Mesterséges retinaszövet

Roska Botond neurobiológus és munkatársai laboratóriumi körülmények között állítottak elő működőképes retinát: kötőszöveti sejtekből és véralkotókból hoztak létre fényérzékeny, az egészséges felnőtt szemében találhatóval egyező tulajdonságú és funkciójú ideghártyát. Az eljárásban felnőtt alanyok hámjából és véréből nyert sejteket „fiatalítottak vissza”, majd az így nyert őssejteket rábírták, hogy hozzanak létre retinaszövetet. A bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) eredményeihez nagyban hozzájárult a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézetének Szabó Arnold anatómus által vezetett kutatócsoportja. Roska Botond a látás-visszaállító terápiák kutatásában elért eredményeiért az utóbbi években rangos szakmai elismerések egész sorát vehette át – egyebek mellett a Bressler-, az Alden Spencer- és a Louis Jeantet-díjat, és sokak szerint a Nobel-díj várományosa. A csapatával létrehozott mesterséges retinaszövet révén közvetlenül vizsgálhatóvá válik a retina működése, valamint az is, hogy a reménybeli terápiák mennyire hatékonyak. Ez utóbbi kérdést eddig zömmel csak elhunytaktól vett, csupán ideig-óráig életben tartható retinaszöveten lehetett vizsgálni.

(megjelent, National Geo 2020. december)

Ezeket is olvassa el:

Élet fogyatékossággal - interjú Dr. Könczei Györgygyel

Szaruhártya sérülést okozott a pati-kontaktlencse

Az autizmusból előnyt kovácsoló startup lett a halálos ágy melletti fogadalomból

3D printeren nyomtatott műláb egy fogyatékos vadkacsa számára

Magyar startup segít a vak gyermekeknek

Cseh és lengyel ellenfelekkel küzd meg a hétvégén Magyarország vak foci csapata