Szorítanak még néhányat a rokkantnyugdíjrendszeren

Újabb száz közreműködő alkalmazásával és a feladatot végzők bérének emelésével gyorsítaná a rokkant-felülvizsgálatokat a humántárca. Számításuk szerint az erre fordítandó félmilliárd forinttal a mostaninál nagyobb ütemben csökkenthetnék a rokkantnyugdíj-kiadásokat. A lassúság miatt ugyanis a tavalyi évre tervezett felülvizsgálatoknak mindössze a töredékével sikerült csak végezniük.

A Széll Kálmán Terv azt írta elő, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni a rokkantellátásokon. Bár ennek érdekében már tavaly januárban átírták az ellátások, a korábbi járandóságok szabályait, és elrendelték a mintegy 195 ezer érintett rendkívüli és a soros felülvizsgálatát is, a kormány által elvárt megtakarítást korántsem sikerült elérni. Az eddig ellenőrzött betegek túlnyomó többsége megtarthatta teljes vagy csökkentett összegű ellátását, a felülvizsgálatok következtében az ellátásból körülbelül tízezer ember szorult ki. Ezzel pedig úgy 17 milliárdot spórolt meg az Orbán-kormány. Spórolás ide vagy oda, az egészségbiztosító adatai szerint így is túlhaladták 16 milliárddal azt a 342 milliárd forintos keretet, amit erre az ellátásra szán a kormány.

Pedig mindent megtettek. Az Origo tavaly decemberben azt írta, hogy a felülvizsgálatok során 2012-ben a rokkantnyugdíjasokat több mint kétszer gyakrabban nyilvánították rehabilitálhatónak, mint az azt megelőző években. 2009-től a rokkantak 10-15 százaléka volt minden évben rehabilitálható, tavaly viszont már az esetek közel 30 százalékában hoztak ilyen döntést a felülvizsgálatot végző bizottságok. A cikk kitért arra is, hogy a területről készült statisztikában van egy ennél látványosabb megugrás is, mert egy százalékról 12 százalékra emelkedett azok aránya, akik teljesen kiesnek az ellátórendszerből a korábbi évekhez képest. Az ő egészségük a mostani megítélés szerint már kevesebb mint 40 százalékban sérült, ezért az új rendszerben egy forintot sem kapnak ? rajtuk spórolta meg tehát az állam a már említett 17 milliárd forintot.

A megváltozott munkaképességűek jelenleg kétféle ellátást kaphatnak: rehabilitációsat vagy rokkantságit. Előbbiben azok részesülhetnek legfeljebb három évig, akik rehabilitációval ismét munkaképessé válhatnak. A rokkantsági ellátás azoknak jár, akiknek már nem javasolt a rehabilitáció. A megváltozott munkaképességűek ellátásai ugyanakkor jövedelempótló jellegűek, ezért csak azok kaphatják, akik az egészségi állapotuk miatt nem tudnak dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon ? tehát összesen három éven ? át volt társadalombiztosításuk.

Ez utóbbi szabály miatt most egyetlen fillér ellátást sem kap A. Zoltán miskolci olvasónk. Az 59 éves férfi másfél éve, Bécs belvárosában esett össze minden előzmény nélkül, s mint utóbb kiderült, agyvérzést kapott. Az ausztriai kórház életmentő beavatkozása mentette meg az életét, fél oldalára szinte ma is béna. Tornával, beszéd- és mozgásfejlesztő foglalkozással küzd korábbi életéért, ennek ellenére még mindig nehezen boldogul. A terapeutái szerint is még hosszú-hosszú hónapokra van szüksége. Azt még a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői döntése is megerősíti, hogy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, meg azt is a papírjára írták, hogy egyéb körülményei miatt a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A balszerencsés férfi tavaly májusban jövedelempótló ellátást igényelt, amit a hivatal elutasított, mondván, hogy a betegséget megelőző 5 éven belül nem volt legalább 1095 napon át biztosított. A férfinak körülbelül 100 munkanapja hiányzik, mert az adott időszakban előfordult, hogy nem volt állása, és ilyenkor az egészségbiztosítását a havi körülbelül ötezer forintos egyéni szerződéssel tartotta fenn. Az meg nem jogosít az ő helyzetében ellátásra.

A férfi patthelyzetben van: dolgozni nem tud, a szociális háló meg nem tartotta fönn. Mint mondja: csaknem egy életen át fizette társadalombiztosítást, és az adót. „Most dögöljek meg? Van megoldás?” A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) munkatársaitól hivatalos választ nem kaptunk, nem hivatalosan is csak annyit mondtak: ez nem az ő asztaluk. Papírforma szerint járt el az érintett férfi esetében a kormányhivatal. A szabályokat meg nem ők hozták, ők csak alkalmazók.

A rokkantellátási rendszer tavalyi nagy átalakítása mellett a kormány egyebek mellett azzal érvelt, hogy sok a potyautas. A KSH-nak a nyugdíjrendszerről készült februári összeállítása ezt cáfolja. A KSH szerint 2011 elején 2,921 millióan részesültek nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, felük korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, a korhatár alattiak száma 238 ezerre, a rokkantnyugdíjasoké 722 ezerre rúgott. A statisztikai hivatal jelentése nem vitatja, hogy bizonyára találhatók az ilyen ellátáshoz jutók között is potyautasok, ám ? adataik szerint ? az is tény, hogy az érintetteknek „kedvezőtlen” az egészségi állapotuk: a rokkantnyugdíjasok egynegyede a nyugdíjazást követő 5 éven belül meghal.

Forrás: Népszabadság