A veleszületett süketség ma már nem végítélet

A Hallás Világnapja apropóján különösen aktuális feltenni a kérdést: tényleg „csak halkabban beszélnek” körülöttünk – vagy mi nem hallunk jól? Az Eurostat EHIS adatbázis szerint 2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható valamilyen fokú halláscsökkenés – vagyis minden ötödik ember nem hallja tisztán a beszédhangokat. A probléma mégis gyakran hónapokig-évekig észrevétlen marad: sokan a környezetet hibáztatják, inkább a tévét hangosítják fel, vagy egyszerűen elbagatellizálják a jeleket. Pedig a hallás romlása nem csak kényelmetlenség: kihat a kapcsolatokra, a munkára, a biztonságérzetre – és időben lépve ma már látványosan javítható.

– A halláscsökkenést sokan sokáig kompenzálják – visszakérdezéssel, ráhagyással, mosollyal –, de ettől a probléma nem lesz kisebb. Minél korábban vizsgálják ki, az orvosoknak annál több lehetőségük van segíteni a pácienseknek – hangsúlyozza Prof. Dr. Gerlinger Imre, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.

Mi állhat a halláscsökkenés mögött?
A hallásromlás hátterében lehet természetes életkori változás, de ugyanúgy kiválthatja tartós zajterhelés (fejhallgató, munkahelyi zaj), visszatérő fül-orr-gégészeti gyulladás, fülkürt-probléma, a középfülben felszaporodó savó, sőt bizonyos esetekben komolyabb kórkép is.

– Fülészeti tünetekhez olyan értelemben lehet a fej-nyaki daganatoknak is köze, hogy egy felgaratban lévő daganat blokkolhatja a fülkürt szájadékait. Ilyenkor savó jelenhet meg a középfülben, és halláscsökkenés következik be – mondja Prof. Dr. Gerlinger. Hozzáteszi: időskori, vezetéses jellegű halláscsökkenésnél ezt mindig ki kell zárni, nem szabad legyinteni.

Külön „piros zászló”, ha a panasz egyoldali és fiatalabb korban jelentkezik. „Egyoldali, fiataloknál meglévő fülpanasz – legyen az idegi halláscsökkenés vagy egyoldali fülzúgás – esetén kötelező MR-vizsgálattal kizárni bizonyos elváltozásokat” – emeli ki a szakorvos.

A legkorábbi esély: újszülöttkori szűrés
A korai felismerés az életminőséget és a beszédfejlődést is meghatározza.

– Azt tudni kell, hogy minden ezer újszülöttből egy süketen születik. Ez nem kis szám – fogalmaz Prof. Dr. Gerlinger, aki szerint óriási előrelépés, hogy az újszülöttkori hallásszűrés országosan megoldott, így az érintett babák időben ellátásba kerülhetnek.

A modern hallásrehabilitációval a cél ma már nem pusztán az, hogy „valamit halljunk”, hanem hogy a beszédértés és a mindennapi tájékozódás is helyreálljon. „Az én fiatalkoromban egy veleszületett süketséggel nem lehetett csinálni semmit. Ma már a süketség mint veleszületett probléma gyakorlatilag megszűnt, mivel implantológiai módszerekkel visszaállítható a hallás. Ez óriási áttörés” – teszi hozzá.

Hallókészülék, implantátum, robotsebészet: új korszak a hallás visszaadásában
Az első lépcső a hallásrehabilitációban sokszor a személyre illesztett hallókészülék, amely ma már diszkrét, „mikroszámítógép” jellegű eszköz. Ha valaki valamilyen okból nem tudja viselni (például krónikusan gyulladt, ekcémás hallójárat miatt), szóba jöhet a középfüli implantátum is – például a Vibrant Soundbridge, amely Magyarországon is elérhető társadalombiztosítási támogatással.

Súlyosabb esetekben a cochlearis (csigába ültetett) implantátum adhat új esélyt, ami elektródasor segítségével közvetlenül a hallópályát stimulálja. Léteznek csontvezetéses implantátumok is – például többször operált, „roncs” középfül esetén vagy egyoldali süketségnél –, ritkán pedig agytörzsi implantátum is, néhány európai centrumban.

A fejlődés elképesztő tempójú: „Most már a belső fül implantátumok behelyezésén is robotot használnak sok helyen” – mondja a professzor. Emellett zajlanak génterápiás és őssejtes kutatások is; bizonyos génhibák célzott kezelése már klinikai fókuszban van több országban.

Ne várjunk hónapokat
Ha azt vesszük észre, hogy gyakran visszakérdezünk, a beszéd „összefolyik”, zajban nehezebb érteni, vagy egyoldali fülzúgás jelentkezik, érdemes mielőbb kivizsgáltatni magunkat. A hallás a kapcsolódásunkat, a biztonságunkat és a mindennapi életminőségünket alapvetően meghatározza. És ma már egyre gyakrabban visszaadható.

Összegezve
Magyarországon a felnőttek 15-20%-ának kimutatható halláscsökkenése van, gyakran évekig észrevétlen marad, pedig korai felismeréssel hatékonyabban javítható – hangsúlyozza Prof. Dr. Gerlinger Imre, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégésze.
A hallásromlás hátterében lehet életkori változás, folyamatos zajterhelés, visszatérő fül-orr-gégészeti gyulladás, sőt fej-nyaki daganat is – különösen, ha a panasz egyoldali és fiatalabb korban jelentkezik, kötelező MR-vizsgálatot végezni.
Minden ezredik újszülött süketen jön világra, de az országos szűrésnek köszönhetően ma már időben felismerik a problémát, lehetővé téve a gyors ellátást és a beszédfejlődés optimalizálását.
A modern hallásrehabilitáció ma már hallókészülékekkel, középfüli és cochlearis implantátumokkal, sőt robotsebészettel és génterápiával is segíthet, Magyarországon társadalombiztosítás támogatja az eszközök egy részét.
A szakértők szerint nem szabad halogatni a kivizsgálást: már a gyakori visszakérdezés, egyoldali fülzúgás vagy a beszéd nehezebb értése is intő jel lehet, a korszerű orvosi módszerekkel viszont sokszor visszaadható a hallás és az életminőség.

Forrás: Egeszsegkalauz.hu Tomanóczy Andrea