Vakságot gyógyítanának génszerkesztéssel
A CRISPR-módszert egy örökletes szembetegség, a Leber-féle veleszületett látásképtelenség kezelésére használják majd. Először fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot. Hosszú évek óta kísérleteznek a kutatók a CRISPR néven ismert genomszerkesztési technológiával, de igazán „híres” csak 2018 novemberében lett, amikor egy kínai […]
A CRISPR-módszert egy örökletes szembetegség, a Leber-féle veleszületett látásképtelenség kezelésére használják majd.
Először fogják alkalmazni az emberi testben a CRISPR programozott génszerkesztési rendszert, hogy megpróbáljanak gyógyítani egy örökletes szembetegséget, a Leber-féle veleszületett vakságot.
Hosszú évek óta kísérleteznek a kutatók a CRISPR néven ismert genomszerkesztési technológiával, de igazán „híres” csak 2018 novemberében lett, amikor egy kínai kutató bejelentette: megszülettek a világ első, génszerkesztésen átesett ikerpárjai. A bejelentés alaposan felkavarta a tudomány állóvizét, a szakemberek szerint ugyanis a technológiával Pandóra szelencéjét nyitogatjuk. Ezt a megállapítást a génszerkesztett emberiók „létrehozása” kapcsán tették, ám a betegségek gyógyítása esetén sem sokkal jobb a helyzet. A tudósok szerint érdemes óvatosan bánni vele, mert durva hátulütője lehet az új orvosi csodagyógymódnak kikiáltott CRISPR-módszernek.
Ettől függetlenül viszont ha lassan is, de újabb területeken kezdenek el a CRISPR-módszer egy változatával kísérletezni. Az Egyesült Államokban most a Leber-féle veleszületett vakságot próbálják meggyógyítani a tudósok. A ritka betegség már születéskor vagy az élet első hónapjaiban megjelenik. A betegnek hiányzik egy génje, ami megakadályozza a fotoreceptorsejtek egészséges fejlődését. A kísérleti gyógykezelés célja, hogy olyan gyerekek vagy felnőttek genomját, akiknél hiányzik ez a gén, pótolják ezen gén egészséges változatával a CRISPR genetikai ollót használva. A beavatkozás egyszeri kezelést jelent, amely meg fogja változtatni a beteg veleszületett DNS-ét, de utódai esetében nem lesz örökölhető.
Két amerikai gyógyszeripari vállalat, az Editas Medicine és az Allergan 18 emberen teszteli ősztől az úttörő technológiát az Egyesült Államokban, egyebek között a Harvard Egyetem oktatókórházában, a bostoni Massachusetts Eye and Ear szemészeti klinikán. Ez a fajta génszerkesztés az emberi testben eltér attól, amit Ho Csian-kuj kínai kutató tavaly végzett, amikor a „molekuláris ollóval” megváltoztatta egy ikerpár génállományát, hogy a babák ne kaphassák el a HIV-vírust, amellyel apjuk fertőzött volt. A gyermekek utódaiknak örökíthetik megváltoztatott génállományukat.
A Leber-féle veleszületett vakságot egyes betegeken már sikeresen kezelték génterápiával. Az ő esetükben módosított vírust használtak az egészséges gén bejuttatására a retinában lévő sejtekbe injekció által.
(Népszava, 2019. 07. 27.)
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Ezeket is olvassa el:
A 90decibel Project audionarrációs kínálatából
4053 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, és elhunyt 2 idős, krónikus beteg
Egészségesen élni vesebetegség mellett - Teljes és produktív élettel az egészségügyi problémák ellen
Beszélni nem csak hanggal lehet, hanem jelnyelvvel is
Változik az egyes egészségügyi ellátások menete
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás


24°C
Vélemény, hozzászólás?