Mióta használunk fogkefét?

A források és a régészeti leletek tanúsága szerint az embereket nagyon régóta foglalkoztatta a szájhigiénia. Őseink botokat rágcsáltak, illetve fából vagy csontból készült fogpiszkálókat használtak. Kínában az i. e. 1600-as évektől gyógyhatású, jó illatú növényekből készült „rágóbotokat” vetettek be a szájüreg tisztán tartására és illatosítására. Disznószőrből készült sörtés fogkeféket is először itt készítettek a középkorban, és ezek közül néhány darab a 17. századra Európába is eljutott, de széles körben nem terjedt el a használatuk. A világ első fogkefegyárát egy William Addis nevű brit alapította 1780-ban. Addis a közrend megzavarása miatt került börtönbe, itt volt ideje elgondolkozni a dolgokon, többek között a fogmosáson is. Ekkoriban a legtöbb brit textildarabokat használt fogai tisztítására, ezekre általában kormot
vagy porrá tört kagylóhéjat szórtak. Addis állítólag akkor világosodott meg, amikor a börtönudvar tisztán tartására használt seprűket figyelte. Szabadulása után első fogkeféjét
egy darab csontból készítette, erre apró lyukakat fúrt, ezen vezette át a sörtéket, majd egyik végüket lezárta. 1780-ban már kapható volt a fogkeféje, de elég drága terméknek számított
(a legjobb darabok nem sertés-, hanem borzszőrből készültek), ezért általában egész családok
használtak közösen egyet. Az 1850-es években a felsőbb társadalmi rétegek tagjai már Nyugat-Európában és Észak-Amerikában lelkesen sikálták fogaikat fogkefével, s a szokás pedig a tömeggyártás, illetve a hatékony reklámozás megjelenésével terjedt el a szegényebb rétegek körében is világszerte.

(megjelent: BBC History, 2020 január)