Bolhacirkusz – a MEOSZ. jegyzete
A boldog békeidőkben a Ligetben mutatványosok bódéi sorakoztak, várván a nagyérdeműt, hogy néhány krajcárért megcsodálja a Szakállas nőt, a Lilliputiak mutatványait, vagy éppen a Bolhacirkuszt. Ez utóbbi nemcsak különös látványt nyújtott a lábukon parányi labdát egyensúlyozó és aranyszállal hintócskát vontató bolhákkal, de egy megfejthetetlennek tűnő rejtélyt is adott a közönségnek. Sehogy se tudták kitalálni, hogy az apró élősködőket hogy lehet minderre megtanítani. Csak a bennfentesek tudták, nem ördöngősség. A bolhák fölé üveglapot kell tenni, s pár nap alatt megtanulják, ha elugrálnának, a fejüket jól beverik. Nem ugrálnak hát többé, még azt is megengedik, hogy nyakukra aranyszál pórázt kössenek. Mire az "idomítás" véget ér, a bolhák végleg elfelejtik akrobatikus képességeiket, s csak a túléléssel törődnek, fürgén húzzák a testüknél hétszázszor súlyosabb hintót, elég egy szál gyufával kicsit megmelegíteni alattuk a padlót. Mi is így teszünk. Ki tudja, miért, az ősi trükk az embereknél éppúgy beválik, mint a bolháknál.