Tábori Zoltán: Bolhapiac (Cigicigi)

Cigicigi
A bolhapiacon természetesen cigarettát is lehet kapni. A Munkás meg a Fecske cigaretták megsárgult eredeti pakliban az asztalon hevernek, és senki nem kéri számon az áruson a zárjegyet. Ez, végül is, nem jövedéki termék, hanem régiség.
Ha egyszerű, hétköznapi cigarettát akar venni valaki, akkor egyik-másik bolhapiacon pult alól azt is lehet, de ahhoz nem árt tolmácsot vinni. Nem az árus miatt, mert az magyar, hanem a dobozok feliratai miatt. Azok ugyanis ukránul, románul, szerbül vannak.
Egyszer engem is megkértek, hogy tolmácsoljak ilyen ügyvitelnél.
– Nem tudok egzotikus nyelveket – tiltakoztam.
– De hiszen van mindenféle szótárad, láttam a polcodon. Hozd csak el.
így történt, hogy egy szombaton megjelentünk a Verseny utcai bolhapiacon, én szótárakkal a kezemben, ő pedig egy nagy, üres, cipzáros szatyorral.
– Öt kartonnal viszek, mondjuk, abból – mutatott az ismerősöm az idegen címkés, celofánburkolatú paklikra -, de itt a barátommal előbb el akarom olvastatni, mi van ráírva, nehogy félreértés legyen.
Az árus rántott egyet a vállán, körülnézett, aztán a kezembe nyomott egy dobozt. Rákezdtem.
– Húsz darab szivarka.
– Nagyon jó! Olvasd azt a vastagbetűset is!
– A dohányzás halált okozhat.
– Na, cseszd meg, tegyük azt vissza. Arra a másikra mi van írva?
Abból is kaptam mintát. Fordítottam:
– A dohányzás impotenciát okozhat.
– Hú, baszki! – hökkent meg az ismerősöm, aztán az árushoz fordult. – Inkább mégiscsak abból a halálosból adj.

(megjelent: Mozgó Világ, 2021. 4. szám)