Metrófelújítás – Esélyadás helyett extraprofit

Javában egyeztet a magyar fél az Európai Unió szaktanácsadói testülete, a Jaspers képviselőivel arról, hogy az eddig becsült 137,5 milliárd forinthoz képest 40 milliárd forinttal több támogatást kapjunk a hármas metró felújítása. Ám cseppet sem azért, hogy az összes hármas metróállomást akadálymentesítsék – derül ki a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) projektigazgatóságának lapunk birtokába került, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez írt, július 14-i leveléből. Bár a BKK-vezetők szerint 15-20 milliárd is elég lenne ahhoz, hogy a teljes hálózatot akadálymentesítsék, ám a pluszpénzre szerintük inkább azért lenne szükség, hogy kielégítsék a kormányközelinek tudott építőcégek étvágyát, akik a belvárosi metróállomások lifttel történő felszerelése nélkül is csak 170 milliárd fölött vállalnák el a teljes M3-as hálózat felújítását. A levél szerint ugyanis a beérkező ajánlatok mind-mind mintegy 40 milliárd forinttal többel számolnak, mint az eredetileg tervezett költségek.

Mint azt már korábban megírtuk: a metrófelújítás során a húsz metróállomásból csak tízet akadálymentesítenének, míg éppen a legforgalmasabb, belvárosi megállókat továbbra sem fogják tudni megközelíteni a rászoruló mozgássérültek, idősek, kismamák. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára Vágó Sebestyén jobbikos képviselő kérdésre napokban adott írásbeli válaszából kiderül: ez azóta sem változott, a kormányt nem hatotta meg a mozgássérült érdekvédelmi szervezetek tiltakozása. Fónagy János mindössze annyit közölt: a fejlesztéssel még nem érintett állomások akadálymentesítését „kiemelt feladatként kezeli a minisztérium”. Míg a tárca lapunknak nem világította meg, hogy konkrétan ez mit akar jelenteni, a BKK írásából kiderül: semmit, jelenleg még csak tervek sincsenek a fejlesztésből most kimaradó állomások akadálymentesítésére.

Mivel a metrófelújításra lehívható forrásokra már jó ideje felsorakoztak a kormányközelbe sorolt építőcégek, a metrófelújítás tervezői egy darabig azzal kísérleteztek, hogyan lehetne a költségigényes lift nélkül megoldani a mozgássérültek közlekedését. Például: 2015-ben a Belügyminisztérium arra kérte fel a Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy a hallgatók bevonásával fejlesszenek ki olyan eszközt, ami alkalmassá tenné a mozgólépcsőt a kerekesszékkel történő használatra. Bár a diákoknak voltak ötleteik, hamar kiderült, hogy a megvalósításhoz komoly forrásokra és szaktudásra lenne szükség. Végül a BKK „további kutatás eredményeként” idén májusban mutatta be a mozgássérült érdekvédelmi szervezeteknek azt, az „orosz metrókban széleskörűen használt” megoldást, amivel mozgólépcsőn is lehet kerekes széket szállítani.

Mint azt forrásunk ecsetelte: az orosz módszer úgy nézett volna ki, hogy megállítják a teljes mozgólépcsőt, majd több száz ember szúrós, figyelő tekintete kíséretében két kezelő felszereli a kerekesszéket egy erre szolgáló platformra, ám úgy, hogy a székben ülő erősen megdöntve, gyakorlatilag vízszintesen, háttal fekve került volna fel a szállító felületre. Bár lett volna olyan érdekvédelmi egyesület, amely még erre is rábólintott, a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elutasította az ötletet.

A mozgáskorlátozottak szakmai szervezetei érdeklődésünkre nem tudtak arról, hogy valaha is ténylegesen bevonták volna őket a hármas metró felújításának a tervezgetésébe. Ellenkezőleg: hiába írtak többször is nyílt levelet az ügyben, azok legtöbbször megválaszolatlanul maradtak. Válaszolt viszont nekünk nemrégiben Tarlós István főpolgármester, aki a részleges akadálymentesítést firtató kérdésünkre úgy fogalmazott: szíve szerint ő minden állomást elérhetővé tenne, ám csak annyi állomást akadálymentesítenek, amennyire pénz van. Továbbá: neki aközött kellett döntenie, hogy részleges akadálymentesítéssel, de egyáltalán végre elindulhasson az évek óta húzódó metrófelújítás, vagy továbbra is fennmaradjon a súlyosan balesetveszélyes helyzet a mára teljesen lerohadt hármas metróban.

Forrás Batka Zoltán nepszava.hu-n megjelent cikke.

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41