Mozgássérültek kálváriái a mindennapokban

Ami az egészséges embereknek természetes, az egy mozgáskorlátozottnak vagy kerekesszékesnek bizony nagyon komoly akadály lehet. Az akadálymentesítés hatalmas segítség, de sokszor többet árt, mint használ, ha helytelen a kivitelezés.

Hazánkban szerencsére egyre több helyen van fejlődés a mozgáskorlátozottak közlekedésének segítésében, ám laikusként, egészségesen mozgó emberként nem  nagyon tudjuk átérezni, hogy milyen akadályokkal küzdenek a mozgásukban korlátozott embertársaink. Medina polgármestere, Vén Attila saját tapasztalatait osztotta meg velünk ezzel kapcsolatban, illetve kíváncsiak voltunk, mi mindenre kell még jobban odafigyelni ezen a téren.

– A hétköznapi ember számára fel sem tűnik, micsoda nehézségekkel kell megbirkóznia nap mint nap egy mozgáskorlátozottnak – kezdte beszámolóját Vén Attila. – Szinte leküzdhetetlen akadályként tornyosulnak a küszöbök, a lépcsők, az útpadkák, a nagyobb járdaburkolati hibák a településeken. A szabadtéri „akadálypálya” egy segítő közreműködésével még leküzdhető, de amikor a kerekesszékes be szeretne jutni egy épületbe, intézménybe, bizony elfogy a tudomány.

Vagy három-négy lépcső tornyosul előtte, vagy egy használhatatlan rámpával néz farkasszemet, vagy az ajtó olyan szűk, hogy azon keresztül lehetetlen az áthaladás. Ennek a levét pedig a mozgássérültek mellett az időskorú, a beteg és a babakocsit használó emberek isszák meg. Ha egy nyugati országban sétálunk, ott teljesen sík, küszöböktől, akadályoktól mentes utakat, járdákat és épületeket látunk – folytatta észrevételeit a medinai polgármester.

Az akadálymentesítési megoldásokra vonatkozó előírás szerint egy mozgássérült számára készült feljáró építésénél négy szempont fontos. Az első az emelkedés szöge (törvény szerint maximálisan öt százalék), elég tágas-e, el van-e látva csúszásgátló felülettel és találunk-e kapaszkodó korlátot. A bankok, gyógyszertárak, üzletek zöménél csak lépcső van, ahol pedig található bármilyen rámpa, az döntő többségében nem felel meg az előbb említett összes elvárásnak. Hogy miért? Azt nem tudni. Ám tény és való, hogy a nem megfelelően kivitelezett akadálymentesítő elemeket valaki ellenőrizte az átadáskor. Jó lenne tudni, vajon mi alapján hagyták jóvá a nem megfelelő kivitelezést.

Vén Attila hozzátette, az utóbbi időben döbbent rá ezekre az akadályokra, miután ő maga is egy műtét következtében sokkal nehezebben mozog és közlekedik. – Egészséges emberként nem tűntek fel ezek a problémák. Sajnos most már én is látom, tapasztalom. Lehet kérésnek is tekinteni. A rendezvényeken a színpadra jutás nagyon nagy kihívás, a lépcső melletti korlát nagy segítség lenne. A mobil toalettek használhatatlanok a mozgáskorlátozottak, időskorú emberek számára. Aminek nagyon örülök, hogy naponta sok segítőkész honfitársammal találkozom. Sajnos az élet útjai kiszámíthatatlanok. Jó, ha figyelünk és vigyázunk egymásra, mert a teljes akadálymentesítés hiányában csak egymásra számíthatunk – mondta Vén Attila. 

Megkereste a Tolna Megyei Hírportál a Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesületét is, és tájékoztatásuk szerint van előrelépés. Az útpadkákat manapság már lejtősre építik, hogy megkönnyítsék a kerekesszékesek közlekedését. Ha felújítanak egy középületet, rámpát is készítenek. Csakhogy ez még nem mindenhol történt meg, és a régi, korszerűsítésre váró járdák is nehézséget okoznak a mozgásukban korlátozottaknak. Ahol lift segíti az épületbe jutást, azt valakinek kezelnie szükséges, a kezelőnek pedig szólni, ez pedig azt jelenti, hogy ehhez is kell a segítség.  Előrelépés, hogy a szekszárdi önkormányzat a tervezett út-, járda- és épületkorszerűsítések miatt véleményt kért a szervezettől.

Ami a mozgássérültek parkolóhelyeit illeti, nagy a lemaradás. Ugyan jogosulatlanul már szinte senki nem használja ezeket, hiszen a rendőrök rendszeresen ellenőrzik a kártya meglétét, de keskenyek. Legalább másfélszer ilyen szélesnek kellene lenniük, hogy kényelmesen ki lehessen szállni a kocsiból. Nagyon kevesen tudják, hogy ezeket nemcsak a mozgásukban korlátozottak vehetik igénybe, de a hallás- vagy látássérülteket szállító autó szintén beállhat ezekre a helyekre. A szervezet képviselői szerint ami pedig a legnagyobb kihívás, az a helyközi közlekedés.

Az egyesület vezetői szerint is nagy szükség van a beleérző képességre, türelemre mindkét fél részéről. Szerencsére ők is azt tapasztalják, hogy az emberek többsége segítőkész.

(Forrás:Tolna Megyei Hírportál)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .