Sikertelen START

Sikertelen START
A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei jórészt átvették a szerepét, de arról nincs információ, hogy sikeresebbek-e, mert az EU által szorgalmazott színvonalú hatástanulmány nem készült erről.

A kormány eltörölte a START-kártyát, ami nem került be a múlt héten elfogadott adótörvény ütős hírei közé, pedig megszüntette a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekük gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát kereső ápolási díjból élők foglalkoztatást segítő kedvezményeket.

A beteg gyerekek szüleinek nem segített

„Mintegy 250 olyan családot ismerek, aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekét, de eddig egy esetben sem értesültem arról, hogy a gyermek gyógyulását vagy halálát követően a Start kártyának és a vele járó kedvezménynek köszönhetően tértek volna vissza a munkába. Tehát a START-kártya nem adott jelentős segítséget az ápolási díj után dolgozni kívánó szülőknek – mondta el Domán Zoltán, a Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetségének elnöke. A súlyosan fogyatékos gyermeküket otthonukban ápoló családok kényszerhelyzetben vannak, nincs választási lehetőségük. A szülők 80-90 százaléka egyedülálló nő, mert az apák többsége elhagyja családját, főként a beteg gyermek megterhelő gondozása miatt. A szülők nem ritkán napi 20 órát fordítanak gyerekük gondozására, fejlesztésére vagy csak életben tartására, ami kizárja sokuk állásvállalását. „Megoldást jelenthetne az otthoni ápolásban a családok számára a külső segítség, a gyerekfelügyelet, de ezt a szülők többsége nem tudja megfizetni. Érthető módon így nem jut idejük és erejük más munkát vállalni, illetve az állami gondozásban lévő ellátás nem megfelelő színvonalú, előfordul, hogy drámain megrövidíti a beteg gyerekek életét” – tudtuk meg Domán Zoltántól.

Aki otthon ápolja súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóját, nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem él meg a nettó 48 ezres kiemelt ápolási díjból sem. Erre hivatkozva kérték a minimálbér bevezetését, amit az EMMI munkajogi és adminisztrációs problémákra hivatkozva vetett el.

A fiatalok esélyeit nem növelte

A START-kártyákhoz kötődő kedvezmények eltörlésének közvetlen foglalkoztatási és szociálpolitikai következménye igen csekély lehet Csillag Márton, a Budapest Intézet munkatársa szerint. Elsősorban azért, mert a 2014 során már csak a középfokú, vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatalok kedvezményei voltak érvényben. E támogatott csoport után 2015. január 1-jét követően csak kismértékű (a bruttó bér 7 százaléknyi, a minimálbér másfélszereséig) kedvezmény járt volna. Bár a START-kártyák – a mind foglalkoztatásra, mind a nettó bérekre – gyakorolt hatásait igen kevés tanulmány vizsgálta, annyit kimutattak, hogy a kártyák kiváltását követő első év végén (amikor a magasabb összegű bértámogatás lejárt) a támogatottak foglalkoztatás esélye jelentősen csökkent, így nem számíthatunk arra, hogy START-kártyához kötődő kedvezmény kivezetése nagymértékben rontja majd a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét – fejtette ki Csillag Márton.

A Budapest Intézet munkatársa utalt arra, hogy a START-kártyák korábbi hatásvizsgálatai kimutatták, hogy azok a program által megcélzott, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű csoportok összességének foglalkoztatottságára nem gyakoroltak jelentőst hatást. Ugyanakkor bizonyos alcsoportok esetében a START-programok valóban hozzájárultak ahhoz, hogy a kedvezményezettek munkához jussanak és megtartsák az állásukat, azonban ilyen hatást nem a leghátrányosabb helyzetűeknél (az érettségivel nem rendelkezőknél) lehetett tapasztalni.

A START-kártyákkal igényelhető kedvezmények nem csupán a magasabb elhelyezkedési esélyen keresztül javíthatták a támogatottak helyzetét, de azon keresztül is, hogy a kedvezményen a munkáltató és a munkavállaló „osztoztak”, azaz magasabb nettó bérhez jutott a támogatott – azonban ilyen pozitív szociálpolitikai hatást is csak bizonyos alcsoportoknál találhattunk – tudtuk meg Csillag Mártontól.

A programokkal foglalkozó kutatók kismértékű nem szándékolt negatív hatást mutattak ki, pl. olyanokat vettek volna fel a támogatások igénylésével, akiket ennek híján is alkalmaztak volna, de még így is elmondható, hogy a program általánosságban nem volt költséghatékony – említette meg Csillag.

Na és kire hat a Munkahelyvédelmi Akcióterv?

„A Munkahelyvédelmi Akcióterv kedvezményei ugyanakkor jórészt átvették a START programok szerepét, s ennyiben az MA nem újszerű, de valamivel bőkezűbb, mint a START programok. Arról azonban vajmi keveset tudunk, hogy ezek a kedvezmények mennyiben sikeresebbek, mint a korábbi START programok, mert tudomásom szerint semmiféle – az EU által szorgalmazott színvonalú – hatástanulmány erről nem készült” – nyilatkozta a HR Portálnak Csillag Márton.

Csillag megemlítette, hogy a rendelkezésére álló adatok hiányosak. Ezek alapján annyit állapított meg, hogy 2011-ben mintegy 5400 olyan START EXTRA kártya élt, amit 50-54 éves, nem alapfokú végzettséggel rendelkező, de korábban tartós munkanélküli munkavállalók használtak. Ez az adat annyiban felső becslés lehet arra, hogy mennyien veszthették el munkájukat a program megszűnése miatt, mivel a Munkahelyvédelmi Akciótervben a tartós munkanélküliek kedvezményekhez juthatna, míg a START EXTRA feltétele a tartós munkanélküliség és az 50. betöltött életév vagy alapfokú végzettség volt.

Forrás rehabportal.hu