A fogyatékossággal élők, vagy bármely más okból hátrányos helyzetű emberek napi gondjaira, életmódjára, esélyeire hívta fel a figyelmet a zuglói önkormányzat az Esélyegyenlőségi napon, melyet május 4-én tartottak a Zuglói Civil Házban.

Szűk fél éve jelent meg a hazánk legnagyobb hangoskönyv gyüjteményét immáron MP3-ban is feldolgozó hangoskönyvtárának mobil applikációja Iphone-ra. Ennek Android-os változata 2019. május 31-től szintén elérhető.

2019 őszétől napvilágot lát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) A jövő kilátásai című online elérhető információs központja, mely az integrált oktatásban tanuló látássérült diákok tanulását és tanítását célozza segíteni.

Származásuk miatt nem jutnak megfelelő képzettséghez és tudáshoz a Romániában élő magyar vakok és gyengénlátók – kongatja meg az asszimilációs vészharangot a Krónika lapcsaládnak adott interjúban Buttu Arnold Csaba. A Romániai Magyar Nemlátók Egyesületének projektvezetője szerint közösségükben alig vannak értelmiségiek, pedig nagy szükség lenne rájuk, és több jogszabály is megerősíti az anyanyelvű oktatáshoz való jogukat. Magyar nyelvű, vakok számára kialakított oktatási intézmény mégsem létezik az egész országban. E többezres közösség életét ugyan ma már megkönnyítik a digitális kor technológiai vívmányai, de nem tettek le saját iskolájuk megalapításáról.

Gyerekek teszteltek látássérülteknek készített memória-játékokat az egyesületnél. Erről volt szó a Duna Televízió „Divat és Dizájn” című műsor május 18-i adásában.

Sikeres, vagyonos vállalkozó volt, amikor harmincöt évesen egyik percről a másikra megvakult. Fölvette a kesztyűt, nem gyászolt, újra építkezni kezdett. Kurucsai Szabolcs az elmúlt tíz évben három végzettséget szerzett, boldog férj, és majd’ hatvanezer emberhez hozta közelebb a vakok világát. Bár sokszor ütközik nem várt akadályokba, folyton tele van ötletekkel. Szerencsés fickó: a legpocsékabb helyzetben […]

Az ember alapvetően vizuális lény, azaz a környezetéről a legtöbb információt a látásával szerzi. Ezért beszélünk elvont dolgokról is úgy, hogy „látjuk, mi a probléma”. A látás tehát központi szerepet tölt be az életünkben, következésképpen hajlamosak vagyunk elméleteket gyártani vele kapcsolatban. De még a legelterjedtebbek sem mind állják meg a helyüket.

Az idén 20 éves a Debrecen életében aktív társadalmi és közéleti, kulturális értékközvetítő szerepet vállaló Debreceni Kőr Dáma Egyesület, amely 2016-ban indította útjára a Család.Anya.Karrier egy nő?! c. programot.

Két látássérült lányt vert át egy férfi és ellopta az egyikük telefonját egy budapesti bevásárlóközpontban.

Ma már minden technológiai feltétel adott, hogy a közoktatásban a látássérült diákok ugyanolyan szinten tanulhassák a matematikát, mint a látó társaik. A szükséges matematikai leírónyelv már régebb óta létezik, amit a képernyőolvasó programok már közel két éve fel is tudnak olvasni. Ez az újítás azonban még csak egyetemi szinten terjedt el, általános és középiskolákban még gyakran felmentik a látássérült diákokat a természettudományos tárgyak alól. Ezen változtatna egy alapítvány, ami oktatóanyagot készített a leírónyelv használatához, és azt is sikerült kilobbiznia, hogy következő szeptembertől a tankönyvek akadálymentesítésekor már ezt a nyelvet használják. Mindez hosszabb távon nem csak a látássérült emberek oktatásában, hanem foglalkoztatásában is előrelépést jelenthet, hiszen új karrierlehetőségek nyílhatnak meg a vak emberek számára.