Van igény a kultúra akadálymentesítésére

Jelenleg Magyarországon több mint 80 ezer látássérült él, akiknek nemcsak a mindennapi nehézségekkel kell szembenézniük, de sajnos egyelőre a kultúrafogyasztásra is korlátozott lehetőségeik vannak. Ugyan a hangoskönyvek és a képernyőolvasó programok terjedése segíti a korlátok lebontását, de az idősebb korosztály számára továbbra is a televízió és a rádió jelentik a kultúrafogyasztás elsődleges csatornáit. Szerencsére mára egyre több szervezet fordít figyelmet erre: jó néhányan foglalkoznak például színházak látássérülteknek szóló akadálymentesítésével, valamint narrált kiállítások is vannak. A legnagyobb nehézséget ezeknek a szolgáltatásoknak a bevezetése, illetve a célcsoporthoz való eljuttatása jelenti – mondta el Pethes Ágnes az AKKU képviseletében. A mi célunk ezzel a vetítéssel az volt, hogy segítsük egy új műfaj, az audionarráció magyarországi megszületését, és minél szélesebb körben való hazai terjedését. Ennek érdekében közel 100 látássérültekkel foglalkozó szervezettel vettük fel a kapcsolatot.

Egy film, egy hét
Az eddig legismertebb hazai narrált mozi a Vakvagányok volt, amely Tímár Péter nevéhez fűződik. A nagy siker ellenére nem terjedt el a műfaj, mindössze két film, a Zimmer Feri 2, valamint a Legyetek jók, ha tudtok érhető el itthon audionarrációval DVD-n, illetve online. Ennek egyik oka, hogy az audionarráció elkészítése komoly technikai hátteret, valamint idő- és energiaráfordítást igényel: a narráció hangsávjának rögzítésekor, a vágáskor és az utómunkák során is profi stúdióra van szükség, egy film narrációja pedig legalább egy hét megfeszített munkával készül el.

A tanú újra bizonyított
Bacsó Péter filmklasszikusának narrációja az AKKU és a Vidanet együttműködésének köszönhetően született meg. A november 6-án a győri Gyermekek Házában tartott bemutató különlegessége, hogy a látássérültek számára akadálymentesített vetítés nyilvános volt, párbeszédre hívva az érintett célközönséget. „Nem titkolt célunk volt, hogy széles körű, szakmai hatástanulmány készüljön az itthon még gyerekcipőben járó audionarrációval kapcsolatban – emelte ki Pethes Ágnes. A kezdeményezés visszhangja nagyon pozitív volt, több szervezet jelezte, hogy örömmel együttműködne. A vetítés közel teltházzal zajlott: több mint százan jöttek el, a nézők fele látássérült volt, Budapestről és Székesfehérvárról is érkeztek érdeklődők, ami azt mutatja, hogy nagy igény mutatkozik a kultúra akadálymentesítése iránt.

Ezt nem csak a számok mutatják. Németh Kinga, aki maga is látássérült, így mesélt a vetítésről: Pár éve segítek egy fiatalembert, aki baleset következtében csőlátással és memóriazavarral küzd. Moziba, színházba, hangversenyekre kísérem el. Mindez élmény neki, ugyanakkor sokszor előfordul, hogy az előadás közben megbök, az óráját nézi. A tanú bemutatóján azonban csoda történt! A másfél órás filmet úgy nézte végig, hogy egyszer sem nézett az órájára. Véleményem szerint, ha ilyen hatást érünk el egy-egy embernél, már megérte.

Ezúttal ugyan az akadálymentesítés részlegesen, látássérültek számára valósult meg, a kezdeményezés hosszú távú célja, hogy mindenki számára megteremtse a kultúra korlátlan fogyasztásának lehetőségét.

Ezeket is olvassa el:

Teljesen megújul a fekvőbeteg-ellátás

Adományokat vár a Karácsonyi Angyalvár

A Péntek Lajos Alapítvány pályázata

Időskori látássérültek aktív tanulása

Így főznek a vakok

Csaknem 18 milliárdból akadálymentesítenék a 3-as metró aluljáróit