Új kiadvánnyal bővült a “Jó gyakorlatok a foglalkoztatásban” sorozat
A TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja 2017-ben kezdte meg a hazai foglalkoztatási jó gyakorlatok gyűjtését és rövid füzetek formájában történő megjelentetését.
A TÁRS Projekt Foglalkoztatási Munkacsoportja 2017-ben kezdte meg a hazai foglalkoztatási jó gyakorlatok gyűjtését és rövid füzetek formájában történő megjelentetését.
A MEOSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb hazai, legitim érdekképviseleti szervezetének megkerülésével készült el az Országos Közforgalmú Közlekedésfejlesztési Koncepció, mely teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, biztonságos és egyenlő esélyű közlekedésének kritériumait. A MEOSZ felszólítja az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, valamint a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Szövetség bevonásával haladéktalanul vizsgálják felül a koncepciót. A felülvizsgálat során mérje fel az akadálymentességi elvárások gyakorlati megvalósulásával kapcsolatos hiányosságokat, azokról készüljön nyilvántartás a megoldásért felelős személyek megjelölésével. A folyamatban lévő és a jövőbeli beszerzések, beruházások alapvető kritériuma az akadálymentes elérhetőség legyen. A MEOSZ mindehhez felajánlja szakértő segítségét.
A miskolci Látás-Mód Alapítvány évek óta azoknak a Borsod megyében integráltan tanuló látássérült gyerekeknek és szüleiknek szervez programokat, akik szeretnék felfedezni a megye történelmi-, természeti- és kulturális értékeit, de a családjukkal együtt korábban még nem volt, vagy csak nagyon ritkán van rá lehetőségük. Az ilyen közösen megélhető programokból pedig a Diósgyőri várat sem szeretnék kihagyni.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége „Korlátok nélkül – mozgáskorlátozott emberek info-kommunikációs akadálymentesítése című, EFOP-1.1.5-17-2017-00004 jelű pályázatával 728 237 520 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Széchenyi 2020 program keretében.
Nemcsak a szemet, de a kezet és a fület is képes helyettesíteni egy segítőkutya, minél teljesebb élethez segítve ezzel a gazdáját. A kutyák ráadásul szociális téren is rengeteget segítenek a gazdájuknak: falakat képesek ledönteni a sérültek és az épek között.
A szervezet annak fényében kötött Partnerségi Megállapodást 2018. november 21-én az EMMI-vel, hogy ezzel olyan együttműködés jön létre, mely a koncepció szakmai alapon történő, tényleges felülvizsgálatára irányul.
Vakok esetében természetes, hogy nehézséget okoz, ha egy golyóstollal alá kell írniuk nevüket egy dokumentumon. Van, aki nem is képes rá.
Zalán János producert – a Pesti Magyar Színház jelenlegi igazgatóját – a magyar szinkron szakmai színvonalának emeléséért és a filmes, televíziós tartalmak akadálymentesítése terén végzett kiemelkedő tudományos teljesítményéért állami kitüntetéssel ismerték el.
Megrendezésre került az “Adjunk teret a technológiának” című workshop a Millenárison március 23-án.
Mi kell ahhoz, hogy egy mozgássérült ember ma Magyarországon önállóan éljen? Erre a közel 250 ezer embert érintő kérdésre kereste a választ tíz érintett ember és négy szövetségesük, azaz az „Önállóan lakni – közösségben élni” kutatócsoportja. Ebbe a különleges kutatásba nem az alapján került be valaki, hogy milyen iskolai végzettsége vagy kutatási tapasztalata van, hanem sokkal inkább az számított, hogy érintettként elkötelezett legyen a helyzet közös feltárása és megértése iránt, szövetségesként pedig fontosnak tartsa azt, hogy érdemi változást érjünk el a mozgássérült emberek önállósága terén. Az, hogy hogyan és miért választották a kutatásnak ezt a módját, kiderül Takács István Gábor (Jogriporter Alapítvány https://youtu.be/pIAHgVZ4Nqo ) videójából. Ha pedig az elméleti háttér is érdekel, olvass tovább!