Görbe tükör a rokkantak helyzetéről

Hamarosan véget ér ez az esztendő is. December hónapban van az emberi jogok és a fogyatékosok világnapja is. Mindkettő arra emlékeztet, hogy öt évvel ezelőtt milyen sikeres volt a kormány rokkantak elleni kampánya, hiszen a társadalom hitt a kormány-kommunikációnak és közömbös maradt a kiszolgáltatott helyzetben lévő rokkantak sorsa iránt.

http://m.blog.hu/…esszek.jpg

Azt harsogta a kormány-kommunikáció, hogy egész Európában, hazánkban a legmagasabb a rokkantak létszáma, ami persze nem volt igaz.

Mostanában már arról sem hallunk, hogy hány rokkant kap még pénzellátást, vagy hányat eresztettek szélnek az ellátórendszerből. A kutyát sem érdekli, pedig a rokkant is ember. Utoljára, 2015. évi januári adatokról beszélt Rétvári Bence államtitkár, amikor 140 ezer fő rokkant ellátottat említett, és 90 ezer fő rehabilitációs ellátottat, akik aktív életkorú rokkantként pénzellátásban részesültek. Milyen pénzellátásban? Olyanban, hogy abból éhen lehet halni.

A felülvizsgálatukról szóló statisztikák 2013. január óta már nem publikusak, így valójában nehéz még a szakembereknek is megsaccolni azt, hogy hányan lehetnek most a rokkantak. A társadalom szeme elől, szinte észrevétlen lettek kitessékelve az ellátórendszerből, mert másként szól a kirakati; statisztikai, és más számokat mond maga az élet valósága arról, hogy a rokkantak közül hányan kapnak még pénzellátást.

Most, hogy a nyugdíjszerű ellátások a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerültek, ott is megtalálható a 2017. évi, első félévi nyugdíjszerű ellátások közötti létszámnál a rehabilitációs és rokkantellátottak száma, csakhogy az a szám nem csak az aktív életkorú rokkantellátottak számát mutatja. Abban a létszámban benne van a már öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantellátottak létszáma is. Azoké, akik nem szereztek elég szolgálati időt a nyugdíjjogosultsághoz és életük végéig rokkantellátást kapnak. Nyugdíj helyett, nyugdíjszerű ellátásban részesülnek ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantak.

Ez ilyen formában rendkívül torzítja a statisztikát, hogy egyetlen soron ömlesztve hozzák le a rehabilitációs és rokkantellátásban részesülők létszámát, akik közül a nagyobb fele az ellátottaknak már öregségi nyugdíjkorhatárt is betöltött rokkant.

A 2017. júniusi állománystatisztikai létszám alapján látható, hogy kb. 348 ezer fő rehabilitációs és rokkantellátottról írnak, miközben a valóságban már ennek a létszámnak csak a kisebb felét alkotják az aktív életkorú rokkantak.

Jó lenne megtudni, hogy, ha ez így van, akkor ki is mond igazat? Rétvári Bence államtitkár szavahihetősége, vagy a MÁK adatközlése körül nem stimmel valami?

Sosem gondoltuk volna, hogy ennyire nehéz az emberi sorsokat eldöntő kormánytagoknak és hivatalos szerveknek a matematika szerinti tényekről világosan beszélni, és korrekt módon tájékoztatni az embereket az aktív életkorú rokkantak létszámáról.

Egyetlen szó sem hangzik el arról sehol, hogy egész Európában egyedülálló módon a magyar rokkantaktól vonták el a rokkantsági nyugdíjukat. Ez persze Brüsszelnek és Strasbourgnak is magyar belügy. Arról sem esik egyetlen szó sem, hogy segélyszintre süllyesztették le az érintettek közül sokaknak a pénzellátását. Ha ebből a pénzből éhen hal uniós állampolgárként a magyar rokkant, akkor ez is „belügy”, illetve „magánügy”.

A sajtóhírek és a statisztikák szerint, a kormány által példaként sokat emlegetett 5,5 millió lakosú Szlovákiában 230 ezer rokkant van. Az arányuk 4,2% az össz- lakossághoz képest. A 40 milliós lakosú Lengyelországban pedig 1,1 millió rokkant van, mely 2,7% arányt mutat. Szerbiában pedig a rokkantak össz- lakossághoz viszonyított aránya 7% körüli arányt mutat. Hazánkban ez az arány mára már csak kb. 1,5% arányú lehet a számításaink szerint. A MÁK statisztikája szerint is hazánkban mindössze 3,5% mértékű a rehabilitációs, – és rokkantellátottak aránya az össz – lakossághoz viszonyítva.

A görbe tükörben torz az a kép, melyet a kormány-kommunikáció maga elé tart, a rokkantak helyzetéről. Nyugdíjgaranciát ígértek értékálló nyugdíjemeléssel a 2010. évi választási kampányban a most hatalmon lévők. Helyette nyugdíj-jogfosztást kaptak. Sőt, csak segélyes pénzeket kaptak a soros felülvizsgálatuk után a rokkantak közül sokan. Nem a betegségbe, hanem a nélkülözésbe halnak majd bele. A nincstelenség és a nyomor miatt van, akik nem élik meg az öregségi nyugdíjkorhatárt sem.

A 2018. évi országgyűlési választásokra gondolva, nem ártana újra átgondolni az egykori ígérgetéseket és a szavahihetőség fogalmát. Magyarország ugyanis világszínvonalon teljesített a rokkantellátottak létszámának és pénzellátásának a megnyirbálásában. 2015. március 1.-től a kormány megszüntette a méltányossági közgyógy ellátást, a lakhatási támogatást, és a szociális segélyezési rendszer 2018 utáni felszámolását tűzte a zászlajára.

Az Alaptörvény szerinti szülőtartást a rokkantak családján kezdték el tesztelni és 2016. évtől már a nyugdíjasok gyermekeire is kiterjesztették. A munkaalapú társadalomban a rokkantakat is munkára fognák. A munkaerőhiányt pedig velük és a nyugdíjasokkal enyhítenék. Ha a kieső rokkantévek miatt kevés lesz a nyugdíj, akkor irány a nyugdíjas szövetkezet, ahol kiegészíthetik a jövedelmüket majd a túlélésre vágyó rokkantak és a kisnyugdíjasok. Sőt, ha a dolgozni kénytelen rokkantak és a nyugdíjasok bebizonyítják, hogy még dolgozni is bírnak, hogy éhen ne haljanak, akkor jöhet a 70 éves nyugdíjkorhatár?

Marad a mindhalálig munka, és a túlélő show. A szociális temetés elhalasztása sem várat sokáig magára, mert a szegények és a krónikus betegek 2018 után maguk áshatják a sírjukat is. Főleg, ha marad a kormány, mert csak egyszavas kampányuk volt 2014-ben is. Az, hogy: Folytatjuk.

Ha ez így folytatódik, semmi jóra nem számíthatnak rokkantak, de a krónikus betegek, az idősek és a szegények sem. Az ellenzéki pártok és a bizonytalan szavazók felelőssége, hogy mit hoz az országnak a 2018-as esztendő. Reményt, vagy reménytelenséget?

Forrás:hopihetanc.blog.hu

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .