10+1 kérdés Fenyvesi Zoltán

1992. augusztus 12-én született Budapesten. A Metropolitan Egyetem PR és marketing szakán diplomázott. 2013-2015: a ParaDance kerekesszékes tánccsoport tagja. 2016-ban Till Attila Tiszta szívvel című mozifilmjében főszereplő, 2019-ben a Tanár című televíziós sorozatban vendégszínész. Rendszeresen szerepel reklám- és jótékonysági kampányokban,a Suhanj! Alapítvány nagykövete, szemlélet-formáló futóversenyek állandó résztvevője. „Wheelchairguy” néven vált ismertté, mint paramaratonista: hand-bike-kal teljesítette […]

1992. augusztus 12-én született Budapesten. A Metropolitan Egyetem PR és marketing szakán diplomázott. 2013-2015: a ParaDance kerekesszékes tánccsoport tagja. 2016-ban Till Attila Tiszta szívvel című mozifilmjében főszereplő, 2019-ben a Tanár című televíziós sorozatban vendégszínész. Rendszeresen szerepel reklám- és jótékonysági kampányokban,a Suhanj! Alapítvány nagykövete, szemlélet-formáló futóversenyek állandó résztvevője. „Wheelchairguy” néven vált ismertté, mint paramaratonista: hand-bike-kal teljesítette a 42 kilométeres New York-i, illetve a berlini maratont.

1. Mi a legkedvesebb gyerekkori emléke?

A legkedvesebb, amikor péntekenként a Pető intézeti óvoda helyett átmehettem az apai nagymamámhoz. Nem volt kötelező a délutáni alvás, és nonstop nézhettem a Cartoon Network és a Nickelodeon tévécsatornákon a rajzfilmeket… Nagyinál mindig jó volt gyereknek lenni, nagyon elkényeztetett, és ezt teszi a mai napig.

2. Ki volt élete első szerelme?

Míra, az egy évvel idősebb, barna hajú ovis-társam volt az első „nagy” szerelmem.

3. Mi az, amit az életben a saját kárán tanult meg?

Elsőre az ugrik be, előfordult, hogy rosszul fogalmaztam meg egy kritikát, valójában jobban végiggondolhattam volna, mit mondok. A másik, amit megtanultam a maratonok kapcsán, hogy komolyabban kell vennem a felkészülési időszakot, mert lehet, hogy becsületből végigtekerem a futamot, de utána halálosan kimerülök.

4. Mit bánt meg utoljára?

Az időbeosztással akadnak gondjaim, a minap például egy órát vezettem oda-vissza egy kb. húszperces érzékenyítő előadás miatt, majd ugyanazon a délutánon már az ország másik végébe kellett leutaznom. Sokszor nem hagyok magamnak kellő pihenőidőt, erre jobban odafigyelek majd.

5. Kitől kellene bocsánatot kérnie és miért?

Az egyik barátnőmmel még a gimiben lettünk jóban, de évekkel ezelőtt csúnyán összevesztünk. Gyakran eszembe jut, hogy ha bocsánatot kérnék, vajon menthető lenne-e még a kapcsolat. Nyilván nem tesszük mérlegre, de hiszem, hogy egy barátság adok-kapok elven működik.

6. Hogy nézne ki egy tökéletes napja?

Az álomnapot újra Los Angelesben tölteném, mert lenyűgözött a hely klímája, akadálymentessége, az emberek közvetlensége. A baráti társasággal lemennénk a partra, ennék egy húsmentes burgert, élveznénk a jó időt. Mivel sitcomrajongó vagyok, este vígjátéksorozatot néznék. Most például nagyon szeretem a Grace and Frankie című sorozatot, ami két hetven fölötti hölgyről szól, akik vállalkozást indítanak.

7. Hol ette életében a legjobbat?

A chicagói Chipotle-ban két hatalmas, mexikói burritót. Imádok sokat és finomat enni, erre sosem sajnálom a pénzt.

8. Kinek/minek a hangját szereti legjobban?

Gyerekkorom egyik kedvence a Walt Disney-féle Herkules-rajzfilm volt, a szinkronos változatban Hádésznak Kulka János kölcsönözte a hangját. Amikor felnőttként személyesen találkozhattam vele, csak mosolyogva néztem rá, mint egy kisgyerek, és közben azt kívántam magamban: „me-sééélj mééég”!

9. Mit változtatna meg a világon, ha bármit megtehetne?

Klisésnek tűnhet, de az egyenlő bánásmódot, elfogadást tenném magától értetődővé. Olyan jó lenne, ha egy szórakozóhelyen nem lépnének oda azzal, hogy „Milyen ügyes vagy, hogy mozgássérültként is eljöttél bulizni”. Miért ne lehetne ez természetes, mint bárki másnál?

10. Van olyan álma, ami még nem valósult meg?

Idehaza szívesen vállalnék még filmes szerepeket, vagy akár műsorvezetést. A másik álmom, amivel jó ideje kacérkodom, hogy kiköltözzek Amerikába. Természetesen magammal vinném anyukámat is, mert mindkettőnknek nagyon tetszett a kinti mentalitás, hogy nem kell küzdeni a legkisebb dolgokban is az akadálymentességért, és lássuk be, tízezer kilométer távolságból mace-rás lenne egy családi látogatásra hazaugrani.

+1 Ha van mennyország, hogyan fogja köszönteni az Úristen a túloldalon?

A mennyországba vezető lépcső mellett remélem, hogy lesz mozgó járda is… Jólesne, ha Isten azt mondaná: „Megérte, hogy leküldtelek a Földre.”

(megjelent: Nők Lapja, 2019. 05. 08)

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .