Vakoknak tanít önvédelmet a harcművész

Dr. Kátay-Németh Vilmos öröklött szembetegsége következtében 1989-ben veszítette el látását. Vakon kezdett önvédelmet tanulni, 2005-ben fekete öves aikido mester lett, majd 2014-ben thai boksz edzői képesítést szerzett. Miután kétszer próbálták meg – sikertelenül – kifosztani az utcán, vak emberek számára is elsajátítható önvédelmi módszert fejlesztett, melyet Fehér kardnak nevezett el, és már évek óta oktat látó és nem látó tanítványainak. „A harcművészetekkel én még látó gyerekként kezdtem foglalkozni különböző harcművészeti filmek hatására” – meséli Kátay-Németh Vilmos. Tizenhat éves korában vesztette el a látását, és akkor úgy hitte: a harcművészettől is örökre búcsút vett. „Egyik éjszaka éppen hazafelé tartottam egy barátom születésnapi bulijáról, amikor megtámadtak, ám egy régről ismert karate rúgással sikerült hatástalanítanom a támadót. Ekkor ébredtem rá, hogy vakon is meg kell védenem magam.” Ettől kezdve tudatosan kereste a lehetőséget, először az aikidóval foglalkozott. „Ez látássérültek számára is elsajátítható harcművészet, mivel a gyakorlást mindig csukló-, könyök-, vagy vállfogásból kezdjük.” Hamar kiderült azonban, hogy ez nem elegendő, hiszen a hétköznapi helyzetekben ritkán biztosított az ilyen tiszta kontaktus, ekkor kezdett el más harcművészetekkel is aktívan foglalkozni. Azóta kifejlesztett egy speciális módszert vak és gyengén látó emberek számára, amelyet Fehér kardnak nevezett el. „Ez a technika abszolút specifikus, a különböző általam ismert, tanult harcművészeti ágak azon elemeit ötvözi, amelyekről úgy gondoltam, hogy vak emberek is meg tudják csinálni, ez többnyire közelharc technikákat jelent. A lényeg, hogyha megtámadnak valakit, akkor hatástalanítani tudja az ellenfelét, és miután a földre terítette, elővehesse a telefonját, és képes legyen segítséget hívni.” „A vakok szövetségében napi 3-4 esetről számolnak be, mely során látássérülteket támadnak meg az utcán, és próbálnak meg kifosztani. Így sokan a bevett útvonalaikon már mellőzik a fehér botot, hogy ne váljanak könnyű prédává” – meséli. Ezért is tartja fontosnak az önvédelmi technikák elsajátítását. „Én az utcára nevelem őket, tanítom őket esni, kelni, megfogni a másikat, védeni önmagukat.” Az edzések ugyanakkor integráltak, látók is részt vesznek rajta. Most azonban ismét teremgonddal küzdenek, eddigi gyakorlóhelyükről kirakták őket, így most átmenetileg szünetelnek az edzések. „Nehéz megfelelő helyet találnunk, hiszen én az edzéseket ingyen tartom, nem tudunk terembért fizetni, ugyanakkor speciális szükségleteink vannak: tatami, biztonsági felszerelés” – sorolja a nehézségeket. Nemrég úgy döntött: indul a belgiumi Lommel-ben május 3-án rendezett Inkluzív Karate Európa Bajnokságon, amelyen tíz ország százhatvan fogyatékkal élő versenyzője áll rajthoz. Célja, hogy formagyakorlatával felhívja a figyelmet a vak és gyengén látó emberek számára kifejlesztett speciális önvédelmi módszerére. Forrás: Infó Rádió – Seres Gerda