Tíz plusz egy hasznos tudnivaló és érdekesség a Braille-írásról

Az alábbiakban 10 + 1 hasznos információt és érdekességet osztunk meg a vak emberek írásrendszeréről, így is tisztelegve Louis Braille emléke előtt halálának százhetvenedik évfordulója alkalmából.

1. Louis Braille (1809-1852.) mindössze tizenhat éves volt, amikor a Párizsi Vakok Intézete növendékeként kidolgozta a később róla elnevezett pontírást. Addig a vak diákokat a latin betűk domború változatának segítségével tanították olvasni, ami a pontírásnál lényegesen nehézkesebb volt, önálló írásra pedig szinte egyáltalán nem adott lehetőséget. A pontírás megjelenését az intézet tanárai körében kezdetben hatalmas ellenállás fogadta. Ugyanilyen okok miatt Európa számos országának speciálisan vak gyermekek számára létrehozott tanintézeteiben is csak nagyon lassan terjedhetett el.

2. A Braille-írás nem csak szöveges tartalmak, pl. irodalmi művek, tananyagok, újságok, stb. vak emberek számára történő hozzáférhetővé tételére alkalmas, hanem kották, matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is.

3. A Braille-karakter hat pontból áll, amelyek egy álló téglalap alakú cellában, két oszlopban és három sorban helyezkednek el. A pontok különféle kombinációban való kidomborításával összesen 64 fajta karakter hozható létre, ami a közelmúltig többnyire elég volt a betűk és írásjelek megalkotásához.

4. A Braille nem egy külön nyelv, hanem az egyes nyelvek karakterkészletének speciális írásrendszere. Ennek megfelelően a különböző nyelvek Braille-karakterei között is lehetnek eltérések, ezért mindig ügyelni kell arra, hogy pontírásos anyag szerkesztésekor az adott nyelv Braille-ábécéjét használjuk.

5. A magyar Braille-karakterkészletben a kettősbetűket, pl. gy, sz, stb. önálló karakter jelöli, ugyanakkor nincsenek külön-külön kis- és nagybetűk, ez utóbbiakat egy “nagybetűjel” előzi meg. A számjegyeket is betűk jelölik, pl. az a-betű az 1-es, a b a 2-es, stb., ebben az esetben viszont ezeket egy ún. számjel előzi meg.

6. A Braille-karakterek mérete és azon belül a pontok egymástól való távolsága állandó és szabványban rögzített, ami megfelel a tapintó ujjbegy nagyságának a minél hatékonyabb érzékelés érdekében. A Braille-betűket tilos nagyítani vagy kicsinyíteni!

7. A Braille-feliratok információközlő funkciója igen korlátozott, hiszen a normál írott szöveggel ellentétben csak akkor találkozik vele a felhasználó, ha azt tudatosan keresi, vagy ha véletlenül “rátapint”. Éppen ezért nem túl hatékony pontírásos feliratokkal tájékoztatni, pl. ezért nincs értelme Braille-utcanév- vagy irányítótáblákat készíteni.

8. A Braille-írás nagyon helyigényes, így például a pontírásban nyomtatott könyvek mérete többszöröse a sík-nyomtatott változatokénak. Braille-nyomtatásban Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye 11, Tolsztoj Háború és békéje pedig 58 vaskos a/4-es formátumú kötetet tesz ki.

9. A pontírás nem csak hagyományos módon, papíron van jelen a mindennapokban. A XXI. századi technológiák számos lehetőséget adnak a Braille-írás használatára, így például léteznek Braille-kijelzők, számítógéphez csatlakoztatható Braille-nyomtatók és egy átlagos okostelefon kijelzőjén is írhatunk majdnem ugyanúgy, mint egy hagyományos Braille-írógépen.

10. A Braille-írással az átlagember a hétköznapokban leggyakrabban a gyógyszeresdobozokon találkozhat, de rábukkanhatunk a liftek kezelőpaneljén, egyes élelmiszerek / higiéniai termékek csomagolásán, illetve tapintható köztéri maketteken is.

+1. A Braille-írás kétszáz évvel a feltalálása után sem tekinthető elavultnak. A vak emberek számára a mai napig a pontírás jelenti a valódi írásbeliséget, aminek ékes bizonyítéka, hogy sokan még ma is ennek segítségével tanulnak idegennyelvet, illetve a helyesírás megtanulásában és szinten tartásában is kiemelkedő a jelentősége annak, hogy valaki használja-e a Braille-t. (Németh Orsolya – MVGYOSZ. szakmai vezető)