A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara idén egy a munkahelyi egészségfejlesztéssel foglalkozó konferenciával ünnepelte az Egészség Chartát – írják közleményükben.

A fogyatékos emberek támogatása nem jótékonykodás, hanem hosszútávon megtérülő, mindenki számára hasznos befektetés – mondta el Kovács Ágnes, a MEOSZ elnökségi tagja a Fogyatékossággal élő emberek harmadik Európai Parlamentjén ma Brüsszelben. A gazdasági válságra való hivatkozással meghozott kormányzati intézkedések Európa-szerte a fogyatékos embereket sújtották elsőként, a szociális és emberi jogok háttérbe szorításával azonban nem lehet pénzügyi és gazdasági konszolidációt elérni – vélik az ülésen részt vevő szervezetek, amelyek 80 millió európai fogyatékos embert képviselnek.

Jelenleg több mint 70 ezer fő neve szerepel 128 kórház várólistáján. A legtöbben, mintegy 28 ezren szürkehályog-műtétre szorulnak, a leghosszabb várakozási idő pedig a protézisbeültetéseknél tapasztalható, a térdprotézisnél például 555 nap. A legrosszabb helyzetben a gerincstabilizáló és a térdprotézisműtétre várakozók vannak: több mint másfélszer anynyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek. Naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba. Ugyanakkor egészen mást mondanak az egészségbiztosító nyilvános központi várólistái és mást a szakma számai: például gerincműtétre az egyik szerint 4 évet, a másik szerint 280 napot kell várni. Van olyan kórház, ahol 465 nap a kért „türelem”, miközben a listán egyetlen beteg szerepel

Egy minisztériumi javaslat szerint a jövő évtől nem buknák el az ellátást azok a rokkantak, akik kevesebb mint 20 órát dolgoznak hetente. Így a 30-40 ezer forintos ellátást további 30-40 ezer forinttal egészíthetik ki a rokkantak.

A fogyatékossággal élő személyek európai napján, december 3-án az Európai Bizottság új felmérést tett közzé, amelyből kitűnik, hogy az európaiak szilárdan hisznek abban, hogy a fogyatékossággal élő személyek és az időskorúak számára lehetővé kell tenni a társadalomban való teljes körű részvételt: az iskolába járást, álláshoz jutást, akadálytalan vásárlást. 10 válaszadóból 7 úgy véli, hogy a termékekhez és szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférés nagymértékben javítaná a fogyatékossággal élő személyek, az időskorúak és mások ? például a kisgyermekes szülők ? életminőségét. 84 %-uk megítélése szerint a könnyebben hozzáférhető áruk és szolgáltatások révén bővülnének az ipar lehetőségei is.

Különösen veszélyeztetett munkavállalók a fogyatékkal élők, a szülési szabadságról visszatérő nők, a fiatalok, a hajléktalanok és a roma nemzetiségűek. ?A munka méltósága” projekt keretében e csoportok munkaerőpiaci helyzetét külön is vizsgálta az ombudsman. Megállapításaikat megküldték minden érintett kormányzati és civil szervezetnek, valamint a kormánynak és a parlamenti képviselőknek is.

Képzési programot indít a kormány a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásának elősegítésére; a 4,9 milliárd forintos összköltségvetésű – vidékközpontú – projekt forrásainak 95 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében biztosítják.

Tudtam, hogy a forgatás nemcsak rólam szól, hanem az emberek felvilágosításáról és a társadalmi tudat formálásáról is – mondta hétfőn Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő, a Fogyatékkal Élők Világnapján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban Siklósi Beatrix és Matúz Gábor Némafilm című alkotásának DVD-megjelenéséről tartott sajtótájékoztatóján. Tapolczai Gergely fideszes országgyűlési képviselő ugyanitt egyedülálló eredménynek nevezte, hogy Magyarországnak két hallássérült képviselője is van, de mint mondta, szükség volna arra, hogy más fogyatékossággal élők is bekerülhessenek a politikai életbe.

Iskolás gyerekek ismerkedtek sérültekkel a fogyatékos emberek világnapján. „Olyan dolog miatt vagyunk itt, amiben nincs győztes és legyőzött, amiben csak együtt lehetünk győztesek” – fogalmazott Áder János köztársasági elnök azután, hogy Lázár Ervin a hangyáról és a majomról szóló meséjét elevenítette fel a résztvevő általános iskolásoknak.

Magyarországon az egészségügyben a havi bruttó átlagfizetés 141 300 forint (gyermekkedvezmény nélkül ez nettóban százezer forint alatt van). Ez az összeg 24 százalékkal marad el a szlovákiai 185 000 forintnak megfelelő eurótól, valamint 35 százalékkal kevesebb a csehországi 218 200 forintos átlagnál – derül ki a Workania állásportál által működtetett fizetesek.hu legfrissebb felméréséből.