Esély egyenlőség: a csiga versenye

Kihívta a csiga a lovat versenyfutásra. A ló sehogyan sem értette a dolgot. Ki hallott már ilyen ostobaságot? — nyerített vidáman.

Miért ne futhatnánk versenyt? Kérdezte a csiga. Egyenlő esélyt kell teremteni, és akkor, lesz esélyem a győzelemre! Mondta magabiztosan a csiga.

• Egyenlő esély? Mi lenne az? Értetlenkedett a ló.
• Hát először is levágjuk a lábaidat, ragacsos kencét kenünk a hasadra, és hátadra rakjuk a házadat, akarom mondani az istállódat.
• És te futsz majd az én lábaimmal?
• De egyenlő esélyünk lesz!
• De hát ez képtelenség! Bődült el a ló.
• Látod az emberek mennyivel okosabbak nálad. Mondta a csiga a lónak.
• Az embereknek is levágják a lábát?
• Nem, de rárakják az összes többi terhét annak, aki nem dolgozik, hidd el, a nehezebb, mint ló hátán az istálló.
• És az az emberló, — vagy a lóember tud így szaladni?
• Nem tud. A kihalás felé araszol.
• És ez jó nekik?
• Nem jó, de nem kérdezi meg Őket senki, hogy akarják-e hátukon cipelni az összes naplopót, a betegektől a politikusokig!

Végezetül mellékelek egy korábbi újságban megjelent írásomat, mely segíthet Önnek megismerni a fogyatékosok, (meg a nem fogyatékosok világát) talán sikerül meggyőzni Önt, hogy én, aki benne, közöttük élek, talán jobban ismerem, mint aki kívülről szerez kozmetikázott információkat.

Válasza ismét meggyőzött arról, hogy teljesen felesleges, hiábavaló bármit is mondai a politika öntörvényűsége csak azt fogadja el igaznak, ami az Ő meglátása.