindenki az üzleti szférában dolgozott, ő pedig tanulmányainak köszönhetően a vállalkozói lét összes bugyrát ismeri. Több vasat tart a tűzben, pályázatíró céget is működtet, de korábban alkalmazottként is dolgozott. Társával hozta létre azt a céget, amely speciális igényű emberek számára nyújt információt a különböző épületekhez, közösségi terekhez és általában az ember által épített környezethez való akadálymentes hozzáférésről.
– Még ha kerekesszékben ülök is, azt a szabadságot, amelyet egy vállalkozás ad, semmi nem pótolja. Ha már ez a lét kötöttséggel jár, jól jön, hogy akkor dolgozhatok, amikor csak szeretnék. Ám a felelősség kérdésében nem ismerek tréfát, hiszen kollégáim egzisztenciája, alvállalkozóim munkája, illetve az ügyfeleim bizalma múlik rajtam. Persze ma már mosolygok a kezdeteken: háromhavi félretett pénzből indítottam a pályázatíró céget, ráadásul albérletet is fizettem, amikor felkerültem Egerből a fővárosba. Szerencsém volt, szüleim sokat segítettek, de úgy gondolom, üzlet nincs kockáztatás nélkül. Természetesen az életem nem csupán a kerekesszék miatt kötött, hanem azért is, mert sok az olyan épület, ahová képtelenség bejutnom. Egy ép ember bele sem gondol, hogy hazánkban nem igazán fektetnek hangsúlyt arra, hogy egy-egy ingatlan akadálymentes legyen – ismerteti a problémát Balázs, akivel az is előfordult, hogy a liftgombot sem tudta megnyomni, ugyanis túl magasra építették. – Kaptam segítséget, ez mindenkor jólesik. Szerencsére már ritkábban fordul elő, hogy fura szerzetként tekintenek a kerekesszékesekre. Ehhez a mozifilmek is hozzájárulnak, főleg túlélést, illetve emberséget lehet tanulni belőlük. Mindenkinek ajánlom az Életrevalók című keserédes, klasszikus francia filmet, ahol a balesete miatt mozgássérültté váló férfi meglehetősen nehezen viselte állandó kötöttségét, ám humorral, tisztességgel sok mindent át lehet hidalni – mondja Balázs, aki szerint csupán azt kell az embereknek megérteniük, hogy egy kerekesszékes ugyanolyan értékes munkaerő lehet, mint bárki más. Ehhez azonban az is kell, hogy még több helyszín váljon akadálymentessé, ugyanis Budapest az európai városok közt ebből a szempontból a középmezőnyben helyezkedik el. Ez pedig nemcsak neki, hanem az időseknek, illetve a babakocsisoknak sem lényegtelen.
Balázzsal szemben kevésbé vázol optimista képet a fogyatékkal élők vállalkozói világáról az izombénulásban szenvedő, ezért az életét ágyhoz, illetve kerekesszékhez kötötten élő Vártok Imre. A 27 éves férfi állandó segítségre szorul, lakását sem tudja elhagyni, ugyanis betegsége felőrölte az idegeit, gyakran nyugtatót szed. Mégis, amikor csak tud, saját vállalkozásában, rejtvénykészítőként, illetve internetes tanárként próbál boldogulni, ráadásul francia nyelven.

Rejtvények franciául

– Édesanyám Franciaországba ment férjhez, ám amikor várandós lett velem, édesapámmal a magyarországi életet választották. Családomnak köszönhetően nehezen, de lediplomáztam francia-magyar szakon, így taníthatok. Feladtunk hirdetést, jelentkeztek is, de amikor eljöttek a növendékek, és meglátták az állapotomat, illetve a speciális emelőszerkezetet az ágyam és a kerekesszék között, az első óra után elmaradtak. Ez volt az a kudarcsorozat, amikor azt mondtam, nem szeretném a reggelt megérni, azóta depressziós vagyok. Ismerőseim unszolására kiváltottam a vállalkozói igazolványt, ugyanis még soha nem volt munkahelyem, de a könyvelést más végzi, nem értek hozzá. Az interneten keresztül tartok órákat, szerencsére csak a fejem látszik, a többi körülmény nem, a diákok pedig átutalással fizetnek. Amennyiben ez a színjáték kell, elhallgatom betegségem, soha nem vették észre, hogy milyen körülmények között élek – vázolja helyzetét a fiatalember, aki egy francia újságnak rejtvényeket is készít, amely után havonta számlázza a munkadíjat.
A bürokratikus ügyintézés, a személyes jelenlét, az adózási szabályok igencsak megnehezítik a fogyatékkal élők helyzetét. A járvány alatti karanténban megtapasztalták az egészségesek, milyen érzés bezárva élni. Volt olyan, aki két hétnél tovább nem bírta a kötöttséget.

MENTŐÖV Magyarországon tíz év alatt több mint duplájára emelkedett a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatása. Míg 2010-ben nyolc szervezet 522 millió forintot kapott, 2019-ben már 1,114 milliárd forint volt a 13 érdekvédelmi és civil szervezet támogatása. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya a 2011-es 18 százalékról mára 41,6 százalékra nőtt. Sokak számára a védett munkahelyek – úgynevezett akkreditált munkáltatók – nyújtanak lehetőséget. A legnagyobb ilyen vállalatok a Kézmű, Erfo, Főkefe, ahol csaknem tízezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik.

(megjelent: Magyar Nemzet, 2020. 08. 15.)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .