A MEOSZ a fogyatékos emberek jogainak érvényesítéséért küzd a kitagolás folyamatában

Ehhez képest a MEOSZ. javaslataiból csupán egyetlen szót vettek át. A jelen koncepció tervezete így ellentétes a MEOSZ mindazon – a mozgáskorlátozott emberek és családjaik érdekét szem előtt tartó – törekvéseivel, amely a mozgáskorlátozott emberek méltóságteljes, önrendelkező életét garantálják, ezért annak elfogadását ebben a formájában az érdekképviseleti szervezet nem tudja támogatni. Mindezt tudatták Fülöp Attila államtitkárral.  Az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkára a napokban levélben kereste meg a MEOSZ-t azzal, hogy plusz díjazás hiányában részt vesz-e  az IFKKOT munkájában, továbbá sérelmezte, hogy a MEOSZ nyilvánosságra hozta a kitagolással kapcsolatos álláspontját.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke Fülöp Attilának írt levelében kifejtette, hogy a kitagolás folyamatának aggályos előzményei ellenére írt alá a MEOSZ együttműködési megállapodást a kormányzattal, és vállalta, hogy a CRPD szerint képviseli az érintett emberek érdekeit. A Szövetség ennek megfelelően több körben írta le, melyek azok a sarokpontok, melyek betartásával elindulhat egy minőségi kitagolási folyamat. A MEOSZ 2018 decembere óta több komplex anyagot készített, és felröppent a szóbeszéd, miszerint a MEOSZ külön forrást kapott arra, hogy ezt a munkát elvégezze. Erre a szervezet elnöke az alábbi nyilatkozatot tette sajtóanyagában: „Szövetségünk semmiféle plusz összeget nem kapott, az alapos munkánkat a szakmai meggyőződés és elhivatottság motiválta. Célunk, hogy végre valódi intézménytelenítési folyamatokra fordítódjanak az erre szánt milliárdok. Induljon el egy olyan folyamat, ahol a fogyatékos emberek eldönthetik, hogy hol és kivel akarnak együtt élni. Egy olyan ütemezett folyamat, amelyben az intézményi érdekek uralma végre eltűnik, és fenntartható közösségi szolgáltatások jelennek meg, melyek egyszerre segítik az új TL-ben és a családban élő embereket.”

Az új kitagolási koncepció MEOSZ által ismert verziója nem tartalmaz megfelelő garanciákat. A MEOSZ a közelmúltban ismételten megfogalmazta aggályait, melyre Fülöp Attila a most megküldött levelében azt válaszolta: „álláspontjuk sok vonatkozásában túlmutat a kiváltási folyamat általános irányait és garanciáit meghatározó koncepció adta kereteken így azok elfogadására jelenleg nincs mód.“ Kovács Ágnes ennek kapcsán a levélben rámutat: a kiváltási folyamat általános iránya csak a fogyatékos emberek életének jobbítása felé mutathat! E téren oly mértékű a magyar állam lemaradása, hogy ezt nem lehet túllépni! A MEOSZ ennek szellemében folytatja a munkát. Kovács Ágnes levelében arra is rámutatott, hogy az IFKKOT eddigi működése során -a résztvevők szakmai felkészültsége ellenére- nem tudta betölteni a feladatát. A testület vétójogának kiterjesztése mellett, hathatós civil döntési jogkör és részvétel kell ahhoz, hogy az intézményben élő emberek jogai érvényre jussanak.

Fülöp Attila arra kérte a MEOSZ-t, hogy legyen konstruktív. -Szövetségünk számára a konstruktivitás azt jelenti, hogy transzparensen részt veszünk a fogyatékosságpolitika legnagyobb paradigmaváltásában, mikor is az intézményi kultúrát felválthatja a közösségi befogadás. Egy ilyen volumenű változás elképzelhetetlen transzparencia, elköteleződés és a közösségi szolgáltatások erősítése nélkül, és anélkül, hogy valódi hatalommal ruházzuk fel az érintetteket. Mi úgy tudunk konstruktívak lenni, hogy a jelenleg 6 fős kortermekben élő fogyatékos emberek jogaira gondolunk, az ő érdekeiket tartjuk evidenciában. A szociális intézményben élő gyermekekre és vissza nem térő gyermekkorukra gondolunk. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező zsúfolt intézményekben élő fogyatékos emberekre gondolunk. A feleslegesen pszichotikumot szedő emberekre gondolunk (az intézményben élő 85%-a szed ilyen típusú gyógyszert). A kizáró gondnokságban élő emberekre gondolunk, akik nem házasodhatnak, nem szavazhatnak, és örökös függőségben élnek. Azokra a fokozott támogatási szükségletű személyekre gondolunk, akik nem alanyai a kitagolásnak. Gondolunk az idősotthonban élő mozgáskorlátozott emberekre, sőt azokra a családokra, akik szolgáltatások híján magukra vannak utalva felnőtt fogyatékos családtagjuk ellátásában – áll a MEOSZ elnökének levelében.

Fülöp Attila a MEOSZ-nak küldött levele végén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az egyeztetési folyamatban a MEOSZ a sajtónyilvánosságon keresztül kíván álláspontjának nyomatékot adni.” Kovács Ágnes ezzel kapcsolatban leszögezte: egyre visszatetszőbb számára, hogy a MEOSZ-t mint érdekvédelmi szervezetet most már többedik alkalommal számon kérik azért, hogy kötelezettségét teljesítve tájékoztatja a tagságát.

-A MEOSZ a mozgáskorlátozott emberek legnagyobb és meghatározó hazai érdekvédelmi szervezetként arra törekszik, hogy az összes lehetséges legitim módon képviselje és érvényt szerezzen a mozgáskorlátozott emberek és családjaik életét befolyásoló követeléseinek. A MEOSZ azért él a nyilvánosság eszközeivel, hogy minél szélesebb körben hívja fel a problémákra a közvélemény figyelmét, és egyúttal emlékeztesse a képviselőket, a politikusokat és a döntéshozókat a törvényi kötelezettségeikre. Az állampolgárok a választások során bizalmat szavaztak azoknak, akik most a fogyatékos emberek sorsát meghatározó döntéseket hozzák. A MEOSZ, amikor a nyilvánossághoz fordul, egyúttal őket is segíti abban, hogy a szakmai anyagok birtokában megalapozottabb döntéseket hozhassanak. Mindez a szervezet honlapján elérhető, visszakövethető. Azon túl, hogy a transzparencia belső morális igénye Szövetségünk elnökségének, a mozgáskorlátozott emberek napi szintű tájékoztatása is kötelességünk. A nyilvánossággal élünk, és nem visszaélünk. A fogyatékos emberek önrendelkező mindennapjaiért, a méltóságteljes életükért küzdünk. Ennek ad teret a nyilvánosság – fogalmazott Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke.