Vérnyomásmérés: sokan nem is tudják, hogy rosszul csinálják

A magas vérnyomás a magyarok jelentős részét érintő probléma, ami hiába tünetmentes, súlyos és maradandó károkat tud okozni a szervezetben. Vérnyomásukat mégis kevesen mérik rendszeresen, és még kevesebben helyesen. A 24.hu most induló, A csendes gyilkos című sorozatának első részében szakértő segítségével mutatja, hogyan lehetünk biztosak benne, hogy nem hibázunk a mérés közben. A magas vérnyomás egy […]

A magas vérnyomás a magyarok jelentős részét érintő probléma, ami hiába tünetmentes, súlyos és maradandó károkat tud okozni a szervezetben. Vérnyomásukat mégis kevesen mérik rendszeresen, és még kevesebben helyesen. A 24.hu most induló, A csendes gyilkos című sorozatának első részében szakértő segítségével mutatja, hogyan lehetünk biztosak benne, hogy nem hibázunk a mérés közben.

A magas vérnyomás egy rendkívül gyakori betegség, és nem csak az idősek körében. A 18-40 éves korosztályban is minden negyedik embert érint, a kor előre haladásával pedig egyre többeket. Bár ma már könnyen hozzáférhető eszközeink vannak a kiszűrésére, az érintettek mintegy fele mégsem részesül kezelésben, egy részük azért, mert nem is tud a betegségéről.

A magas vérnyomást (hipertónia) sokszor csendes gyilkosnak szokták nevezni, és nem ok nélkül. Jelenlétéről gyakran egyáltalán nem árulkodnak tünetek, pedig súlyos, életveszélyes károkat is képes okozni a szervezetben. Felismeréséhez fontos a vérnyomás rendszeres mérése, ám még emellett is észrevétlen maradhat, ha nem megfelelő módon végezzük a méréseket. Lapunk Dr. Jenei Zsigmond Máté kardiológus segítségével járta körbe, mi kell ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a vérnyomásunkról, és milyen gyakori hibákat kell elkerülni mérés közben.

Egy mérés nem mérés
Sokan legfeljebb évi egyszer találkoznak vérnyomásmérő készülékkel, a kötelező üzemorvosi vizsgálat alkalmával, ez azonban korántsem elég ahhoz, hogy valakinél felismerjék a hipertóniát. A vérnyomás ugyanis folyamatosan változó paraméter, amely a napszaktól, valamint különböző külső és belső tényezőktől függően is ingadozik.

Egy mérés semennyire sem elegendő. Ha szeretnénk pontosan meghatározni a vérnyomást, ahhoz három mérés szükséges egymás után, a mérések között 1-2 perc pihenőt tartva. Az első mért érték nem számít, a második és harmadik értékeket kell átlagolni, így születik meg a releváns vérnyomásmérési érték – árulta el Jenei Zsigmond a 24.hu-nak.

Ha az így kapott érték 130/85 fölött van, akkor érdemes később is ellenőrizni, mert az már emelkedett vérnyomásnak számít. Normális vérnyomásról 130/85-ig beszélhetünk, emelkedett normális vérnyomásról pedig 140/90-ig, az efeletti értékek már magas vérnyomásnak, hipertóniának minősülnek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az idősebbeknél gyakori a vérnyomás szélsőséges ingadozása, olykor 180 fölötti, máskor pedig 90 alatti értékek is kijöhetnek. Ezért érdemes naponta többször, különböző napszakokban is méréseket végezni, az eredményeket pedig megmutatni egy orvosnak. Mérés közben emellett számos tényezőre oda kell figyelnünk, különben akár téves eredményt is kaphatunk.

Ezeket a hibákat kerüljük
A helyes vérnyomásméréshez az első lépés a nyugalom. A mérés előtti 30 percben kerüljük a koffeint, a dohányzást, a megterhelő testmozgást és stresszt is, ezek ugyanis megemelhetik a vérnyomást. Egy ideális vérnyomásmérés csendes szobában, öt perc nyugalmat követően történik. Fontos, hogy a helyiség ne legyen se túl meleg, se túl hideg. Ne legyenek zavaró tényezők, ne szóljon a tévé, a rádió, ne nézzük mérés közben a telefont – fogalmaz a kardiológus.

Hozzátette, kiemelten fontos, hogy a mérés mindig ülőhelyzetben történjen, az ember ne rakja közben keresztbe a lábát, a felfújható mandzsettát pedig a szív magasságában rakja fel a felkarjára úgy, hogy az ne legyen se túl szoros, se túl laza. A karnak a mérés ideje alatt az asztalon kell nyugodnia, nem szabad a levegőben tartani, lógatni és az ölünkbe, lábunkra tenni sem.

Ez azért lényeges, mert a kar nem megfelelő helyzete torzíthatja a mérési adatokat. Egy 2024-es tanulmány szerint a kar lógatásától átlagosan 6,5/4,4-el nőtt meg a mért érték, ölben pihentetett kar esetén pedig 3,8/4-gyel. Ez jelentős eltérésnek számít, egy ennyire hibás mérés akár ahhoz is vezethet, hogy olyan gyógyszereket írjanak fel valakinek, amelyekre nincs is szüksége. Alábbi galériánkban bemutatunk néhány rossz gyakorlatot, amit érdemes elkerülni:

Mikor kell vérnyomást mérni?
Sokan csak akkor kezdenek el vérnyomást mérni, amikor valamilyen erre utaló tünetet tapasztalnak, például gyakori fejfájást, szédülést, ám ekkor már lehet, hogy túl késő, és a szervezetünk nehezen gyógyítható vagy visszafordíthatatlan károsodásokat szenvedett. Hiszen a vérnyomás akár éveken át is emelkedhet úgy, hogy nem észlelünk belőle semmit.

Dr. Jenei Zsigmond szerint ezért fontos lenne, hogy mindenkinek – még a fiataloknak is – legyen otthon vérnyomásmérő készüléke, és azt időnként használja is. Ma már sok okosóra és egyéb viselhető eszközön is található vérnyomásmérő funkció, az orvos azonban ezek megbízhatóságáról nincsen meggyőződve. Mint mondja, az összes szakmai irányelv a felkaron történő mérést tekinti mérvadónak, ezért ilyen műszer beszerzését ajánlja.

Ezek megfizethető áron elérhetők, ám a 70 év felettieknek azt javasolja, ruházzanak be inkább drágább eszközre, amely a pitvarfibrillációt is képes kiszűrni. Ez az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet gyakran a magas vérnyomás okoz, és sokszor el is lehet csípni egy jobb minőségű vérnyomásmérővel. Azok a készülékek, amelyek képesek a kimutatására, általában „AFib” felirattal vannak megjelölve.

(megjelent: 24.hu, 2025. október 26.)

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.