„Beteg ország” hazánk
Magyarország a statisztika élére került, de nem éppen örvendetes adatokkal.
Magyarország a statisztika élére került, de nem éppen örvendetes adatokkal.
Elismerések, kitüntetések: A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított „Szociális Munkáért” Díjban részesült Deák Erzsébet, a Dr. Waltner Károly Otthon fogyatékos személyek otthonának vezetőápolója, valamint Ábrahám Ferencné, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény adósságkezelési tanácsadója és Dr. Kovács Ildikó, a Védőernyő a Díjhátralékosokért Alapítvány jogi képviselője.
Soha nem látott mértékű forrásokat biztosít az Európai Szociális Alap és Magyarország a fogyatékos személyek társadalmi integrációjának megvalósítása érdekében. E folyamat egyik legfontosabb eleme a TÁMOP 5.3.8-11/A1 projekt, melynek előkészületi szakasza a támogatási szerződés aláírásával lezárult. Elindulhat tehát az érdemi, operatív fejlesztés megvalósítása, melynek keretében mintegy 5000 megváltozott munkaképességű munkavállaló felmérése és képzése valósul meg a sikeres és egyenlő esélyű nyílt munkaerő-piaci érvényesülés érdekében.
Egyedülálló kezdeményezés eredményeként a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete nem a megszokott helyen és körülmények között várja az ünnepi adományokat.
Az Alkotmánybíróság az Alapvető Jogok Biztosa beadványát egy pont kivételével visszautasította és helybenhagyta a megváltozott munkaképességűekről szóló, 2012 január 1-től érvényes törvényt. Mindössze azt a rendelkezést törölte el, mely a rehabilitációs támogatásban részesülőket bármilyen csekély jövedelem esetén megfosztja ellátásuktól. Ez egy kicsike győzelem. De van egy súlyos kérdőjel is.
Keserűek az új rokkantellátási rendszer első évének tapasztalatai. Szinte mindenki kevesebb pénzt kap, mint korábban, sokan teljesen kiszorultak az ellátásból, és munkára fogni sem sikerült a rokkantak elsöprő többségét. Most már az sem mindig dolgozik, aki eddig tette, hiszen pénzt nem kaphat érte, vagy pár óra segédmunkáért járó fizetés miatt elbukja a rokkantsági ellátást. Mit kap a kormány 190 milliárd forintért?
A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara idén egy a munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó konferenciával ünnepelte az Egészség Chartát – írják közleményükben.
A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés – mondta el Kovács Ágnes, a MEOSZ elnökségi tagja a Fogyatékossággal élő emberek harmadik Európai Parlamentjén ma Brüsszelben. A gazdasági válságra való hivatkozással meghozott kormányzati intézkedések Európa-szerte a fogyatékos embereket sújtották elsőként, a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával azonban nem lehet pénzügyi és gazdasági konszolidációt elérni – vélik az ülésen részt vevő szervezetek, amelyek 80 millió európai fogyatékos embert képviselnek.
Jelenleg több mint 70 ezer fő neve szerepel 128 kórház várólistáján. A legtöbben, mintegy 28 ezren szürkehályog-műtétre szorulnak, a leghosszabb várakozási idő pedig a protézisbeültetéseknél tapasztalható, a térdprotézisnél például 555 nap. A legrosszabb helyzetben a gerincstabilizáló és a térdprotézisműtétre várakozók vannak: több mint másfélszer anynyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek. Naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba. Ugyanakkor egészen mást mondanak az egészségbiztosító nyilvános központi várólistái és mást a szakma számai: például gerincműtétre az egyik szerint 4 évet, a másik szerint 280 napot kell várni. Van olyan kórház, ahol 465 nap a kért „türelem”, miközben a listán egyetlen beteg szerepel
Egy minisztériumi javaslat szerint a jövő évtől nem buknák el az ellátást azok a rokkantak, akik kevesebb mint 20 órát dolgoznak hetente. Így a 30-40 ezer forintos ellátást további 30-40 ezer forinttal egészíthetik ki a rokkantak.