Milyen ellátásokra számíthatunk, ha nem tudunk bemenni a munkahelyünkre?

Tipikusan ilyen helyzet állhat elő saját vagy kiskorú gyermekünk betegsége esetén, vagy ha házi karantént írnak elő számunkra, illetve ha az iskolák bezárása miatt otthon kell maradnunk kiskorú gyermekünkkel. Ezekről az esetekről készített a MVGYOSZ. összefoglalást.

I. Ha a munkavállaló megbetegszik:

1. Betegszabadság:

Ha egy munkavállaló megbetegszik, akkor naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságra jogosult [a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 126. § (1) bekezdés].

A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. [Mt. 146. § (5) bekezdés].

A távolléti díjat

a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány,

b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. (A távolléti díj kiszámításának részletes szabályait az Mt. 148-152. §-a tartalmazza.)

2. Táppénz:

Ha a munkavállaló a 15 munkanap betegszabadságot igénybe vette, akkor utána táppénzre jogosult, ha továbbra is beteg.

A táppénz összege:

• a táppénz alapját képező jövedelem 60%-a a táppénz összege, ha az érintettnek legalább két év biztosítási ideje van és 30 napnál hosszabb megszakítás nincs a biztosítási idejében,
• ha ennél kevesebb biztosítási ideje van, vagy ha fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban kezelik, akkor a fent említett jövedelem 50%-a lesz a táppénz összege.

A táppénz összegének van felső határa, a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, vagyis 2021-ben a napi maximum összeg 11 160 Ft. [Részletes szabályokat ld. az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 48. §-ában.]

 3. Állam általi megtérítésre való jogosultság:

A járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó-hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó-hordozó részére megtéríti (egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 70. §).

Arról sajnos nem rendelkezünk információval, hogy a gyakorlatban ez a megtérítés hogyan működik.

4. Fontos kiemelni, hogy ha valaki munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során kapja el a koronavírust, például a koronavírussal fertőzött személyekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók, akkor az foglalkozási megbetegedésnek minősül és 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). A keresőképtelenség első napjától jogosult ilyenkor a 100%-os táppénzre (betegszabadság nem jár ebben az esetben).

 II. Ha a munkavállaló nem beteg, de járványügyi elkülönítés (karantén) alá vonják:

1. Ha valakit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá, aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor keresőképtelennek minősül és táppénzre jogosult. (Ebtv. 44. §)

A táppénz összegére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amit fentebb ismertettünk.

Általában tehát jár a táppénz annak, akire nézve karantént rendeltek el, ez alól az alábbi kivétel van.

2. Külföldről beutazókra vonatkozó szabály:

Fontos tudni, hogy az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú külföldről Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek és így táppénzre sem jogosult. [217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 41. § (6) bekezdés]

A hatósági házi karantén időszakára otthoni munkavégzés rendelhető el, vagy rendes szabadságot lehet kivenni, vagy a munkavállaló mentesülhet a munkavégzési kötelezettsége alól (Mt. 55. §). Díjazás – az utóbbi esetben – főszabályként nem illeti meg a munkavállalót, viszont a munkáltatóval ettől eltérően is megállapodhatnak például úgy, hogy a kiesett munkaidő egy részére kap fizetést, esetleg csökkentett díjazásban részesül stb. Viszont, ha a munkavállaló úgy mentesül a munkavégzés alól, hogy erre az időre díjazást nem kap, akkor a biztosítása szünetelésére tekintettel a munkavállaló a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét, amely 2021-ben havi 8000 Ft. Ennek fizetését a munkáltató átvállalhatja.

Fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén a biztosítás szintén szünetel, így egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben is fizetni kell.

III. Ha a munkavállaló nem beteg, de kiskorú gyermeke megbetegszik:

1. Keresőképtelennek minősül a szülő az alábbi esetekben:

• a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
• aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. [Ebtv. 44. §]

Ebben az esetben a szülő táppénzre (gyermekápolási táppénz) jogosult, melynek összege a fentebb ismertetetteknek megfelelően kerül megállapításra azzal, hogyha a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben, akkor erre az időszakra 50%-os táppénzre jogosult.

2. Méltányosságból (tehát a fentebbi esetkörtől eltérően nem alanyi jogon jár) adható táppénz a szülőnek,

• aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
• a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben. [Ebtv. 44. §]

Ha a táppénz maximális ideje letelik, és a szülőnek még ezután is otthon kell maradnia a gyermekkel, akkor a következő pontban foglaltak az irányadók.

IV. A munkavállaló egészséges és az orvos megítélése szerint a gyermek sem beteg, de az iskolák bezárása vagy az iskolai protokoll miatt nem látogathatja az iskolát, így a szülőnek kell otthon maradnia vele:

Ebben az esetben a munkavállaló – ha otthoni munkavégzéssel vagy rendes szabadsággal nem váltható ki az otthoni felügyeleti időszak – akkor a munkavégzés alól mentesül, azonban, ha díjazást nem kap (a munkáltatóval ettől eltérően is megállapodhatnak), akkor a társadalombiztosítási jogviszonya szünetelése miatt a munkavállaló köteles lesz az otthoni felügyelet tartamára megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt a munkáltató átvállalhatja.

Fizetés nélküli szabadságot is kivehet a szülő a munkáltatóval való megállapodás alapján, azonban ebben az esetben is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. (dr. Weninger Magda

jogász – MVGYOSZ.)