Elemi rehabilitáció a gyakorlatban

Mi az elemi rehabilitáció? Kik vehetik igénybe az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat?

Magyarországon az elmúlt években sok változás történt az elemi rehabilitáció terén, 2020 január 1-én kijött „A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény” módosítása. A törvényben hosszú évek eredményes munkájaként bekerült az elemi rehabilitáció fogalma, ehhez kapcsolódóan született egy végrehajtási rendelet, hogy kik lehetnek az igénybevevők, illetve országszerte egységesen milyen típusú szolgáltatásokat kell biztosítani a látássérült személyeknek.

A látássérülésnek egy újfajta definíciója került a törvénybe, hogy kik jogosultak igénybe venni az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat. Itt megjelenik, hogy az adott személynek jobbik szemén maximális korrekcióval mért látásélessége (vízusa) 20/60 (0,33 – az ép látáshoz viszonyítva 33%) vagy az alatti, a látótér 20 fok vagy az alatti, vagy kontrasztérzékelése súlyos fokban korlátozott, ideértve a kortikális látássérülést is. Ebben az esetben, a látótérben szektorszerű kiesés van, illetve a vizuális információ feldolgozási folyamatainak sérülése miatt észlelési, felismerési zavar jelentkezik. Minden 16 életévét betöltött látássérült személy, aki magyar állampolgársággal rendelkezik, igénybe veheti az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat. Életkori szempontból az elemi rehabilitációs központok, szolgáltatópontok kapcsolódni tudnak már az egyetemi élethez, és valamilyen szintig a középiskola utolsó pár évéhez is.

Az elemi rehabilitáció olyan komplex, térítésmentes szolgáltatás, amely a látássérült személyek számára igény szerint szolgáltatásokat biztosít az egyéni képességeikhez mért legmagasabb szintű önállóság eléréséhez és a társadalmi életbe való visszailleszkedéshez. Hogyan kapcsolódik az elemi rehabilitáció a komplex rehabilitáció egész folyamatába? Fogaskerékszerűen illeszkedik a komplex rehabilitáció rendszerébe, amely általában az orvosi rehabilitációval kezdődik, és azt követően vagy azzal párhuzamosan kapcsolódik be az elemi rehabilitáció. Az elemi rehabilitáció végső célja a társadalmi életbe való visszailleszkedés, amely szorosan kapcsolódik a munka világához, vagyis a foglalkoztatási rehabilitációhoz.

Állapotfelmérés

Az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat, rehabilitációs szempontú állapotfelmérés előzi meg. Itt gyógypedagógiai felmérés történik, emellett szociális munkás is részt vesz ezeken a felméréseken, tehát szociális háttérfelmérés is történik. Abban az esetben, ha az adott személynek van mérhető látásteljesítménye, akkor funkcionális látásvizsgálatot is végeznek, és ezzel egészül ki az állapotfelmérése. Ez egy praktikus szemléletű vizsgálat, mely során kiderül, hogy az adott személy a mindennapi életben hogyan tudja használni látását és milyen nehézségekkel küzd. Ezeket a vizsgálatokat általában a rehabilitációs központoknál, szolgáltatópontoknál végzik, csak igen ritka esetben van lehetőség kitelepült vizsgálatokra. Általában ezek a vizsgálatok 1,5- 2 órát igénybe szoktak venni.

Elemi rehabilitációs szolgáltatások

A rehabilitációs központoknál, szolgáltatópontoknál a következő szolgáltatásokat lehet igénybe venni az állapotfelmérést követően: látástréning, tájékozódás és közlekedés, mindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítása, kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítása, tapintható írás-olvasás-tanítás, szociális munka, pszichológiai szolgáltatás, sérülés-specifikus állapotfelmérés és módszertani tanácsadás (társuló fogyatékosság, agyi eredetű sérülés esetén).

A látástréning során technikákat tanítanak a szakemberek, hogy a meglévő látásából a személy ki tudja hozni a maximumot, vagyis a funkcionális látás tudatos felhasználásának fejlesztése történik. A látástréning keretein belül lehetőség van továbbá kipróbálni és kiválasztani a különböző optikai segédeszközök közül a megfelelőt, illetve a kiválasztott eszköz használatát is elsajátíthatja a látássérült személy.

A tájékozódás és közlekedés tanítás során az önálló biztonságos közlekedés a cél, amely nemcsak a hosszú fehérbottal való közlekedés tanítását jelenti, hanem a vizuális funkciók fejlesztését is. Ez azt jelenti, hogy a tájékozódás és közlekedés során is az adott személy megtanulja praktikusan használni látását. Ezeken felül az elemi rehabilitációnak ez a területe magába foglalja a különböző útvonalak megtanulását is.

A mindennapos tevékenységek és életvitelt segítő eszközök tanítása gyakorlatilag magába foglalja a teljes önellátási feladatokat, mint a háztartásvezetés (pl. konyhai tevékenységek, takarítás, varrás), ügyintézés (pl. hivatalos iratok rendszerezése, pénzkezelés) és szabadidős tevékenységek során alkalmazható speciális technikák, illetve az ehhez szükséges eszközök ismerete. A szolgáltatás segít ezen feladatok elsajátításában, vagy az újratanulási folyamatban, hiszen a felnőttkorban látássérültté vált embernek nem kell minden tevékenységet elölről tanulnia, csak más módszerekkel kell elvégeznie azt.

Kommunikációs és számítástechnikai eszközök használatának tanítását a rehabilitációs központokban informatikus munkatársak tanítják a látássérült személyeknek, általában ezek az órák speciális szoftverek felhasználásával zajlanak, képernyőolvasó vagy képernyőnagyító programokkal, vagy ezek kombinált használatával. A szolgáltatás nem csak a számítógépek használatának elsajátítását foglalja magában, hanem az okoseszköz használatát is, mint okostelefon, okosóra stb.

Tapintható írás-olvasás tanítása, ahogyan a szolgáltatás neve is sugallja, a tapintható írásrendszerek elsajátítását teszi lehetővé, melyek közül a legismertebb a Braille pontírásos rendszer. Ezek tanítását szintén gyógypedagógus végzi.

A rehabilitációs központokban szociális munkás, illetve pszichológus is dolgozik. A szociális munkás feladatai közé tartozik az információnyújtás (elérhető támogatások, segítő szervezetek, kiegészítő szolgáltatások, törvényi szabályozások stb.), segít az ügyintézésben, kísérést vállal szükség esetén, életvezetési tanácsadást nyújt, valamint segítő beszélgetéseket vállal (pl. konfliktushelyzetek kezelése, problémahelyzetek feltárása). A pszichológiai szolgáltatás is igénybe vehető a rehabilitációs központokban, amely lényeges lehet a rehabilitációs folyamat során, mivel a pszichológiai módszerek és a segítő kapcsolat nagyban hozzájárulhatnak a rehabilitáció sikerességéhez. A pszichológiai ellátás és a vizsgálatok minden esetben az adott személyhez illesztettek. Több rehabilitációs központ csoportos foglalkozást is szervez.

Az elemi rehabilitációs szolgáltatásokat lehet bentlakásos, ambuláns és otthontanítási formában is végezni.

A bentlakásos szolgáltatási forma esetében a szolgáltatást igénybe vevők hosszabb időre beköltöznek egy intézménybe. Ezt a típusú szolgáltatást a Vakok Állami Intézetében (VÁI) igényelhetik a látássérült személyek. Előnyei, sokféle végzettséggel rendelkező szakember foglalkozik a fogyatékossággal élő személlyel, optimális környezetben, optimális eszközökkel, emellett a személy sokféle szolgáltatási formát igényelhet, az órák rendszerszerűen épülnek fel – napi rutin és felelősségérzetet alakít ki, valamint a szállást, egészségügyi ellátást is biztosít. Hátrányai, hogy a személy kikerül a megszokott környezetből, családból, nem az otthoni környezetben és eszközökkel tanul, hazaérve a tanultakat nem tudja alkalmazni, és ez frusztrációt okozhat.

Az ambuláns formát választva heti rendszerességgel bejár a kliens a szolgáltatóhoz. Előnyei, hogy a személy találkozik az összes szolgáltatási formával, optimális eszközökkel dolgozik képzett sokféle szakemberrel, nem szakad ki a saját környezetéből, a bent tanultakat- nap, mint nap gyakorolja az otthoni környezetben, valamint a foglalkozások egyénre szabottak. Hátránya, hogy sok időt tölt a kliens utazással, költséges számára, valamint az otthoni adaptáció elmarad.

Az otthontanítás során a szakember jár ki a látássérült személy lakóhelyére. Előnyei, hogy a személyt nem szakítják ki a megszokott környezetből, családból, otthoni körülmények között és eszközökkel tanul, teljesen egyénre szabottak a foglakozások, valamint jó viszony alakul ki a kliens és a tanár között. Hátrányai, hogy a szakember túlzottan belefolyhat a családi életbe, túlzott kötődés alakulhat ki – elhúzódhat a rehabilitáció folyamata, emellett a kompetenciahatárok betartása is problémát jelenthet, eszközök minősége és mennyisége nem megfelelő, több zavaró körülmény is előfordulhat, emellett nagy az utazásra fordított idő és költség.

Elemi rehabilitációs szolgáltatók listája:

A rádiót önkéntes formában, nonprofit módon üzemeltetjük, azonban a működtetés költségeit már nem tudjuk kitermelni saját pénzből (szerverek üzemeltetése, karbantartása).
Amennyiben lehetősége van, kérjük támogassa a Hobby Rádió éves 120000 Ft-os működési díját!


Net-média Alapítvány (Magnet Bank): 16200113-18516177-00000000
Utalás közleménye: támogatás
Köszönjük, ha nekünk adja adója 1 %-át!
Adószám: 18129982-1-41