Krémes – vakon rémes?

Klasszikus vagy francia krémest, mousse tortát például nagyon nehéz enni, mivel a krém nagyon lágy, nehéz a villával érezni, viszont annál könnyebb szétkenni. A francia krémes vagy a dobos torta roppanós tetejét célszerű az evés megkezdése előtt, kézzel leemelni, és külön elfogyasztani, esetleg egy szalvétára helyezni, és a sütemény elfogyasztása közben harapni belőle.
Lássuk, hogyan lehet látás hiányában süteményt enni!
– Evés előtt a villa hegyével, esetleg diszkréten az ujjunkkal győződjünk meg arról, hogy a süteményen van-e fólia vagy papír kapszli. Ha igen, ezt kézzel távolítsuk el, és csomagoljuk szalvétába. A fóliát semmiképpen se hagyjuk a tányéron, mert a levágott falatra vagy a villára ragadhat, és jól összekenhetjük magunkat vele.
– A tortaszeletet fektessük el, és a tányért fordítsuk úgy, hogy a torta lapos vége nézzen hat óra felé (hasunk irányába), vastag, külső része pedig tizenkét óránál legyen. Mindig a hozzánk közelebbi, lapos végénél kezdjük el a vágást. A levágott falatot igyekezzünk azonnal elfogyasztani. Ne vágjunk le egyszerre több falatot, mert azokat nehézkes lehet később megtalálni, és a villára juttatni.

Kép: Eszterházy tortaszeletek villával, tányéron.

– A villát domináns kezünkben tartva eszünk, így – ha szükséges – másik kezünk mutató ujjával diszkréten a villára tolható egy-egy falat. Azt is megtehetjük, hogy kérünk még egy evőeszközt – kiskanalat vagy villát – így két evőeszköz segíti a tányéron való tájékozódást, és a falatok helyzetének nyomon követését. A cél, hogy megtanuljunk egyetlen villával enni. Ám inkább segítsünk magunknak egy ujjal vagy plusz evőeszközzel, minthogy ne tudjuk a falatot a villára juttatni, és esetleg kiessen a tányérból.
– A tányéron szétpotyogott süteménydarabokat úgy gyűjthetjük össze, hogy a villát lefektetjük a tányéron – mintha le akarnánk helyezni. Hátoldalát a darabkákra nyomkodjuk, amik nagy eséllyel ráragadnak.

Vannak sütemények, amelyeket bátran megfoghatunk kézzel, szalvétával – ilyenek a piték, linzerek, muffinok, amiket egyébként egyáltalán nem könnyű villával enni. Egy lekváros linzerkarika vagy ischler kemény, nehéz lehet elvágni, a benne lévő lekvár viszont könnyen kenődik. Hasonló a helyzet a gyümölcsös pitékkel is. Elegánsabb cukrászdában vagy étteremben látó emberek pitét, rétest jellemzően villával fogyasztanak. Vakon ezeket villával enni nehézkes, mivel a vékony tészta könnyen széthullik, a töltelék puha. Érdemes lehet ezért ezeket is szalvétával megfogni, és harapni.

Jóval egyszerűbb a dolgunk a pohárdesszertekkel, viszont a kehelyben felszolgált fagylalt esetében néhány dologra érdemes figyelni: a fagylaltkelyheket gyakorta díszítik rolettivel, ostyával, tejszínhabbal, esetleg nem ehető díszekkel. Evés előtt kanalunkkal óvatosan térképezzük fel a kehely tetejét és tartalmát, és a díszítő elemeket emeljük le róla. Ha nagyon kemény a fagylalt, nehéz lehet kanalazni, ilyenkor érdemes egy kicsit várni, míg puhulnak és kanalazhatóvá válnak a gombócok.

Evés végeztével mindenképpen töröljük meg a kezünket és szánkat szalvétával vagy nedves törlőkendővel – akár rá is kérdezhetünk, nem vagyunk-e maszatosak -, hogy ne sétáljunk egész nap csokis szájjal.

(Dr. Gombás Judit)

A téma iránt érdeklődő látóemberek számára ajánljuk a Vakrepülés Színtársulat Láthatatlan cuki rendezvényeit, ahol kitudják próbálni a sütemény evést látás nélkül :).