Végrehajtás alá vonható-e a nyugdíj és a rokkantsági járandóság?

Gyakran előfordul, hogy egy magánszemély eladósodik, aminek egyenes következménye lehet, hogy jövedelmét, illetve vagyontárgyait végrehajtási eljárás alá vonják. Kérdés, hogy hogyan alakulnak a végrehajtási szabályok nyugdíj és a megváltozott munkaképességűek ellátásai (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, valamint kivételes rokkantsági ellátás) esetében.

A végrehajtási szabályok értelmében az adós (azaz akinek vagyona, jövedelme tekintetében a végrehajtási eljárás folyik) társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, táncművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

Ez azonban csak az általános szabály, ugyanis bizonyos esetekben a levonás magasabb is lehet. A végrehajtási törvény értelmében a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj, illetve jogalap nélkül felvett nyugellátás esetében.

Több letiltás esetén a levonás szintén a nyugellátásnak legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Hasonlóan alakul a végrehajtás szabálya, ha az adós valamely megváltozott munkaképességű személyeket megillető járandóságban részesül (rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás, valamint kivételes rokkantsági ellátás).

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból – a nyugdíjhoz hasonlóan – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. Azonban a levonás az ellátás legfeljebb 50 százalékáig terjedhet gyermektartásdíj és a megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás tekintetében. Több letiltás esetén szintén irányadó az a szabály, hogy a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Forrás:kamaraonline.hu-n megjelent Rátkai Ildikó ügyvéd szakértői válasza.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.