A tudomány mai állása – pénteken 9-től
A március 29-edikei műsor tartalmából…
1.
https://raketa.hu/hangszalagok-nelkuli-beszedet-tesz-lehetove-a-nyakra-tapaszthato-eszkoz
Hangszalagok nélküli beszédet tesz lehetővé egy nyakra tapasztható eszköz
95%-os hatékonysággal fordítja az izmok mozgásából származó jeleket hallható beszéddé egy egyszerű, nyakra tapasztható tapasz, amelynek segítéségével a hangjukat átmenetileg vagy hosszú távon elvesztő emberek újra megszólalhatnak.
A tapasz – amelyet a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) mérnökeinek köszönhetünk – kívülről csak egy vékony filmnek tűnik, de valójában két fő komponensből és öt rétegből áll: egy érzékelőből, ami a gége izomzatának mozgását észleli és alakítja elektromos jelekké, valamint egy vezérlő egységből, ami létrehozza a végső beszédhangot. Mindkét modult két réteg alkotja, egy PDMS (dimetil-polisziloxán) biokompatibilis polimerfilm és a mágneses indukcióhoz szükséges réz indukciós tekercsek. Köztük helyezkedik el a mikromágneseket tartalmazó réteg, ami mágneses mezőt generál. Ennek a mágneses mezőnek a gégeizmok mozgása által előidézett változásait detektálják tekercsek, amelyek előállítják az elektromos jeleket és ezeket egy gépi tanulási algoritmus fordítja le beszédhangokká.
Az eszköz egyelőre csak demonstrációs célokat szolgál, ahhoz, hogy szélesebb körben használható megoldást nyújtson, további fejlesztésekre van szükség. A mérnökök például tovább növelik a gépi tanulási algoritmusok által felismerhető szavak körét és a berendezést kipróbálják beszédzavarral élő embereken is.
2.
Készül a világ legnagyobb repülőgépe, nagyobb lesz, mint a legendás Antonov
A 108 méter hosszú és 79,5 méteres szárnyfesztávolságú Windrunnert speciális célra építik: az lesz a feladata, hogy a legnagyobb szélturbina lapátokat juttassa el a szárazföldi szélerőművek építési helyszíneire.
Erre minden esélye megvan, hiszen a maximális hasznos teherbírása 72 575 kilogramm, hatótávolsága 2000 kilométer, a raktér térfogata pedig mintegy 8 200 köbméter – ez így együtt hétszer több, mint amit a legendás Antonov An-225 Mriya kínált egészen addig, amíg el nem pusztult az ukrajnai háborúban.
A gép olyan hatalmas, hogy a turbinák szállításához leszállópályát kell építeni a lapátgyártó üzemhez, egy másikat pedig a szélerőmű telepítési helyére. A gyárból egyenesen a repülőgépbe pakolják a lapátokat, majd leszállásnál a repülőgép hátuljából kirakodják.
A különleges feladatok megkönnyítése érdekében a Windrunner-t úgy tervezték, hogy egy viszonylag rövid, 1800 méteres leszállópályán tudjon fel- és leszállni. Összehasonlításul: a hagyományos utasszállító repülőgépek ennél 30-110 százalékkal hosszabb leszállópályát használnak. Ráadásul ez a gép képes „félig elkészült” kifutóra is leszállni, azaz olyan területen, amelyet megtisztítottak a szikláktól, bokroktól, fáktól és egyéb akadályoktól.
Becslések szerint, ha a gép elkészül, lendületet adhat a hatalmas szárazföldi szélerőművek építésének. A turbinákat ugyanis jelenleg méretükből adódóan általában speciális offshore hajókon szállítják, ami megakadályozza a szárazföldi szélerőművek szélesebb körű megvalósítását.
3.
https://gyartastrend.hu/cikk/a-genmodositott-tehenek-emberi-inzulint-termelnek
Emberi inzulint termelnek a génmódosított tehenek
Az eljárás nemcsak forradalmi, de óriási szükséget is betölthet, ugyanis világszinten nagy az inzulinhiány.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az inzulinra szorulóknak – világszerte 150-200 millió embernek – csak körülbelül a felét kezelik inzulinnal, ugyanis az inzulinhoz való hozzáférés számos alacsony és közepes jövedelmű országban – és néhány magas jövedelmű országban is – továbbra sem megfelelő az inzulin magas ára és elérhetetlensége miatt.
A cukorbetegek által ma használt injekciós inzulint úgy állítják elő, hogy az emberi inzulin génjének egy laboratóriumi formáját beillesztik a bakteriális DNS-be. A baktériumok nagy fermentációs tartályokba helyezve emberi inzulint állítanak elő, amelyet gyógyszerként való felhasználás céljából összegyűjtenek és megtisztítanak.
Tehát kevés az inzulin, de az Illinois Urbana-Champaign Egyetem kutatói azt állítják, hogy a tehenek segítségével sikerült kidolgozniuk az inzulinhiány megszüntetésének és előállítási költségei csökkentésének módját.
A jelenlegi tanulmányban a kutatók a proinzulint kódoló emberi DNS egy szegmensét ültették be tíz tehénembrió sejtjeibe, amelyeket brazil tehenek méhébe ültettek be. A beültetés eredményeként egy transzgenikus borjú született. A „transzgenikus” kifejezés olyan szervezetet jelöl, amely nem rokon szervezetből mesterségesen bevitt DNS-t tartalmaz. Itt a felhasznált emberi DNS-t kizárólag a tejtermelő, azaz emlőszövetben való kifejeződésre célozták. A becslések szerint, ha egy tehén literenként egy gramm inzulint termel, és egy tipikus holstein tehén – amely több tejet termel, mint bármely más tejelő tehénfajta – 40-50 litert termel naponta, akkor ez rengeteg inzulint jelent.
A kutatók mindemellett azt is megjegyzik, hogy a speciális eljárás miatt a tehén vérében vagy más szöveteiben nem kering emberi inzulin, így a genetikailag módosított tehén tökéletesen alkalmas az emberi fogyasztásra is.
4.
https://raketa.hu/europa-hamarosan-uj-raketat-indit-az-urbe-amit-komplex-missziokhoz-terveztek
Európa hamarosan új, komplex missziókhoz tervezett rakétát indít az űrbe
A NASA-ról sokat hallunk, itt az ideje, hogy megismerkedjünk az Európai Űrügynökség projektjével. A projekt nemsokára útjára indítja új generációs hordozórakétáját, az Ariane-6-ot, ami nagy sikerű elődjének, az Ariane-5-nek feladatait veszi át. Az Ariane-5 tavaly nyáron vonult nyugdíjba, miután pályára állította utolsó rakományait, két műholdat, korábban pedig több mint két évtizedig szolgálta az űrügynökséget és olyan nagy volumenű missziókban is segítséget nyújtott, mint amilyen például egy Röntgenteleszkóp pályára állítása volt 1999-ben.
Az Ariane-6 az Ariane rakétacsalád legújabb és legfejlettebb tagja, ami szállítókapacitás tekintetében túltesz elődein és egyszerre többfajta rakományt is pályára tud majd állítani, köztük egészen kis méretű és jóval nagyobb műholdakat is. A rakétát egy új fejlesztésű hajtóművel szerelik fel és mivel ezt a hajtóművet több alkalommal is be lehet indítani a szállítmányok pályára állítása közben, így egyszerre több, különböző magasságú pályákat igénylő műholdat tud útjára bocsátani, valamint fontos, hogy a folyékony hidrogénnel és oxigénnel működő szerkezet munkája végeztével letér a pályájáról és elég a Föld légkörében – az Európai Űrügynökség ezzel a bolygó körül keringő űrszemét mennyiségét igyekszik csökkenteni.
Az Ariane-6 már készül első útjára, amire a tervek szerint 2024 nyarán kerülhet sor. A rakományai között kilenc ország intézményeinek és cégeinek 18 űreszköze kap helyet.
5.
https://hvg.hu/tudomany/20240320_maglev-magnesvasut-hagyomanyos-sinpalya-olaszorszag
Radikálisan átalakulhat a vasút Európában – olasz kutatók hoztak áttörést
Hatalmas lépést tehet Európa a vasúti hálózata modernizációja felé. Az olasz IronLev nevű cég azon dolgozik, hogy a maglev technológiát a hagyományos sínpályákra ültesse át. Tesztjeik alapján az elképzelés életképes.
A maglev technológia azt jelenti, hogy a járművet a mágneses erő tartja a sínek fölött, így a vonattest nem érintkezik a pályával, hanem lényegében lebeg fölötte. Emiatt kerekekre sincs szüksége. Ilyen vonatok már javában szelik a kilométereket Dél-Koreában, Kínában és Japánban is, ám ezekhez speciális sínpályát is kellett építeni.
Az IronLev eredménye éppen ezért mérföldkő: Európában jelenleg 360 ezer, világszerte mintegy 1,5 millió kilométernyi sínpálya van kiépítve. Ezek maglev-kompatibilissá tétele olyan drága lenne, hogy a modernizációs projekt életszerűtlen. A hagyományos vonatok komoly hátránya, hogy minél gyorsabbak, annál nagyobb zajjal és rezgéssel jár a közlekedésük. A maglev elven működő vonatok azonban szinte hangtalanul tudnak elérni akár 600 km/h sebességet. Az IronLev a tesztjében 70 km/h-s sebességet tudott elérni. Ez jelentősen elmarad a fent említett csúcssebességtől, ám ha hozzávesszük, hogy ehhez semmilyen mértékű pályamódosításra nem volt szükség, akkor igen komoly eredményről beszélhetünk. A maglev vonatok segítségével a vasúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátása is jelentős mértékben csökkenthető lehet.
6.
Biztonságosabbá válhatnak az okosotthonok
Az okosotthon-megoldások kényelmesek, ám egyes gyártók hanyag vagy hiányos szoftverfejlesztési folyamatai komoly biztonsági kockázatokat is jelentenek az ilyen eszközök tulajdonosai számára. Ezen változtatna most a Matter szabványt is létrehozó iparági szövetség egy új tanúsítvánnyal.
Az okosotthon-kütyük használatától idegenkedők egyik legfőbb aggálya az efféle kütyükkel kapcsolatban, hogy a többségében kínai gyártóktól származó berendezések szoftvere finoman szólva hemzseg a biztonsági résektől, így viszonylag könnyedén bekukkanthatnak a lakásba illetéktelenek egy interneten elérhető IP-kamerán keresztül, vagy éppen ha úgy tartja kedvük, kapcsolgathatják a világítást a lakásban.
Az okosotthon-berendezések egyik viszonylag új, globális kommunikációs szabványát, a Mattert kidolgozó Connectivity Standards Alliance (CSA) most egy olyan, a legalapvetőbb kiberbiztonsági előírásokat tartalmazó programot illetve tanúsítási rendszert jelentett be, melynek célja a fenti aggályok eloszlatása. A CSA programjába minden gyártó beküldheti saját okosotthon-kütyüjét, mely ha megfelel az előírásoknak, megkaphatja a Product Security Verified (PSV) tanúsítványt, melynek logóját elhelyezheti az eszköz csomagolásán. A vevő szándékai szerint így meggyőződhet arról, hogy egy biztonságosabb, a támadásoknak jobban ellenálló eszközt vásárol.
A minősítési program többlépcsős, így elsőként a CSA kérdőíveiben szereplő kérdéseket kell megválaszolni az adott eszközzel kapcsolatban, melyeket független laboratóriumi tesztek ellenőriznek. Az eszközök többek között akkor kaphatják csak meg a PSV megfelelőséget, ha saját egyedi azonosítóval rendelkeznek, a használatukhoz szükséges jelszó megváltoztatható és alapesetben nem egy minden eszköz által használt általános karaktersor, ha az eszközön tárolt adatok titkosítottak vagy ha éppen biztosítottak a szoftverjavítások a termék életciklusa során (beleértve a biztonsági rések javítását). Az első, PSV logót viselő okosotthon eszközök a CSA szerint az idei ünnepi szezonban kerülhetnek majd kereskedelmi forgalomba
7.
https://ng.24.hu/tudomany/2024/03/20/a-legfenyesebb-tukor/
Épül a világ legnagyobb óriásteleszkópja
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Extrém Nagy Távcsöve (ELT) a chilei Atacama-sivatagban épül, a Cerro Amazones nevű hegytetőn. A teleszkóp fő tükre 39 méteres lesz, ez összesen 798 hatszögletű darabból áll össze (hasonló módon, mint a James Webb-űrteleszkóp, csak sokkal több darabból), a darabok egyenként 1,4 méteresek és 5 centi vastagok. Ezeket a darabokat (mindegyiket) 3 mozgatómotor fogja precízen, kb. tíz nanométeres nagyságrend pontossággal beállítani. Az alapanyagot egy igen különleges üveg-kerámia adja, amelynek egészen elenyésző az alakváltozása a hőmérséklet változása hatására.
Az építkezéssel párhuzamosan a tükör elemeit is készítik már, és ebben a munkában érkezett el egy igen fontos mérföldkőhöz a csapat: az első tükörszegmens tükröző fémbevonatát készítik el. A fémbevonat felhordása azonban meglehetősen bonyolult feladat. Ahogy magának a tükör alapanyagának, ennek is speciális igényeket kell kielégítenie. Épp ezért a tükröt először megtisztítják, ekkor az esetleges felületi tökéletlenségeket is ki lehet szűrni, javítani. A bevonatot atomonként „lehelik” rá az üvegfelületre, ennek során egy ilyen tükörszegmens összesen 1,7 gramm ezüst bevonatot kap, ez biztosítja a hibátlan visszaverődést. Ezt követően egy nikkel-króm ötvözet következik, majd szilícium-nitrid a legkülső réteg, ezek az ezüstréteget óvják, elősegítik a tapadást, és az ezüst rozsdásodását akadályozzák meg. Csak az ezüstözés folyamata 2 órát vesz igénybe. Ezt követően szenzorok és egyéb elektronikai részek kerülnek a tükördarabra, majd végül beépítik a mozgatómotorokat.
Mind a 798 szegmens esetében egyenként elvégzik ezt, majd még 133 tartalék szegmens is megkapja a bevonatait – ezek azt a célt szolgálják, hogy amikor a főtükör egyes darabjait újra kell majd ezüstözni, azonnal legyen kéznél cseredarab. A teljes bevonat, amelyet felhordanak az üvegre, mindössze 120 nanométer „vastag”, ez nagyjából az emberi hajszál ezredrésze.
8.
https://ng.24.hu/tudomany/2024/03/19/ezert-kelunk-neha-bal-labbal/
Ezért kelünk bal lábbal
A Michigani és a Dartmouthi Egyetem kutatói vizsgálták meg, mi okozhatja azt, ha bal lábbal kelünk, ehhez 2600 fő által viselt aktivitásmérő 2 évnyi adatait használták fel. Az alvás-ébrenlét és fizikai aktivitás adatai mellett az alanyok a hangulatukról is beszámoltak naponta. Kiderült, hogy az alanyok legrosszabb kedvről hajnali 5 órakor számoltak be, a legjobbról pedig délután 5-kor. Azonban az alváshiány hatására a hangulat napi változása sokkal intenzívebb és nagyobb volt, emiatt egész nap rosszabb kedvűek voltak az emberek és hangulatingadozásról számoltak be.
Bár a hangulatunk természetes napi mélypontja a reggel és a csúcsidőszaka az este, ez független folyamat attól a negatív hatástól, amit az alváshiány is okozhat. „Vagyis, ha valaki egész éjjel ébren volt, annak még rosszabb kedve lesz reggel 5-kor, mint annak, aki akkor ébredt fel” – mondta Benjamin Shapiro, a kutatás vezetője.
A kutatók az alanyok adatai alapján felmérték minden egyes ember cirkadián ritmusát is. Ebből azt is sikerült kideríteni, hogy a hangulat a test belső órájának ritmusát követi, és ha többet vagyunk ébren, akkor erősebben hat a belső óránk. Ez magyarul annyit tesz, hogy a bal lábbal kelés fő oka a napi bioritmusunkban keresendő, de ezt a hatást fokozza, ha nem tudunk eleget aludni.
9.
https://sg.hu/cikkek/it-tech/156938/ket-ev-mulva-repulo-taxikat-akar-latni-a-brit-kormany
Két év múlva repülő taxikat akar látni a brit kormány
A repülőgépiparral közösen kidolgozott cselekvési tervet készített a brit kormány „Future of Flight” (A repülés jövője) néven. A 24 oldalas anyag a drónok és az újszerű elektromos repülőgépek elképzelt útitervét részletezi, és bemutatja, hogy az egykor a sci-fi birodalmába tartozó technológia hogyan alakíthatja át az égboltot. A tanulmány becslése szerint a dróntechnológia az évtized végére 45 milliárd fonttal növelheti az Egyesült Királyság gazdaságát.
A kormány 2026-ra tervezi az első pilóta által vezetett repülő taxi repülését, 2028-ra pedig rendszeres járatokat vizionál. 2027-ben rendszeres drónszállítást képzelnek el, 2030-ra pedig úgy vélik, hogy pilóta nélküli, autonóm repülő taxik fognak repülni, amelyek átalakítják az emberek és az áruk szállítását. A pilóta nélküli drónok felhasználási területei között szerepel az orvosi ellátmány szállítása, a postai küldemények vidéki területeken történő kézbesítése és a menekülő bűnözők felkutatása.
Craig Roberts, a PwC tanácsadó cég drónokért felelős vezetője szerint a repülő taxik levegőbe emelkedésének legnagyobb akadálya az infrastruktúra és a közvélemény megítélése, így az előnyöket lenne érdemes hangsúlyozni. A legtöbb repülő taxi úgy nézne ki, mint egy futurisztikus helikopter, és általában körülbelül öt ember szállítására lenne alkalmas. Ezek a járművek az úgynevezett „eVTOL-ok” családjába tartoznak, ami az elektromos függőlegesen fel- és leszálló repülőgépek rövidítése. Valószínű, hogy a kezdetben kizárólag ilyen repülőgépek fognak működni, kiváltva a jelenleg helikopterekkel végzett drága utazásokat.
A javaslatok új infrastrukturális fejlesztéseket is igényelnének az Egyesült Királyságban, például „minirepülőtereket” a drónok számára.
10.
https://raketa.hu/negyven-korhazban-tesztelik-az-mi-alapon-mukodo-virtualis-novereket
Negyven kórházban tesztelik az MI alapon működő, virtuális nővéreket
Az immár több mint kétbillió dollárt érő Nvidia, mint chipgyártó cég a Hippocratic nevű céggel együtt olyan virtuális nővérek fejlesztésébe fogott, amelyek szerintük az egyedüli megoldást jelentik az egészségügyben kialakult szakemberhiányra.
A Hippocratic weboldalán kifejezetten arról beszélnek, hogy míg egy hús-vér nővér költsége kilencven dollár, addig a digitális megfelelőjéé ennek a tizede. Természetesen a „megfelelő” ebben az esetben hatalmas túlzás. A cég által bemutatott videóban mindössze annyi történik, hogy egy pácienst játszó színésznő egy vakbélműtét után az iPad Próján megjelenő karakterrel konzultál. A virtuális nővér megkérdezi a beteget, hogy hogy érzi magát, illetve be tudta-e szerezni a felírt gyógyszert; a nő erre visszakérdez, hogy ugye szedheti az említett szert a penicillin-érzékenysége ellenére is. A beteg oldaláról teljesen hétköznapi, természetes párbeszéd jól demonstrálja azt, hogy az MI-rendszerek milyen jól megértik, illetve milyen természetesen megválaszolják a kérdéseinket – de ez feltehetőleg egy betegápoló munkájának a tizedét teszi ki valójában.
A Hippocratic állítása szerint azonban a negyven kórházban, nővérek ezreivel és orvosok százaival tesztelt rendszerrel elégedettebbek a páciensek, mint a valódi emberekkel, de azt nem teszik hozzá, hogy egy beteg nem biztos, hogy a legfontosabb szempontok szerint ítéli meg egy egészségügyi szakember munkáját.
Továbbá sokakban felmerülhet, hogy az MI-botokra jellemző hallucinációkkal, azaz a magabiztosan tálalt, ám kitalált információkkal mi a helyzet. Az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang egy, nem ezzel a fejlesztéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a válaszokban lévő adatok visszaellenőrzése szerinte megoldja ezt, őt láthatóan nem aggasztja ez a probléma. Még akkor sem, amikor kritikus információkról és helyzetekről van szó – márpedig egy kórházi párbeszéd mindenképp ide sorolható.
11.
Új felirat kerül a YouTube-videók alá, és vegye komolyan, ha meglátja
Kötelező érvénnyel meg kell jelölni ezentúl a YouTube-on a valósnak tűnő, de a mesterséges intelligenciával generált tartalmakat – közölte a platform egy blogbejegyzésében.
Az újítás az Alkotói stúdióban jelent meg, itt kell a tartalomgyártóknak a feltöltéskor egyértelműsíteniük, ha az adott videóban valamilyen MI-alapú módosítás történt, vagy teljes egészében azzal lett generálva. Ez kimondottan hasznos lehet a deepfake tartalmak elleni küzdelemben, így ugyanis látható lesz majd egy tartalomnál, ha valaki olyasmit „mond”, amiről ő valójában sosem beszélt – de események, vagy bármi más manipulálása esetén is fontos figyelmeztetés a nézőknek.
Ami a felhasználókat illeti, mint az a fentiekből sejthető, egy új felirat fog megjelenni azoknál a videóknál, melyeket a feltöltő ily módon megjelölt. Az erre figyelmeztető felirat alapesetben a videók leírásában fog megjelenni, míg az érzékenyebb témák esetében – ilyenek lehetnek például az egészségügyi tematikájú tartalmak – a videón magán is látható lesz a jelölés, miszerint azt módosították, vagy mesterségesen hozták létre.
Egy opcionális jelölés persze még nem szuperfegyver a deepfake tartalmak ellen, de emellett a YouTube maga is igyekszik kiszűrni és indokolt esetben – akár kérésre – törölni a félrevezető videókat. Az újítás a következő hetekben jelenik meg mindenkinél, minden videós formátumnál és valamennyi platformon. A YouTube valamilyen módon szankcionálni fogja azokat, akik rendszeresen „elfelejtik” megjelölni az MI segítségével létrehozott tartalmakat, de ebben az esetben a platform maga is kiteheti a jelzést.
12.
https://bitport.hu/kozel-200-ezer-szabadalom-ontotte-el-tavaly-az-europai-szabadalmi-hivatalt
Közel 200 ezer szabadalom öntötte el tavaly az Európai Szabadalmi Hivatalt
Hétről hétre hozzuk magazinunkban a tudomány legújabb találmányairól, fejlesztéseiről szóló híreket, de vajon mennyi új találmány van a világon? Nos, a 2023-as évben közel 200 ezer szabadalom érkezett be az Európai Szabadalmi Hivatalba.
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) március 19-én kiadott közleménye alapján rekord számú szabadalmi bejelentés érkezett tavaly a szervezethez. A 2023-ban benyújtott 199 275 kérelem az egy évvel korábbi mennyiséghez képest is 2,9 százalékos növekedést jelent, és 4,7 százalékkal haladja meg a 2021-es szintet. A legtöbb szabadalom az Egyesült Államokból, Németországból, Japánból és Kínából érkezett, és a legtöbb kérelmet a kínai Huawei nyújtotta be a Samsung, az LG, a Qualcomm, az Ericsson és a Siemens előtt, amivel már harmadik éve vezeti az új szabadalmak toplistáját.
A Reuters beszámolójából kiderül, hogy a szabadalmi kérelmeket korai jelzésnek tekintik arra vonatkozóan, hogy a cégek mennyit költenek kutatás-fejlesztésre, így a közel 200 ezer bejelentés a hivatal szerint az európai technológiai piac vonzerejét, az európai termékek és szolgáltatások magas minőségét jelzi. Az EPA elnöke emellett külön kiemelte, hogy a kis- és közepes vállalkozások önmagukban is elérték az eddigi legmagasabb arányt az összes szabadalmat tekintve, és már profitálhatnak a tavaly nyár óta működő, egységes hatályú európai szabadalmi rendszerből.
A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük. Azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása). Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!
Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41
Reklám
Keresés az oldalon
Facebook oldalunk
Mai műsor
Bejelentkezés
Mai napi információk
Időjárás
11°C
Vélemény, hozzászólás?