Akadálymentes lesz a vakok és gyengén-látók számára a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció– mondta Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott vasárnap sajtótájékoztatón.

A finnek elleni győztes Nemzetek Ligája meccsen gólt szerző Szalai egy különleges kézmozdulattal ünnepelte találatát:

Az MKOSZ csarnokban szombaton délután nyílt edzés tartott a Magyar Kerekesszékes Kosárlabda Válogatott. A program célja tagtoborzás is volt ahhoz a helyi kezdeményezéshez csatlakozva, hogy Fehérvárnak is legyen saját kerekesszékes kosárlabda csapata. A kerekes kosárlabda az egyik legnépszerűbb sportág a mozgássérült sportolók körében.

A gépen nem volt kerekesszék, így a végtag-bénulásos sportoló kapott egy vizes palackot a személyzettől, hogy oldja meg a problémáját.

A szaladgáló kutyák Szolnokon is hozzátartoznak a városképhez, nincs bennük semmi különös. Ám ha egy kutyus keréken gurul, arra már felkapjuk a fejünket, hiszen ez már nem mindennapi látvány. Ahogy a szolnoki kis keverék, Foltos sem. Marina Ilona kis ebe ugyanis nem tudja mozgatni hátsó lábait, és ahogy mozgássérült embertársaink kerekesszékkel, ő egy ötletes kutyakocsi segítségével tud jönni-menni.

Messze van a kiteljesedéstől azok élete, akik mozgássérültségük miatt kénytelenek valamilyen bentlakásos intézményben élni, vagy akik 30-40 éves korukon túl is a vér szerinti családjukkal laknak, hiába szerettek volna már rég külön költözni. A mozgássérült emberek jóval kevesebb havi jövedelemre számíthatnak, pedig pont nekik lenne szükségük több pénzre az állapotukkal kapcsolatos pluszkiadásokra: a támogatószolgálatok elérhetetlensége miatt legtöbbjük fizet valakinek a segítségért. “Az önálló élet megvalósítható, csak minden energiánkat felemészti” – állítják mozgássérültek, kutatók, akik összeszedték, mire lenne szükségük nekik és sorstársaiknak egy szabadabb élethez. Az Abcúg riportja.

A kétéves képzés – amelyben látássérült emberek álltak péktanoncnak – egyedülálló Magyarországon, sőt Európában is.

Az Alkotmánybíróság döntött a Kúria beadványa nyomán a korábbi rokkantsági nyugdíjasok új ellátását illetően. Az Alkotmánybíróság szerint nem az új törvényi rendelkezés ütközik nemzetközi egyezménybe, hanem azok a szabályozási hiányosságok, amelyek folytán hátrányt szenvednek a 2012 előtt ellátásban részesültek, különösen a volt rokkantsági nyugdíjasok. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy 2019. március 31-ig tegyen eleget jogalkotási kötelezettségének, mellyel rendezi ezt a helyzetet. Az Alkotmánybíróság döntése főként azokat érinti, akik már 2012 előtt is rokkantsági nyugdíjban részesültek. A taláros testület az eljárása során a MEOSZ-t is felkérte, hogy a vonatkozó jogszabályokkal, illetve a Kúria indítványával kapcsolatban fejtse ki álláspontját. A MEOSZ örömmel tett eleget a felkérésnek, tekintettel, hogy az ügyben sérelmezett jogszabály teljes körű felülvizsgálatát már hosszú ideje sürgeti. Ennek érdekében szakmai elemzését és javaslatait is eljuttatta a kormányzat felé. Az Alkotmánybíróság most hozott döntése lényegében megegyezik a MEOSZ álláspontjával. A MEOSZ üdvözli és rendkívül fontosnak tartja az Alkotmánybíróság döntését és felajánlja együttműködését a szükséges szabályozás kialakításában annak érdekében, hogy az minél inkább az érintettek érdekét figyelembe véve születhessen meg.

Saját otthonában támadtak rá az idős asszonyra és annak fiára szombaton. A rendőrök már el is fogtak két embert.

A szociális területen végzett munka – mint például a gyermekvédelem, vagy a fogyatékosok megsegítése – nem csak két ember, illetve a szociális szakma és a kormány „magánügye”, hanem mindannyiunk közös feladata – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Budapesten.