Megfizethetetlen a vakvezető kutya

Míg hazánkban már több kutyakiképző egyesület működik különböző szolgáltatásokkal és a Magyarországi látássérültek azon vitatkoznak, hogy melyik nyújt jobb szolgáltatást (tehát elindult egy verseny szellem), addig az Erdély ma cikke szerint tőlünk pár kilóméterrel arrébb luxusnak számít a segítő kutyák tartása.

„Csak fogja be a szemét, vagy teljes sötétségben induljon el” – javasolta IOAN BOIŢ, a Romániai Gyengénlátók Országos Szövetségének Bihar megyei elnöke, amikor a vakvezető kutyákról érdeklődtünk. Az elnök azért javasolta a fenti kísérlet megtételét, hogy jobban átérezzük, amit egy ilyen fogyatékkal élő ember naponta át- és megél. Ennek ellenére a román kormány nem támogatja a vakvezető kutyák képzését.

Pedig nagy szükség lenne ilyen speciálisan képzett ebekre. Bihar megyében jelenleg 1700 vak ember él. „Nemcsak a vakvezető kutyák képzését, hanem egyéb, a nem látók hétköznapi életét könnyítő, segítő tárgyak, eszközök ellenértékét sem téríti meg az állam.” – mondta Boiţ, aki immár négy éve teljesen elveszítette a szeme világát. Például ki gondolná, hogy az állandó sötétségben élőknek a mindennapokban az idő érzékeléséhez szükségük lehet egy „beszélő” órára, telefonra, vagy a konyhában egy „beszélő” mérlegre.

Azt is kevesen tudják, hogy Romániában csak Nagyszebenben képeznek ki profi szinten kutyákat, „mindössze” 6 ezer euróért, elsősorban a rendőrség és a határrendészet részére. Ezeknek az intézményeknek azonban az állam megtéríti a kutyák idomításának költségeit. Itt akár vakvezető ebeket is képezhetnének. De ki engedheti meg magának ezt a luxust?

„Például Magyarországon támogatja az állam a vakvezető kutyák betanítását. Sok olyan barátom, ismerősöm él külföldön, akik segítségül kaptak ilyen társat. Tudjuk, hogy Nagyváradon a piaci forgatagba még egy „látó” ember is csak óvatosan vegyül el. Képzelje el, hogy akkor egy vak ember mennyire kiszolgáltatott lehet egy ilyen helyzetben vagy a forgalomban” – ecsetelte az elnök.

Az egészségeseknek, a „látóknak” fogalmuk sincs, mennyi akadállyal szembesülnek naponta a vakok, ráadásul munkahelyet is alig találnak. Talán csak a masszőröknek van valamelyest több álláslehetőségük.

De visszatérve a vakvezető kutyák kérdésére, megtudtuk, hogy erre a feladatra a legalkalmasabb a németjuhász és a labrador. Egy eb kiképzése fél évig tart. A gyakorlati életben rengeteg előítélettel kell megküzdenie mind a kutyának, mind a gazdájának. Például bár törvény mondja ki, hogy a vakvezető kutya mindenhová elkísérheti a gazdáját, mégis sok az olyan létesítmény, ahonnan egyszerűen kiutasítják őket.

A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon útjába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat.

A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban alapították. Az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. És még egy érdekesség: a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadásoknál két vakvezető kutya kivezette gazdáit a Világkereskedelmi Központ (WTC) égő toronyházaiból.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .