Gyermekkorban dől el a felnőttkori egészség

Az idén 15 éves K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi program ezért a február 11-i Betegek Világnapja alkalmából megmutatja azokat a kritikusabb pontokat, ahol leginkább segíthetjük a legfiatalabbak egészségét.

A gyermekkor a legjobb és leghatékonyabb időszak az egészségfejlesztésre és a betegségek megelőzésére. Hiszen az agy és a szervezet fiatalkori fejlődése határozza meg a különböző betegségekre való érzékenységet az élet későbbi szakaszaiban, sőt, az orvosok szerint kihat a következő generáció egészségére is. Mivel a gyermekkor minden egyes szakasza megalapozza a következőt, ezért az egészségre gyakorolt negatív hatások megelőzését és megfelelő kezelését fontos mihamarabb elkezdeni. Ezzel biztosíthatjuk ugyanis, hogy ezek a problémák ne terheljék gyermekünk későbbi fejlődési szakaszait, megalapozva ezzel számukra az egészséges gyermek- majd felnőttkort.

1. az anya és a baba egészsége: A gyermek egészsége és fejlődése elválaszthatatlan az anya egészségétől, de kevesen tudják, hogy ez már a fogantatás előtt megalapozódik! A fogamzásképes korú nők ugyanis különösen érzékenyek a környezeti hatásokra, ezért már a terhesség előtti, majd kezdeti szakaszában érdemes fokozottan figyelni saját magunk, és ezzel a baba egészségére is. Teljes értékű táplálkozással, vitaminokkal, a káros anyagok elkerülésével segítjük a baba fejlődését, és alapjaiban erősíthetjük meg az immunrendszerét.

2. fertőző betegségek: Magyarországon a fertőző betegségek az egyik leggyakrabban előforduló megbetegedések gyermekkorban: a KSH 2015-ös Egészségjelentése alapján a gyermek háziorvosi látogatások 80 százalékát a felső légúti megbetegedések teszik ki, emellett gyakoriak a hasmenéses panaszok is. Ezek többségében könnyen megelőzhetők és gyógyíthatók, ám az olykor veszélytelennek tűnő megbetegedések erősen megterhelhetik az immunrendszert és súlyos szövődményekhez vezethetnek. Forduljunk ezért mihamarabb orvoshoz, ha észleljük a tüneteket!

3. külső környezet: A gyermekek különösen érzékenyek és jobban ki vannak téve a tiszta ivóvíz, a higiénia hiányának, a beltéri és a kültéri levegő szennyezettségnek. A gyermek- és serdülőkori sérülések hosszú távú károsodásokat okozhatnak, vigyázzunk ezért arra, hogy milyen hatások érik a kicsiket a lakáson kívül, illetve belül.

4. serdülők: A serdülőkor sajátossága a felfedező, mindent kipróbálni akaró viselkedés, ezért döntően ilyenkor alakulnak ki azok az egészségtelen szokások is, amelyek az egész élettartamra befolyásolják az egészségi állapotot. Különösen fontos szerepe van tehát ennek a korszakasznak abban, hogy a legsúlyosabb egészségügyi kockázatokat, mint a dohányzás vagy az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, megfelelő egészségtudatos magatartással, példamutatással elkerüljük.

5. táplálkozás: A gyermekkori egészségtelen táplálkozás számos jól ismert felnőttkori egészségprobléma melegágya: meghatározó szerepet játszik többek között a magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi panaszok, vashiány kialakulásában. A szakszerűtlen étrend-kombinációk és egészségtelen diéták az iskoláskorú gyermekeknél elhízáshoz vezethetnek, valamint megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek fellépését a későbbi életkorokban. A megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés ezért alapvető fontosságú gyerekkorban.

+1 a lélek egészsége: Ugyan az egészség alatt hagyományosan a testi egészséget értjük, a teljes élethez legalább olyan fontos a lelki egészség is. A szülők feladata tehát a fentiek betartásával sem ér véget, és minden korszakban kiemelten kell odafigyelnünk a minőségi közös – offline – időtöltésre, hiszen a boldog, vidám gyerekek még a betegségekkel is könnyebben megküzdenek.