Kilencezer óra hőse

Shakespeare, Moliére, Mikszáth, Molnár darabjaiban játszott, Tolnay Klári és Darvas Iván partnere volt a színpadon. Kéttucatnyi mozi- és tévéfilmben, sorozatban szerepelt, olyanokban is, mint a Jó estét nyár, jó estét szerelem és a Robog az úthenger. A Szomszédokban ő Kenéz elvtárs, a nyomdai művezető. Híres versmondó, szinkronhang, a főiskola beszédtanára évtizedekig: gyönyörű, mély orgánuma eltéveszthetetlen.
Bodor Tibor (1921-2000) megbecsült, sokat foglalkoztatott színművész volt. Fölfoghatatlan, hogyan fért bele az életébe, hogy kilencezer órányi szépirodalmat olvasson fel hangszalagra vakoknak. Ez nettó 375 nap, de hát mégse lehet megszakítás nélkül felolvasni több mint egy éven keresztül. „Csak” hétfőtől péntekig, napi nyolc órával számolva négy és fél év jön ki – ennyi szabadidejét áldozta a nemes célra.

„Időmágus volt”, meséli e kivételes emberről az unokája, Puskás Kata Szidónia. Tőle tudom, hogy Bodor Tibor először gyerekként, vak nagyapjának olvasott fel az újságból. Harminchét éven át (1961-98) reggel hatra járt a Vakok Intézetébe, de előtte még bevásárolt a Csarnokban. Előfordult, hogy a próbák, a szinkron és az esti előadás között verset mondott mentősöknek, zsűritag volt szavalóversenyen vagy imádott bélyeggyűjteményét rendezgette.
A háború végén malenkij robotra hurcolták, színjátszókört alapított az orosz fogolytáborban. Sorstársai emlékkönyvben köszönték meg neki, hogy segített túlélniük. Már ifjan sem a magamutogatás vonzotta a pályára; egyik utolsó interjújában úgy fogalmazott, „őrületes lelkesedéssel” akart tanítani, nevelni. Ontotta magából a történelmi anekdotákat a Madách Színház büféjében, a Rádió Pagodájában, családi összejöveteleken. Szenvedélyesen, élvezettel olvasott, néha könyveibe menekült.
Nyolcezer kötetes házi könyvtárából sokszor személyes kedvenceit választotta: az Odüsszeiát, rengeteg Jókait és Gárdonyit; Voltaire-1, Dosztojevszkijt, Dumas-t;

Móricztól a többi között a komplett Erdély-trilógiát, Széchenyi gróf naplóját, Babitsot és Kosztolányit, mindkét Tolsztojt, Tamási Áront, Thomas Mannt, Rejtőt, García Márquezt, Joseph Hellert, Esterházy!, Woody Allent – külön újságoldal kellene mindet fölsorolni is. 514 könyvet keltett életre, 409 digitalizálva ma is hallgatható.
Örömhír, hogy küldetését folytatja a Bodor Tibor Kulturális Egyesület. Önkéntesek bővítik a látássérültek könyvtárát, köztük az idézett unoka, az egyesület vezetője. Erdélyben, Ausztriában, Angliában is vannak közreműködők, a magyar nyelv és az irodalom szeretete köti össze őket. Egyébként készül már a hangoskönyv Lionel Shriver Beszélnünk kell Kevinről című vérfagyasztó regényéből is, a bennfentes értesülés forrása a sógornőm, aki felolvassa. Jelentkezőket várnak a projektbe online: www.bodortibor. hu.
A száz éve született Bodor Tibor egy zajos évszázad hőse volt. Tiszta hang, amikor a civilizált emberi szót elnyomta a bombák robaja, túlharsogták a fülsértő orwelli hazugságok. Különben mit gondolnak, kinek a hangján szól az Állatfarm, az 1984?

(megjelent: Népszava, 2021.02.03.)