Soha nem látott mértékű forrásokat biztosít az Európai Szociális Alap és Magyarország a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának megvalósítása érdekében. E folyamat egyik legfontosabb eleme a TÁMOP 5.3.8-11/A1 projekt, melynek előkészületi szakasza a támogatási szerződés aláírásával lezárult. Elindulhat tehát az érdemi, operatív fejlesztés megvalósítása, melynek keretében mintegy 5000 megváltozott munkaképességű munkavállaló felmérése és képzése valósul meg a sikeres és egyenlő esélyű nyílt munkaerő-piaci érvényesülés érdekében.

Egyedülálló kezdeményezés eredményeként a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete nem a megszokott helyen és körülmények között várja az ünnepi adományokat.

Az Alkotmánybíróság az Alapvető Jogok Biztosa beadványát egy pont kivételével visszautasította és helybenhagyta a megváltozott munkaképességűekről szóló, 2012 január 1-től érvényes törvényt. Mindössze azt a rendelkezést törölte el, mely a rehabilitációs támogatásban részesülőket bármilyen csekély jövedelem esetén megfosztja ellátásuktól. Ez egy kicsike győzelem. De van egy súlyos kérdőjel is.

Keserűek az új rokkantellátási rendszer első évének tapasztalatai. Szinte mindenki kevesebb pénzt kap, mint korábban, sokan teljesen kiszorultak az ellátásból, és munkára fogni sem sikerült a rokkantak elsöprő többségét. Most már az sem mindig dolgozik, aki eddig tette, hiszen pénzt nem kaphat érte, vagy pár óra segédmunkáért járó fizetés miatt elbukja a rokkantsági ellátást. Mit kap a kormány 190 milliárd forintért?

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara idén egy a munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó konferenciával ünnepelte az Egészség Chartát – írják közleményükben.

A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés – mondta el Kovács Ágnes, a MEOSZ elnökségi tagja a Fogyatékossággal élő emberek harmadik Európai Parlamentjén ma Brüsszelben. A gazdasági válságra való hivatkozással meghozott kormányzati intézkedések Európa-szerte a fogyatékos embereket sújtották elsőként, a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával azonban nem lehet pénzügyi és gazdasági konszolidációt elérni – vélik az ülésen részt vevő szervezetek, amelyek 80 millió európai fogyatékos embert képviselnek.

Jelenleg több mint 70 ezer fő neve szerepel 128 kórház várólistáján. A legtöbben, mintegy 28 ezren szürkehályog-műtétre szorulnak, a leghosszabb várakozási idő pedig a protézisbeültetéseknél tapasztalható, a térdprotézisnél például 555 nap. A legrosszabb helyzetben a gerincstabilizáló és a térdprotézisműtétre várakozók vannak: több mint másfélszer anynyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek. Naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba. Ugyanakkor egészen mást mondanak az egészségbiztosító nyilvános központi várólistái és mást a szakma számai: például gerincműtétre az egyik szerint 4 évet, a másik szerint 280 napot kell várni. Van olyan kórház, ahol 465 nap a kért „türelem”, miközben a listán egyetlen beteg szerepel

Egy minisztériumi javaslat szerint a jövő évtől nem buknák el az ellátást azok a rokkantak, akik kevesebb mint 20 órát dolgoznak hetente. Így a 30-40 ezer forintos ellátást további 30-40 ezer forinttal egészíthetik ki a rokkantak.

A fogyatékossággal élő személyek európai napján, december 3-án az Európai Bizottság új felmérést tett közzé, amelyből kitűnik, hogy az európaiak szilárdan hisznek abban, hogy a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára lehetővé kell tenni a társadalomban való teljes körű részvételt: az iskolába járást, álláshoz jutást, akadálytalan vásárlást. 10 válaszadóból 7 úgy véli, hogy a termékekhez és szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférés nagymértékben javítaná a fogyatékossággal élő személyek, az időskorúak és mások ? például a kisgyermekes szülők ? életminőségét. 84 %-uk megítélése szerint a könnyebben hozzáférhető áruk és szolgáltatások révén bővülnének az ipar lehetőségei is.

Különösen veszélyeztetett munkavállalók a fogyatékkal élők, a szülési szabadságról visszatérő nők, a fiatalok, a hajléktalanok és a roma nemzetiségűek. ?A munka méltósága" projekt keretében e csoportok munkaerőpiaci helyzetét külön is vizsgálta az ombudsman. Megállapításaikat megküldték minden érintett kormányzati és civil szervezetnek, valamint a kormánynak és a parlamenti képviselőknek is.