Csak a civileket érdekli az afrikai éhezők sorsa?

Még mindig nehezen átlátható, hogy költségvetési forrásokból mennyit és milyen célokra költöttünk nemzetközi fejlesztésre. A magyar támogatási politika hatékonysága érdekében nélkülözhetetlen a folyamatos párbeszéd és szélesebb körű egyeztetés a civil szféra és a kormányzati döntéshozók között állapította meg a HAND Szövetség.

Nemzetközi fejlesztésként a fejlett országok – köztük Magyarország- a szegény országokkal szolidaritást vállalnak és ezt konkrét segítségnyújtásban megjelenítik. Külkapcsolataink ilyen módú kibővítése magyar érdek is, valamint EU tagságunk is kötelez erre. Elvileg.

A HAND rendezvényén bemutatott közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a magyar lakosság kétharmada nincs tisztában azzal, hogy az Unió, még kevésbé, hogy saját országa humanitárius segélyek mellett hosszú távú fejlesztésre is nyújt támogatást fejlődő országok számára. A szakpolitikusok kiemelték, hogy a téma iránti csekély társadalmi érdeklődés miatt politikai támogatottság sem igazán érzékelhető.

A civilek idén is elmondták: a jelenlegi bruttó nemzeti jövedelem 0,1 %-át kitevő (a 2015-ig vállalt a 0,33 % helyett) fejlődő országok támogatását mind hatékonysági szempontból, mind pedig átláthatóság szempontjából erősíteni kell. A megoldást egy jól kidolgozott jogi háttér és kormányzati intézményrendszer jelentené. Az ehhez szükséges stratégia ugyan elkészült, de a valós és folyamatos párbeszéden alapuló, a civilek szakvéleményeit, ajánlásaikat bevonó cselekvési terv és a területet szabályozó törvény megalkotása még mindig nem valósult meg.

Balogh Réka, a HAND Szövetség szakpolitikai munkatársa állította: „A magyar állam által a fejlődő országok részére nyújtott ún. fejlesztési segély érdemtelenül kevés figyelmet kap az ország külpolitikai szerepvállalásában mind a döntéshozók, mind a média részéről, holott tavaly az ország erre 26,5 milliárd forintot költött. Hiába támogatunk más országokat, ha sem a kormányzati intézményrendszer, sem a jogi háttér, sem a rendelkezésre bocsátott forrás mennyisége valójában nem garantálja a célt. A cél pedig az lenne, hogy a fejlesztésre elszámolt pénzt hatékonyan, tudatosan tervezett, stratégiailag végiggondolt feladatok mentén, és megfelelő módszereket alkalmazva használjuk fel a szegénység felszámolása érdekében.”

A civilek felhívták a figyelmet arra is, hogy a segélyezett területek sem mindig járulnak hozzá ténylegesen a fejlődő országokban a szegénységcsökkentéshez. Például a külföldi diákok számára magyarországi tanulmányok folytatása céljából nyújtott ösztöndíj sem biztos, hogy mindig fejlesztéspolitikai célokat támogat.

A HAND a politikai döntéshozókkal folytatott konstruktív párbeszéd érdekében a civil szektor hatékonyságát is vizsgálta. Elemzésében ajánlásokat javasolt mind a civil szervezeteknek, mind a kormányzatnak a hatékonyabb, sokkal tudatosabb segélyezési politika eredményességének eléréséhez.

Háttéranyagok a HAND Szövetség éves rendezvényén (2013. október 30.) bemutatott előadásokhoz:

2013-as AidWatch jelentés: http://hand.org.hu/media/files/1383211926.pdf
Civil szervezetek hatékonysági elemzése: http://hand.org.hu/media/files/1382693073.pdf
A szolidaritással foglalkozó kutatás részletes elemzése letölthető az Alapítvány honlapjáról: www.demnet.hu
Civil térkép http://hand.org.hu/civil_terkep

Hobby Rádióval közölte a HAND Szövetség

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .